Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt célja, hogy a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalmat erősítse, a vagyonértékesítések átláthatóságát javítsa, a felszámolási tevékenység szakmai színvonalát növelje, ezért szigorítottuk a felszámoló szervezetekkel szemben támasztott szakmai követelményeket, a fizetésképtelenségi eljárások ellenőrzését, megújítottuk a felszámolói névjegyzéket, kibővítettük a felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartások adattartalmát, és folyamatosan zajlik a felszámoló szervezetek rendszeres szakmai beszámoltatása. Fontos lépés, hogy nemrég elindult a felszámolási eljárások elektronikus értékesítési rendszere is.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány által most benyújtott törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek a felszámolóbiztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel, a felszámolói névjegyzék vezetésével, valamint a felszámolási vagyonértékesítésekkel kapcsolatos módosításait tartalmazza. A törvényjavaslat módosítja a csődtörvény azon rendelkezését, amely a felszámoló­biztos kijelölésével kapcsolatos kizárási okokat szabályozza. A hatályos rendelkezések szerint a felszá­moló­biztos az eljárásban már azt követően kijelölhető, hogy a felszámolók névjegyzékét vezető szervnél őt bejelentik, a kijelölésnek tehát nem feltétele a felszámolóbiztos nyilvántartásba, névjegyzékbe történő tényleges bejegyzése. A törvényjavaslat ezt a rendelkezést változtatja meg, és egyértelművé teszi, hogy a felszámolóbiztost csak a nyilvántartásba vételt követően lehet kijelölni. A hitelezők védelme szempontjából kiemelten fontos, hogy az adott szervezet csőd-, illetve felszámolási eljárásának lefolytatására csak olyan személyt, felszámolóbiztost jelölhessenek ki, aki a felszámolóbiztosi tevékenységhez szükséges jogszabályi előírásoknak megfelel, különös tekintettel a büntetlen előéletre és a szakképzésre vonatkozó törvényi rendelkezésekre. A felszámolók névjegyzékét vezető hatóság a nyilvántartásba-vételi eljárás során e jogszabályi feltételeket szigorúan ellenőrzi. Jelen módosítással elkerülhetjük, hogy a felszámoló olyan felszámolóbiztost jelöljön ki, akinek nyilvántartásba vételére nem került sor.

A törvényjavaslat szem előtt tartja az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nyert és a névjegyzékbe be nem került, de a folyamatban lévő ügyeikben még eljárni jogosult felszámoló szervezetek egységes kezelését és a jogszabálysértést elkövető felszámolókkal szemben alkalmazott jogkövetkezmények következetességét is, ezért a javaslat egységesíti azokat a szabályokat, amelyek a nyilvántartásból való törlés esetén előírják a felszámoló szervezet felmentését a folyamatban lévő ügyeikben.

Az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nyert felszámoló szervezetek esetében a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. évi kormányrendelet 2014. március 15-től úgy rendelkezik, hogy a névjegyzékből akkor törlik a felszámolói szervezetet, ha azt a bíróság jogszabálysértés vagy mulasztás miatt egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette az adott ügyben folytatott felszámolói tevékenység alól. Ha a névjegyzékből törölték, onnan kezdve bármely bíróság bármely folyamatban lévő ügyben hivatalból köteles a felszámoló szervezetet tevékenysége alól felmenteni. A törvényjavaslat a csődtörvény és a kormányrendelet között megteremti az összhangot, és megszünteti az új felszámolói névjegyzékben szereplő és az oda felvételt nem nyert felszámoló szervezetek közötti jelenlegi indokolatlan különbségtételt.

Tisztelt Ház! A felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerint 2014. szeptember 5-től a felszámolók névjegyzékét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter vezeti. A törvényjavaslat garanciális okokból a csődtörvényben is rögzíti, hogy a felszámolók névjegyzékét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium önálló szervezeti egysége független és hatósági ügyek tekintetében nem utasítható hatóságként vezeti. Rögzíti továbbá azt is, hogy a névjegyzékvezetéssel kapcsolatos hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek helye nincs.

Az utóbbi rendelkezés nem jelent változást a jelenlegi szabályokhoz képest, mivel a névjegy­zékvezetési hatósági eljárások jelenleg is egyfokúak, a miniszter által hozott döntések a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint fellebbezéssel nem támadhatók, kizárólag bírósági felülvizsgálatra van lehetőség. Az új jogszabályok tehát nem jelentik a jogorvoslati jog korlátozását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. január 1-jétől a felszámolási eljárásokban esedékes nyilvános pályázat vagy árverés útján történő vagyonértékesítések az állam által működtetett, az interneten bárki számára elérhető elektronikus értékesítési rendszer felületén történnek. A törvényjavaslat növelni kívánja a vagyonértékesítések átláthatóságát és rugalmasságát, biztosítva a licitálóknak és az elővásárlási joggal rendelkezőknek azt a jogot, hogy az értékesítés eredményéről készített felszámolói jegyzőkönyvet megismerhessék.

Jelenleg a jegyzőkönyv megtekintését a törvény kizárólag a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője, a hitelező, valamint az árverési vevő számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a licitálók és az elővásárlásra jogosultak a csődtörvényben biztosított jogorvoslati lehetőségükkel hatékonyan élhessenek, szükség van arra, hogy a jegyzőkönyvet ők is megtekinthessék.

Mindemellett természetesen kulcsfontosságú a licitálók személyes adatainak védelme, ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a licitálók személyes adatait a kiadott jegyzőkönyv nem tartalmazhatja felismerhetően, a licitálókat az elektronikus értékesítési rendszerben automatikusan kiosztott egyedi azonosítóval kell szerepeltetni. A fel­szá­molóbiztosi tevékenység szakmai színvonalának emeléséért a csődtörvény rögzíti a felszá­moló­biztosok kötelező szakmai továbbképzését, amit kétévente kell teljesíteniük.

A csődtörvény átmeneti rendelkezései szerint a to­vábbképzési kötelezettségnek első alkalommal 2015. december 31-ig kell eleget tenni, és azt 2016. január 31-ig igazolni kell. A felszámoló szervezetektől érkezett észrevételeket figyelembe véve a törvényjavaslat az érintett személyi körre rendkívül méltányosan, az első továbbképzési teljesítési határidőt 2016. június 30-ig terjeszti ki, az új rendelkezés így kellő időt ad valamennyi érintettnek, és ezzel biztosítja számukra hivatásuk zavartalan folytatását.

(14.10)

Szükséges azonban a szakmai továbbképzés megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos részletszabályok rögzítése, ezért a törvényjavaslat felhatalmazza az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert ezek rendeleti szabályozására.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szakmailag kellően megalapozott, a joggyakorlat által indokolt módosításokat és kiegészítéseket tartalmazza, amelyek elősegítik a korábban elmondott kormányzati célok érvényesítését, a felszámolási tevékenység szakmai színvonalának emelését, valamint a felszámolási vagyonértékesítések átláthatóbbá tételét. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd azt követően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)