Pogácsás Tibor (Fidesz)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az arcképelemzési nyilvántartás létrehozását és a biometrikus arcképprofilok bűnüldözési, nemzetbiztonsági, személyvédelmi és létesítményvédelmi célú felhasználása jogi kereteinek megalkotását irányozza elő.

Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövető korszerű technológián alapuló minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek indokolttá teszi a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások kiegészítését. Az okmányhamisítás új elkövetési alakzatai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege okán szükséges a korszerű technológiák által biztosított, pontos és gyors azonosítási lehetőségek és az ezt lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználásának jogi alapjainak megteremtése.

A törvényjavaslat egy központi állami szerv kizárólagos feladatkörébe kívánja utalni a biometrikus arcképprofil-nyilvántartás vezetését és a személyazonosítási, valamint a személyazonosság-ellenőr­zési szolgáltatások nyújtását. Az arcképmás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény meghatározása alapján személyes adatnak minősül. Mivel az arcképmás ezt a minőségét nem veszíti el az átalakítását követően sem, ezért az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adat, ezért az arckép-azonosítás törvényi szintű szabályozása indokolt.

A központi szerv egy ősfeltöltés formájában közvetlenül kapja meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi útiokmány-nyilvántartásban, a menekültügyi nyilvántartásban és a központi idegenrendészeti nyilvántartás két résznyilvántartásában kezelt arcképmásokat, amelyeket az arckép profillá alakítását követően azonnal töröl. Az ősfeltöltés során értelemszerűen csak a feltöltés pillanatában jogszerűen kezelt arcképmások kerülnek feltöltésre. Az arcképmásból képzett arcképprofil egy alfanumerikus sor, amely önmagában alkalmatlan arra, hogy abból az adott személy azonosítható legyen, valamint az arcképprofil jellegét tekintve alkalmatlan arra, hogy abból az arcképmás rekonstruálható legyen. Az egyetlen kapcsolat az arcképprofil és az adott polgár között egy technikai kapcsoló szám, amelyet az ősfeltöltéssel érintett nyilvántartásokat vezető szerv képez, függetlenül a központi szervtől.

(11.30)

Az ősfeltöltést követően egy folyamatos adatátadás valósul meg mind a négy nyilvántartás-vezető és a központi szerv között, amely biztosítja, hogy minden esetben a legutolsó arcképmásból képzett arcképprofil álljon rendelkezésre, ezzel is biztosítva az arcképprofil-nyilvántartás naprakész működését.

A törvényjavaslat az adatkezelési előírásoknak történő megfelelés érdekében számos garanciális szabályt tartalmaz. Ezen garanciális szabályok között említendő, hogy a központi szerv az arcképprofil-nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi, és kizárólag a központi szerv kezelheti az arcképprofiladatok összességét. Az arckép­pro­fil­adatokkal együtt más biometrikus profiladatot, például ujjlenyomatot nem kezelhet a központi szerv, valamint csak a törvényben meghatározott célból és kizárólag az állami, közhatalmi szférába tartozó szervek számára nyújt személyazonosítási szolgáltatásokat. A törvényjavaslatban taxatíve meghatározásra kerül, hogy mely szervek milyen célból jogosultak az arcképelemző tevékenység igénybevételére, és ezen szervek között találjuk többek között a rendőrséget, a bíróságot, az ügyészséget, az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságot, valamint a körözési eljárást lefolytató szervet és a büntetés-végrehajtást.

Az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik esetben ismeretlen személy azonosítására, a másik esetben a személyazonosság ellenőrzésére kerül sor. Fontos kiemelni, hogy az arcképelemző te­vé­kenység során nem arcképmások kerülnek össze­hasonlításra, hanem az arcképprofil-nyilván­tartásban kezelt arcképprofil és az azonosítást igénylő, igénybevételre jogosult szerv által megküldött arcképmásból képzett arcképprofil. Itt is hangsúlyozni kell, hogy az összehasonlítás alapját képező adatokat az azonosítást kérő szerv is csak akkor küldheti meg, ha az adott személy arcképmásának a kezelésére egyébként jogosult. A két eljárás különbsége abban mutatkozik meg, hogy a személyazonosság megállapítására induló eljárás során a megküldött arcképmásból képzett arcképprofilt veti össze a központi szerv az összes arcképprofillal, míg a személyazonosság ellenőrzésére irányuló eljárás során az igénybevételre jogosult szerv által megküldött arcképmásból képzett arcképprofilt veti össze a központi szerv a technikai kapcsolószámhoz tartozó arc­képprofillal.

Mind a személyazonosság-megállapításra irányuló eljárás, mind a személyazonosság ellenőrzésére irányuló eljárás során a született eredményről, legyen az eredményes vagy eredménytelen, a központi szerv értesíti az igénybevételre jogosult szervet. Az arcképprofilok egybevetése akkor eredményes, ha a két arcképprofil közötti egyezés megmutatkozik. Az egyezés esetén sem az arcképmás vagy az arcképprofil kerül az igénybe vevő szerv részére megküldésre, hanem a technikai kapcsolószám. Az arcképprofilok egybevetése nem eredményez soha személyazonosítást, csak egy megállapítás történik, amelynek tartalma a két arcképprofil egyezésére utal. A tényleges azonosítás a technikai kapcsolószám útján történik, amelyet a központi szerv megküld az igénybe vevő szerv részére. Az azonosítást kérő szerv ezt követően - szintén a rá irányuló adatkezelési szabályok alapján ‑ képes a technikai kapcsolószám segítségével az adott személyt ténylegesen beazonosítani.

Ahhoz, hogy az igénybevételre jogosult szervezetek - amelyek már korábban említésre kerültek - ezen szolgáltatásokat használni tudják, az ágazati törvények módosítására is szükség van. Figyelemmel a törvényjavaslat számos adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezésére, az egyeztetések során fokozott figyelmet fordítottunk arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleménye és észrevételei a törvényjavaslatban átvezetésre kerüljenek, ezzel is biztosítva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott követelmények érvényesülését. A törvényjavaslat biztosítja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára, hogy a körözési törvény alapján közérdekből a nyilvános adatokat megismerhesse és felhasználhassa. Ennek a felhasználásnak a célja, hogy ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti feladatellátása során körözött személyt észlel, akkor arról a körözési eljárást folytató szervet tájékoztathassa, ezzel is elősegítve a körözött személyek megtalálását vagy elfogását.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításának célja, hogy a titkos információgyűjtéshez nélkülözhetetlen adatszolgáltatási funkciókat ellátó, a hírközlési szolgáltatók által a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat igényei alapján biztosított alrendszerek kizárólag Magyarország területén kerüljenek működtetésre, továbbá hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatban a helymeghatározási adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározottak szerint biztosítsa. Ezen módosítás biztosítja azt, hogy a hírközlési szolgáltatók az alrendszereket ne vihessék külföldre, amivel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat információgyűjtési tevékenysége ellehetetlenülne.

Ugyanezen törvény másik részének módosítása a helymeghatározási adatok technikai egységességét és pontosítását célozza. A szolgáltatók jelenleg is kö­te­lesek ezen adatok szolgáltatására, azonban az adatok strukturáltsága és pontossága jelentős eltérést mutat. Ezért szükséges biztosítani, hogy a technikai lebonyolítást a felhasználó szervezet által meghatározott formában küldjék meg a szolgáltatók.

Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy a törvény megismerése lehetővé teszi azt, hogy önök is támogassák a törvényt, és bízom abban, hogy a törvényjavaslatot szavazataikkal majd támogatni fogják. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)