Schmuck Erzsébet (LMP)
2015-10-19 · 106. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 2:59 · jegyzőSzöveg2 606 karakter · 7 bekezdés · JSON
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány bejelentette, hogy pár hónapon belül értékesíteni kívánja az MKB és a Budapest Bank államitulajdon-részét. Mindezt azután, hogy az állam mindkét esetben lényesen a piaci ár fölött vette át a pénzintézeteket. A kormány Orbán Viktor miniszterelnök azon 2013-ban meghirdetett jelszavával államosított, hogy 50 százalék fölé kell kerülnie a magyar tulajdonnak a hazai bankszektorban. Tegyük hozzá: a miniszterelnök úr álma a Budapest Bank megszerzésével tavaly túl is teljesült, hiszen kétharmados többsége lett a magyar bankoknak. A probléma mindössze annyi, hogy a Budapest Bank 200 milliárdos vételára kétszerese volt a piaci árnak.
Ráadásul a hazai adófizetők súlyos százmilliárdokat buktak tavaly decemberben azon is, hogy a magyar állam átvette a bajor állami tulajdonú Bayern LB-től a csontvázakkal teletömött MKB bankot. Ezért bontott pezsgőt Markus Söder bajor tartományi pénzügyminiszter, amikor sikerült csupán 67 milliárd forintos ráfizetéssel megszabadulniuk az MKB-tól. A bajor elemzők számításai szerint 160 milliárd forintot nyertek azzal, hogy ennyiért megszabadultak a legalább 220-250 milliárd forintért rendbe hozható banktól. Most pedig az adófizetők drága pénzén vett közvagyont privatizálják.
Úgy látszik, a Fidesz privatizációs láza csillapíthatatlan. Ez látszik a termőföldek privatizációjában is. Nem volt ez mindig így. Korábban a Fidesz, legalábbis szavak szintjén ellene volt a privatizációnak, a közvagyon széthordásának, és nagyon helyesen kritizálta a kilencvenes évek privatizációit. Ez a dolog végérvényesen elmúlt.
Elvi álláspontja a Fidesznek a privatizációval kapcsolatban már nincs, illetve csak egy: járjon jól a holdudvar. Közben a problémák halmozódnak. A vállalati hitelek állománya ma már reálértékben közel 30 százalékkal kisebb, mint a 2008-as pénzügyi válságot megelőző években. Ez nem segíti a gazdasági fejlődés szinten maradását, és nem segít a kis- és középvállalkozásokon sem.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban több kérdés is felmerül, de a fő kérdés, hogy mi okozza ezt a neoliberális privatizációs lázat a kormányban.
(16.20)
Mennyibe kerül a magyar adófizetőknek pontosan a két bank államosítása? Van-e egyáltalán valamilyen számításuk erre nézve? Miért gondolják, hogy a privatizáció nyomán nőni fog a gazdaság fejlődését támogató hitelezés, miközben önök is tudják, hogy azt nem a tőke vagy az akarat hiánya okozza, hanem a kormány állandó, kiszámíthatatlan változtatásai és önkényes lépései miatti bizalomhiány? Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Schmuck Erzsébet — 2015-10-19, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/106-136.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-106-136,
title = {Schmuck Erzsébet — 2015-10-19, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/106-136.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}