Dúró Dóra (Jobbik)

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A pedagó­gusok sanyargatásának újabb lépcsője a pedagógus önértékelési csoportok létrehozása, amelynek rövidítését a Ház méltóságának érdekében nem is mondom. A tanárok adminisztrációs terhelése nem­zet­közi összehasonlításban is igen magas, a pedagógiai munkát segítők létszáma az OECD-orszá­gok átlagának egyharmada. Ezeknek az ellenőrző alakulatoknak a feladata lesz az éves önértékelési terv elkészítése és feltöltése az Oktatási Hivatal által működtetett online felületre, az önértékelés előkészí­tése és megtervezése, a tanárok, szülők, diákok tájékoztatása, az önértékelésbe bevont pedagógusok felkészítése és támogatása.

Az értékelésben részt vevő tanárok szintén az online felületre viszik fel tapasztalataikat, és ide kell feltölteniük az érdekelteknek a saját önértékelésüketis. Az önértékelés tartalmaz dokumentumelemzést, megfigyelést, interjúkat és kérdőíveket. Megnézik a tanfelügyelet és az intézményi önértékelés pedagó­gusra vonatkozó értékelőlapjait, a tanmenetet, a tematikus, az óra- és más foglalkozásokhoz készült terveket, a naplót és a tanulói füzeteket is. Az érté­kelést végzők bejönnek az órákra, foglalkozásokra, és elbeszélgetnek a tanárral, illetve az intézmény­vezetővel.

Az eredmények alapján a tanároknak a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet kell készíteniük. Ha mindez nem lenne elég, a szülők értékelése sem maradhat el természetesen, bár a köznevelési törvény egyik vitájában épp egy kormány­párti politikus nevezte laikusnak őket, akiknek az iskolai életbe történő beleszólásuk korlá­tozása mellett érvelt. A tanárok­nak a kollégáikat körülbelül tíz szempont szerint kell értékelniük, amit már nem sorolok fel, mert az értékelés alapos­ságához nyilván kétség sem fér.

Nem akarok tippeket adni, ám végigtekintve a hasznosabbnál hasznosabb feladatokat, hiba lenne nem felmérniük például, hogy miként alakult az alsó tagozatban a színeszsírkréta-fogyasztás a rendszer­váltás óta, az iskolai büfék nyilvántartása hogyan befolyásolja a matematikai készségeket, vagy hány űrhajós és királylány lép ki húsz éven belül a munkaerőpiacra. Mindez tehát a tanárokra felülről ráerőltetett bürokratikus kényszer, egyes pedagó­gusok ingyenes többletmunkájával. A kormány szemléletét a bizalom hiánya, az adminisztratív terhek növelése jellemzi, a tanárok szakmai szabadságának folyamatos korlátozásával. Miért nem adnak segítséget nekik inkább ahhoz, hogy a gyerekekkel foglalkozhassanak, és a nevelésre, tanításra fordíthassanak több időt? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)