László Tamás (Fidesz)

LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Állami Számvevőszék Elnöke! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2014. évi költségvetés zárszámadásáról szóló T/5954. számú törvényjavaslat célja az, hogy megismerjük azokat a költségvetési folyamatokat, amelyek a 2014-es esztendőt jellemezték.

Joggal adódik a kérdés, hogy milyen képet is mutatott Magyarország pénzügyi-gazdasági helyezte 2014-ben. Két jegyet említek az elején: az egyik az, hogy a költségvetés maga óvatos volt, tehát minden szélsőségtől mentes költségvetést alakított ki a parlament, a másik jegye pedig az, hogy feszes gazdálkodást folytatott.

A központi költségvetésről szóló eredeti törvényben csaknem 16 000 milliárd forint volt a bevételi főösszeg, és csaknem 17 000 milliárd forint volt a kiadási főösszeg, vagyis valamivel kevesebb, mint 1000 milliárd forintnyi hiányt állapított meg az eredeti költségvetés. Ehhez képest a teljesülés a bevételek terén csaknem 1500 milliárd forinttal haladta meg a módosított előirányzatot is, a kiadások pedig 18 261 milliárd forintra rúgtak, így a hiány csaknem 350 milliárd forinttal, azaz 30 százalékkal alacsonyabb szinten teljesült. Mindez egy rendkívül feszes gazdaságirányításnak köszönhető. Ez azt tartalmazta, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány a tervezett 2,9 százalékkal szemben 2,6 százalékos lett. Ez azt jelzi, hogy a kormányzat nagyon komolyan vette a saját feladatait, és feszesen gazdálkodott.

A pénzügyi-gazdasági helyzet egy másik fokmérője az, hogy 2014-ben az ország GDP-je 3,6 százalékkal bővült, amivel Írországot követve hazánk a második leggyorsabban növekvő gazdaságnak számított. Ezzel a magyar gazdaság elérte a válság előtti, azaz a 2008-as szintet, és reméljük, hogy ezzel végérvényesen magunk mögött hagytuk a válságot.

Növekedési ütemünk különösen jónak számít, ha ezt a növekményt a fejlett országokéhoz hasonlítjuk, ugyanis ott mindösszesen 1,3 százalékos növekedést mértek. Érdemes kiemelni azt a tényt is, hogy jóllehet 2014-ben három választás is volt, de nem volt választási költségvetés, a kitűzött hiánycélt túl is teljesítettük, és a gazdaság ennek ellenére tudott jelentős mértékben erősödni. Emlékezzünk csak vissza, hogy a szocialista kormányok alatt mekkora költségvetési hiányok és milyen mértékű eladósodás mellett tudott a gazdaság bővülni, sokszor az uniós átlag alatti mértékben.

A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a 3,6 százalékos gazdasági növekedés alapvetően három további tényezőre vezethető vissza. Az első tényező az, hogy a magyar export volumene a tervezett 5,8 százalékot mintegy 3 százalékponttal meghaladva, 8,7 százalékkal nőtt. A magyar külkereskedelmi mérlegben a GDP 7,4 százalékát kitevő többlet keletkezett.

A második tényező az, hogy a foglalkoztatottak száma 2014-ben 5,4 százalékkal, 208 ezer fővel bővült, és ezzel meghaladta a 4,1 millió főt. A növekedésben a versenyszféra játszotta a főszerepet. A 15-64 év közöttiek foglalkoztatási aránya 2014-ben 3,7 százalékponttal emelkedett. A foglalkoztatottak számának növekedése, a jelentős reálbér-emelkedés meghozta a háztartások fogyasztási hajlandóságát, ugyanis a fogyasztás 1,7 százalékkal bővült.

A harmadik tényező a beruházásokra vonatkozik. Itt 11,7 százalékos rekordméretű bővülést észlelünk, aminek következtében a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése 2,6 százalékponttal járult hozzá a GDP 2014. évi növekedéséhez.

A fenti tények ismeretében egyértelműen kijelenthetjük, ahogy ezt már korábban is hangsúlyoztam, hogy a növekedési fordulat megtörtént Magyarországon, aminek az alapjait a kormány az előző ciklusban rakta le, amikor rendbe rakta a költségvetést, visszafizette az IMF-hitelt, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, elindítottuk a növekedési hitelprogramot, a munkahelyvédelmi akciótervet, és kivezettük a devizahiteleket. Számos intézkedés eredőjeként állt növekedési pályára a gazdaság, és nem véletlenül mutatott ilyen szép eredményt a 2014-es esztendőben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kiemeljek még egy fontos gazdasági mutatót, az inflációt. Ezt úgy is hívják, hogy a szegények adója. Nem olyan régen, néhány évvel ezelőtt még nálunk volt a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban. 2014-ben pedig már csak 0,2 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, és ez sok más tényező mellett, de jelentős mértékben köszönhető a kormány rezsicsökkentésének. Úgy vélem, hogy ennek áldásos hatását ma Magyarországon minden család hónapról hónapra megtapasztalja, akiknek nem kell attól félni, hogy a közműszolgáltatók saját kedvük szerint emelik az áraikat.

A tartósan alacsony infláció azért is nagyon fontos, mert az alacsony jegybanki alapkamattal párosult, ami serkenti a beruházások volumenét, növeli a fogyasztási hajlandóságot. Itt jegyzem meg, hogy az államháztartás a kamatkiadásokon 55,6 milliárd forintot takarított meg a tavalyi évben. Természetesen 2014-ben is voltak a bevételi és a kiadási oldalt jelentősen befolyásoló változások, de ezek összességében nem rontották a központi költségvetés hiányát, ugyanis a 816,6 milliárd forintos hiány jóval alacsonyabb a tervezettnél.

A főbb adónemeknél, például a társasági adónál, az egyszerűsített vállalkozói adónál, a pénzügyi szervezetek különadójánál, az általános forgalmi adónál, a pénzügyi tranzakciós adónál, a személyi jövedelemadónál azt tapasztalhattuk, hogy az előirányzatnál magasabb összegek realizálódtak. Néhány adónemből származó bevételi előirányzat viszont csökkent, másrészt egy új adónem, a reklámadó is bevezetésre került. A kiadási oldalon pedig az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe.

2014-ben az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 76,9 százalékra mérséklődött az előző évi 77,3 százalékról, így 2014-ben is csökkent az államadósság.

(10.20)

Erre csak nyolc ország volt képes az Unió 28 tagállamából, az EU 28 országának GDP-arányos államadóssága ugyanekkor 1,3 százalékponttal emelkedett. Nemcsak az adósság szintje, hanem a szerkezete is kedvezően alakult az év folyamán, a devizaadósság aránya 42 százalékról 40 százalék alá csökkent, emellett az adósság kisebb hányadát tartják külföldiek, mint egy évvel ezelőtt. A fizetendő kamatokra és közvetve az adósság szintjére is mérséklően hatott a Magyar Nemzeti Bank 2012-ben elkezdett alapkamat-csökkentő lépéssorozatának folytatása. Jóllehet a hitelminősítők még nem minősítették fel hazánkat, de a hozamok csökkenése egyértelműen mutatja Magyarország kockázati megítélésének javulását.

Az ország külső kitettsége, sérülékenysége jelentősen csökkent a tavalyi év folyamán, ugyanis a háztartások devizaadósságát illetően kedvezőbb fejlemények történtek a kormány politikájának és a Kúria döntésének köszönhetően. Döntés született arról, hogy a bankok devizahitelezési gyakorlatában az alkalmazott árfolyamrés és a folyamatos kamatmódosítások tisztességtelenek voltak, és az ebből származó hasznukat vissza kell téríteni az ügyfeleknek, így 2015 elején körülbelül 1000 milliárd forint visszafizetése történt meg. Az állami vagyon gyarapodása terén is pozitív fejleményekről számolhatok be, hiszen a közmű- és bankszektorban végrehajtott tranzakciók által nőtt az állami szerepvállalás. Ezen vásárlások ugyanakkor nem rontották az uniós módszertan szerinti hiányt.

Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát amikor az előttünk fekvő zárszámadási törvényjavaslatot nézzük, és ennek a soraiból, számaiból következtetéseket kívánunk levonni, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy 2014-ben Magyarország olyan költségvetési és gazdasági évet tudott produkálni, ami elősegítette azt a társadalompolitikai célt, amely arról szól, hogy a családok számára nagyobb mozgásteret biztosítsunk, lehetőséget teremtsünk az embereknek, hogy munkából tegyenek szert jövedelemre. Mindezen társadalompolitikai célkitűzéseket pedig úgy sikerült elérni, hogy a költségvetés stabilitása nem forgott veszélyben, a kormány tartotta magát szigorú, következetes költségvetési politikájához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton szeretném kérni önöktől, hogy támogassák a zárszámadási törvényjavaslat elfogadását, ugyanis mind a polgárok, mind a kormány sokat tett 2014-ben is annak érdekében, hogy a társadalom előrébb jusson, hogy Magyarország élhetőbb legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)