Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Lorántné képviselő asszony konkrét kérdéseket fogalmazott meg, de engedjék meg, hogy az első gondolatom az legyen, némileg meglepetéssel hallottam az ellenzéki felszólalásokat a tekintetben, hogy 2014-ben minden rosszul alakult, ugyan volt növekedés, de csak egyszeri tényezőknek köszönhetően, ez nem fenntartható, és pláne meglepetéssel hallottam ezt, amikor épp a tegnapi napon a Nemzetközi Valutaalap módosította a magyar gazdaság növekedési kilátásait 3 százalékra, a jövő évit pedig 2,5 százalékra, összhangban a kormányzati elvárásokkal. Tette ezt akkor, amikor a világgazdaság egészénél lassuló növekedésről számolt be, és lefelé módosította a világgazdaság növekedési számait.

Nehezen találom a szavakat akkor, amikor a reálbérek folyamatos bővüléséről beszélünk, s nemcsak egy-egy szektorban, hanem mindenütt. 2014-ben a legelesettebbeknél, a minimálbéren élőknél érdemi reálbér-növekedés volt, s a foglalkoztatás is folyamatosan bővült. Ezek a tényszámok, képviselő asszony és képviselő urak, amiket meg kell nézni. Ismételten kérem, hogy nézzék meg a nemzetközi adatokat. Ha minden ennyire rossz, akkor hogy következhetett az be, hogy a reálbérek és a foglalkoztatás is bővült, és mellette a makrogazdasági mutatók - növekedés, hiány, államadósság - jól alakultak?

De hogy rátérjek képviselő asszony konkrét felvetéseire: megint egy kicsit zavarban vagyok, mert Z. Kárpát Dániel képviselő úr kevés információról szólt. Szó szerint azt mondta a képviselő úr, hogy szerény információtömeggel látja el a kormány az Országgyűlést. Majd ezt követően szintén a Jobbik padsoraiból Hegedűs Lorántné képviselő asszony is azt mondja, hogy kevés információt adunk. Hát, tisztelt képviselők, ez a dokumentum 12 kilogramm körüli, amit a kormány az Országgyűlés részére benyújtott a közpénzek felhasználásáról. E dokumentumtömeg mellett a kormányzati honlapokon számos további részletes információ áll rendelkezésre. Mindig el szoktam mondani, hogy ezt az adattömeget nehéz egy képviselőnek megnézni, viszont vannak olyan összefoglaló táblázatok egy-egy oldalban, amelyek a reálgazdasági és az államháztartási folyamatokat bemutatják, és ha valaki a részletekre kíváncsi, akkor ebben az adattömegben megtalálja a szükséges információkat.

Képviselő asszony is megnézte a Liget-projekt felhasználásával kapcsolatos tételeket. Elöljáróban azt kell elmondani, hogy képviselő asszony is tudja, és azt gondolom, mindnyájan tudjuk, egy beruházás megvalósítása nem úgy kezdődik, hogy az alapokat kezdik el építeni. Először van egy tervezési szakasz, van egy közbeszerzési szakasz, van egy egyeztetési szakasz, és amikor ezek lezárultak, akkor indulhat el a fizikai kivitelezés. Mindnyájan tudjuk, hogy a nagy­beruházások jelentős része, 10-15 százaléka a tervezés kiadásaival kapcsolatos. Ez nem Liget-projekt-specifikus, ez beruházásspecifikus.

De ha az adat nem elegendő, akkor - ahogy képviselő asszony tudja - pluszkérdésekre a kormány a közpénzek felhasználására vonatkozó szükséges információt megadja. Így azt tudom ígérni képviselő asszonynak, hogy hasonlóan a korábbiakhoz, amikor képviselő asszonynak kérdése volt, és akkor az információkat én magam is és a kormányzat többi szereplője is igyekezett rendelkezésre bocsátani, a jövőben is így járunk el. Tehát ha ez az információ nem tartalmazza pont azokat a válaszokat az önök kérdéseire, amiket feltett, akkor természetesen nyitva áll a további kérdezés lehetősége, és ismétlem, a legjobb tudásunk szerinti válaszokat minden egyes forint, közpénz felhasználásáról meg fogjuk adni.

Képviselő asszony konkrét kérdései kapcsán arra még felhívnám a figyelmet az önkormányzati fejezet forrásai tekintetében, hogy igen, több kiadási előirányzaton érdemi megtakarítás keletkezett, például a jövedelempótló támogatásoknál vagy a bérkompenzációnál. Meg kell nézni, hogy miért. Vajon azért keletkezett-e megtakarítás, mert a kormány elvont ezekből a forrásokból, vagy esetleg azért, mert az előzetesen tervezetthez képest több embernek volt munkája, és a reálbérek nagyobb ütemben növekedtek, ebből következően kevesebb támogatás kifizetésére volt szükség segélyek jogcímen? Képviselő asszony, ez történt.

Az önkormányzatok támogatása tekintetében azt azért hadd mondjam el, hogy a 2014-es évben, amelyikről beszélünk, megvalósult egy jelentős adósságkonszolidáció közel 70 milliárd forintos összegben. Itt megint visszacsatolnék a Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úr részéről elhangzottakra. Azért mondom ezt, mert állítása szerint az államapparátus túl sokat költött magára. Ha képviselő úr ebben a szerény információtömegben megnézi a benyújtott főkötet 278. oldalát, ott részletesen bemutatásra kerül, hogy melyek azok az állami kiadások, amelyeket a képviselő úr magasnak talált. Ennek részét képezi például az önkormányzati adósságkonszolidáció 68,7 milliárd forintos összege, vagy az Eximbank 18 milliárdos tőkejuttatása, vagy az ÁROP, EKOP keretében felhasznált európai uniós források összege.

Azt gondolom, mindazok a kérdések, amelyek a képviselők részéről felmerültek, számos esetben benne vannak a költségvetési javaslatban, benne vannak a zárszámadási javaslatban, és ha ezeket tételesen megnézzük, akkor azt gondolom, hogy sok félreértés tisztázható. Köszönöm szépen.