Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt négy órában eléggé kiveséztük, talán szabad így mondani, ezt a beterjesztett törvényjavaslatot, amelyet fajsúlyának megfelelő módon tárgyalt a parlament. Hiszen jó néhány hozzászólás a jó szándékot is kinyilvánítva tett javaslatokat, illetve illette kritikával az előterjesztést.

Először is szeretném megköszönni azoknak a képviselőtársaknak, frakcióknak, amelyek támogatták a törvényjavaslat általános szemléletmódját, általános jellegét, hiszen időnként egészen részletekbe menő szabályokban is tárgyalta a parlament ezt az előterjesztést. De abban, azt gondolom, mindannyian egyetérthetünk általánosságban, hogy a magyar kormány a bürokráciacsökkentés irányában 110 törvény módosításával egy előterjesztést behozott a parlamentbe. Ez egy jó irány, ezt senki nem vitatta, sőt jó néhányan támogatták is.

Szeretném elmondani azt is, hogy ez az előterjesztés, noha a kormány a beterjesztője, de elsődlegesen, és ezzel válaszolnék a felvetésekre is, a végekről, az ügyintézőktől felkerülő javaslatokból állt össze. Ez az expozéban is elhangzott, mintegy 1107 javaslat érkezett egy internetes platformra, ami belső internetes fóruma a kormányhivataloknak. Ez pont a gyakorlat oldaláról merült fel az ügyintézők részéről, illetve amit tapasztaltak az ügyintézésük során, amit adott esetben akár az ügyfelek is kifogásoltak, hogy túl bürokratikus vagy felesleges iratokat, papírokat kérnek tőlük, illetve hogy hosszadalmas az eljárás.

Mert mi egy ügyfél célja? Az ügyfél célja az, hogy el legyen intézve az ügye. Ez az elsődleges cél, különösen, ha nincs ellenérdekű ügyfél. Másodsorban, hogy ez megfelelő módon történjék, és viszonylag gyorsan történjék meg saját ügyének elintézése. Ezért aztán ennek a törvényjavaslatnak az egyik fő eleme a határidővel, az eljárással kapcsolatos szabályok megváltoztatása. Ez valóban egy folyamat része. Hiszen többen felvetették a tisztelt képviselőtársak közül, hogy bele kellene kapcsolni még más eljárási szabályokat, más ágazatok szabályait is felül kellene vizsgálni. Mi most az első körben gyakorlati oldalról, egyébként a szakmai ágazatokkal egyeztetve, sőt még az érdekképviseletekkel is egyeztetve hoztuk be ezt a javaslatot.

Mint ahogy Lázár miniszter úr elmondta az expozéban, ez egy hosszan tartó folyamat közbülső állomása. Hiszen először is létrehoztuk magát a szervezetrendszert. Erről volt szó az expozéban, nevezetesen a kormányhivatalok külső-belső integrációja, a járási szervezetrendszer kialakítása. És itt egy zárójeles megjegyzést szeretnék tenni. Néhányan felvetették, hogy az önkormányzatoktól feladatokat vettek el az elmúlt időszakban a törvényhozásban. Szeretném elmondani, hogy tiszta viszonyokat kívántunk teremteni ezekben az ügyekben. Ami az állam feladata a feladatmegosztásban, azt végezze az állam, ami pedig a helyi közösség ügye, az pedig maradjon a helyi közösségnél.

Ez most kifejezetten az államigazgatási, illetve közigazgatási oldalról történt megítélés. Mert ki vitatná el azt, hogy mondjuk, a szabálysértés, a kis deliktumok szankcionálása nem állami feladat, miért önkormányzati feladat. Vagy mondjuk, az okmánycsalád, az okmányügyek, a gépjárművezetői-enge­dély vagy az útlevél miért önkormányzati ügy? Az kifejezetten állami ügy. Vagy akár mondhatnám azt is, hogy az állami alanyi jogon járó szociális ellátási rendszer, ami eddig egyébként az államnál volt, csak a Kincstárnál, megyei szinten szabályoztuk, az most a decentralizáció jegyében a járásokhoz került, tehát még közelebb az ügyfelekhez.

Ez egy szemléletváltást is jelent, tisztelt képviselőtársak. Ugye, a korábbi szocialista kormányok a regionalizmust részesítették előnyben. Tehát azt szerették volna, hogy a statisztikai, illetve térségfejlesztési régiók mellé épüljön ki egy egész regionális rendszer, ami akár önkormányzattal is rendelkezik, illetve mellé tegyék azokat az államigazgatási ügyeket, amelyek ma a kormányhivataloknál, illetve a járási hivataloknál találhatók.

(14.10)

Ebben az ügyben történtek is lépések, teljesen szabálytalan lépések, mert feles törvénnyel módosítottak kétharmados törvényt. Ezzel azt is megtették, hogy mondjuk, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése hosszú időn keresztül, közel két esztendőn keresztül nem folyt, noha, ha most apparátuslétszámról is beszélünk, továbbra is fenntartották ugyanazt az apparátust a szocialista kormányok.

De visszatérve a törvényjavaslat lényegére, a szervezet kialakítása mellett a második az irányítási lehetőségek kiterjesztése. Itt többen keverték egyébként a szakhatóság vagy a szakkérdés fogalmát is. Nyilván nem mindenki jogász, és nem mindenki közigazgatási vagy államigazgatási szakember, ezért én ezt nem is rovom fel nekik, de érdemes azért egy-egy ilyen előterjesztéshez, még ha ilyen hosszú is, a jogszabályokat hozzáigazítani, megnézni, és ezeket a jogszabályokat értelmezni, és akkor talán jogszabályismeret hiányából nem fordulnak elő olyan felszólalások adott esetben, mint mondjuk, Szilágyi Györgyé, vagy sorolhatnék más képviselőtársat is.

A harmadik része pedig, amiről ma beszélünk, az a jogszabályi környezet alakítása. A jogszabályi környezet vonatkozásában egyrészt az ügyféli oldalról történő bürokráciacsökkentésről beszélünk, másrészt magán a szervezetrendszeren belül is próbáljuk meg csökkenteni azokat a sok esetben az eredményt befolyásoló, határidőt befolyásoló ügyintézési mechanizmusokat, amelyre adott esetben nincs is szükség. Ennek van egy fontos eleme, ami bent szerepel az előterjesztésben, hogy az állami szervezetek elektronikusan leveleznek egymással, és nem arról van szó, hogy a postán akadt el a levél, vagy egyébként várjuk, hogy mikor adják postára; ez egy utolérhető, ellenőrizhető és sokkal gyorsabb, ráadásul jóval olcsóbb rendszer, mint a korábbiak.

Ami az eljárás főbb szempontjait illeti, az ügyintézési határidőkről többen is azt a javaslatot tették, hogy ez egy helyes irány. Azt szeretném elmondani, talán önök nem tudják, de ezer eltérő határidő van a közigazgatási eljárási törvénytől, amelyben az általános idő 21 nap - ugye 30-ról lett 21. Tehát nem a 21 nap az izgalmas, hanem amit kormányrendeletekben és törvényekben egyébként maga a törvényhozás vagy akár a kormány szabályozott az elmúlt évtizedekben, és vannak rendkívül hosszú, 210 napos, 180 napos eljárási határidők is.

Mi a javaslatban 200 határidő esetében egy általános 25 százalékos csökkentést javaslunk. A mi elem­zésünk és megítélésünk, illetve az ágazatokkal történt egyeztetés alapján úgy látjuk, hogy ezen belül is elintézhető az ügy.

A sommás eljárásra különösebben nem térnék ki, hiszen erről szó volt. 23 millió ügyről beszélünk, ebben nincsenek benne a NAV-os ügyek. A 23 millió ügy nagy része elintéződik 8 napon belül, de van 1 millió 300 ezer ügy, amelyik 60 napon túl sem intéződik el. Ezekben vannak - ahogy valaki a képviselőtársak közül említette, hogy az ő szóhasználatát használjam - ügyintézői trükközések, és vannak ügyféli trükközések is, hiszen ha ellenérdekű ügyfél van, akkor is megpróbálják kijátszani a jogszabályokat.

Ezért vezetjük be - amennyiben a parlament akceptálja, és úgy látom, ebben nem volt vita itt közöttünk - az objektív két hónapos függő hatályú döntést. Ugye, mi azt mondjuk, hogy az ügyintézőnek, ha törik, ha szakad, el kell intézni az ügyet. Nyilvánvalóan erre felmerült az is, hogy akkor egyszerű lesz: majd elutasítja a döntést. De azért van egy teljesítményértékelési rendszer ma már a közigazgatásban; aki feltűnően sok ügyet fog majd - ahogy valaki fogalmazott - elutálni az eljárások során, ott a felettese vagy a közvetlen munkatársai is érzékelik, hogy nem megfelelő módon fog eljárni. De vannak kivételek is, hiszen vannak olyan szabályok, ahol muszáj megengedni, hogy a 60 napon túl is lehessen döntést hozni.

És hogy szankciója is legyen a rendszernek, ez azt jelenti, ahogy az expozéban elhangzott, hogy ha nincs eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatás, akkor tízezer forint jár az ügyfélnek úgymond kártalanításként, kártérítésként, ha pedig van, az visszajár a részére. Tehát az az ügyintéző, amelyik ilyenformán slendrián vagy nem megfelelő magatartást tanúsít és kárt okoz az államnak, annak viszont nincs helye a rendszerben.

Ebből adódóan felmerülhet, hogyan lehet ekkora eljárásdömpinget, eljárási jogszabályt, anyagi jogszabályt áttekinteni. Jelenleg van, ma már a kormányablakokban használjuk az úgynevezett tudástárat, amelybe a tárcák töltik fel a naprakész jogszabályokat. Ebben benne vannak az eljárási határidők és egy olyan ügyintézési segédlete az ügyintézőnek, amellyel átláthatóbbá és könnyebbé válik az eljárás.

Az eljárás felfüggesztésére rendkívül sok esetben kerül sor az egyes eljárások során. Mi úgy látjuk, hogy csak törvényi rendelkezés alapján függeszthetik fel az eljárást. Eddig kormányrendeletek alapján is meg lehetett ezt tenni. Úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés kontrollja a végrehajtó hatalom fölött ezt korlátozni fogja, tehát nem lehet korlátlanul, nyakra-főre felfüggeszteni az eljárásokat.

A másodfokú eljárás szintén egy fontos kelléke az előterjesztésnek, hiszen az ügyek 40 százalékában - megismétlem: 40 százalékában - újraindul az ügy, ennyiszer helyezik hatályon kívül. Tehát az ügyintéző, amelyik belemélyed egy másodfokú eljárásba, és látja azt, hogy adott esetben mi a hibája, vagy milyen eljárást vagy milyen bizonyítást nem folytatott le első fokon az ügyintéző, ezt ő maga is megteheti másodfokon, így nem indul újra elölről az eljárás - adott esetben még jogszabályváltozás is következhet be -, hanem másodfokon ezt meg kell tennie. Ez a javaslatnak egy lényegi eleme.

Ami pedig a bejelentést illeti, ekörül jó néhány felszólaló is elemezte a jogszabályt; a bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás. Sallai R. Benedek végighadarta azt, amit megírtak neki, és ezért nem mindig értettem pontosan, ezért is szóltam bele, hogy kicsit lassabban mondja, amit mond, hogy meg lehessen érteni. Nála hangzott el az, hogy a természet- és környezetvédelemnél ez nem egy helyes eljárás. Szeretném elmondani, hogy maga a javaslat nem engedi meg az engedélyezést, bejelentéssé nem lehet átalakítani a közérdek magas szintje, a közegészség, közrend, közbiztonság és - hangsúlyozom, képviselő úr, önnek mondom - természet- és környezetvédelem, illetve a részben ezekkel összefüggő európai uniós szabályozási kötöttség esetén, másrészt az ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló eljárásokban. Nyilvánvaló, hogy ez az Alaptörvényhez igazodó ügyféli jogok védelmét jelenti.

Az ellenőrzés továbbra is fennáll, és a mi szemléletmódunk az, hogy az eddigi engedélyezési eljárás, ahova mindenféle papírt és engedélyhez különböző dokumentumokat be kellett vinni az anyagi jogszabályok alapján, ez ma is fennáll, csak megkezdheti a tevékenységet, és az ellenőrzés alapján derül ki az, hogy ez jogos vagy nem jogos. Ha jogszerűtlen, akkor szankciója van, azzal ellentétben, hogy most bárki másnap újra beadhat egy engedélyezési eljárást, mindenféle különösebb következmény nélkül, akkor is, ha jogszerűtlen vagy jogsértő magatartást tanúsított ez esetben. Huszonöt ilyen eljárást alakítunk át a bejelentési formává, de az anyagi jogszabályokat ez ügyben sem változtatjuk meg.

Tisztelt Képviselőtársak! Az egyes képviselői felszólalásokra szeretném elmondani, nem biztos, hogy a felszólalások sorrendjében. Z. Kárpát Dániel már egy jó két órája elhagyta az üléstermet, nyilván halaszthatatlan közfeladatai miatt. (Szilágyi György: Elnökségi ülésen van! Elnökségi tag!) Az nem fér össze a parlamenti munkával. És Szilágyi képviselő úr pont arra hivatkozott, hogy ne beszéljenek bele a másik mondandójába, akkor most legalább magának tegyen eleget, és ne kiabáljon be. (Szilágyi György: Csak ez már zárszó! Nem lehet gombot nyomni! - Az elnök csenget.)

Szeretném elmondani, az ügy érdemében szeretnék haladni. A 250 fő feletti, nevezzük multinacionális vagy nagyobb volumenű cégeknek, tehát ott van vevőszolgálat, ezért lehetőségként hagyja bent a törvény azt, hogy legyen fogyasztóvédelmi referens. De mellette ott a vevőszolgálat, amely ezt helyettesíti.

(14.20)

Felmerült az is, hogy a laborok multinacionális cégeknél vannak. Ez kifejezetten hazugság, hiszen a Nébih-laborok a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál találhatók, gyakorlatilag a kormányhivatali épületekben funkcionálnak. Tehát szerintem nem érdemes fals információkkal traktálni a hallgatókat.

Ami még a fogyasztóvédelmet illeti, az erősödött az Orbán-kormány alatt, hiszen egy fogyasztóvédelmi hatóság helyett egy államigazgatási szerv, egy helyettes államtitkárság van helyettes államtitkár vezetésével, és a kormányhivataloknál is létszámban és egyéb módon is erősítésre kerülnek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szervezeti egységei. Ráadásul közös vizsgálatot végeznek ezek az eljárásuk során az adóhivatallal, a munkavédelmi, munkaügyi felügyelettel és jó néhány szervezettel.

Lukács képviselő úrnak szeretném elmondani, és ki is gyűjtöttem, talán megtalálom azokat a javaslatokat, hogy az egészségügy vonatkozásában mintegy 400 ezer javaslattevő közül egy sem tett bürokráciacsökkentésre vagy állami rezsicsökkentésre javas­latot. Elmondom, hogy mire tettek és hány ezren. Ez az állampolgárok jelentős számát érintő és nagy volumenű ügyeket illeti: az okmánycsere ügyében 182 ezren, az ellopott igazolványok cseréje vagy pótlása ügyében 211 ezren, a forgalmi engedélynél 142 ezren tettek javaslatot, a felsőoktatási felvé­teli eljárás alapdíjának megszüntetése ügyében 135 ezren, hatósági erkölcsi bizonyítványnál pedig 172 ezer javaslattevő volt, hogy itt történjék meg az állami rezsicsökkentés, tehát ezeknek az igazgatási szolgáltatási díja, illetve illetéke csökkenjen. És itt kanyarodnék vissza Gúr Nándor felszólalására is. Ez a 10 milliárd forint egy konkrét tétel az igazgatási szolgáltatási díjak és az illetékek csökkentésére, de az átalakítás során jó néhány milliárdos megtakarítás már megtörtént akár az informatikai park cseréjében modern gépek kicserélésével uniós forrásokból, akár épületfelújítások a KEOP-ból, illetve a szer­vezet­átalakításokból, én magam tudom, hogy a kormányhivataloknál jó néhány milliárd megtakarítás történt az átalakítások következtében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Sándor képviselő úr az építésüggyel kapcsolatosan tett felszólalást. Tájékoztatom önt, lehet, hogy nem jutott el az információ, országos konzultációt folytat a Miniszterelnökség az építészkamarákkal, és egy nagy csomagban, az a következő bürokráciacsökkentő csomag, az az építésügy, amiről a miniszter úr beszélt, ez a kamarákkal és a szakmai szervezetekkel történt konzultáció, hogy miként lehet az állampolgárok építésügyeit illetően egy következő csomagba jogszabály-módosításként, törvényjavaslatok vagy kormányrendelet-módosítások formájában az építésügyet is a bürokráciacsökkentés szempontjából górcső alá venni. Gúr képviselő úr egy konkrét ügyet vetett fel, a közlekedési ügyet. Szeretném elmondani, ez azt jelenti, hogy nem lesz egy hatósági eljárás, hanem helyszíni bírságolások történnek a közlekedési ügyekben. Ez is a bürokráciacsökkentés. Tehát nem kap külön határozatot, hanem helyben elintéződik, ha szabálytalanságra kerül sor.

Ami pedig a létszámcsökkentéssel kapcsolatos felvetését illeti, miniszter úr semmilyen létszámcsökkentésről nem beszélt az államigazgatásban, szeretném ezt leszögezni. Ő összehasonlító adatokat mondott, hogy Szlovákiában, Csehországban, Németországban az állami apparátusban mennyivel kevesebben dolgoznak százalékos arányban, mint Magyarországon. És arról beszélt, hogy a területi közigazgatás alsó és középszintjén életpályamodell lesz 2016. július 1-jétől. Ennek az anyagi feltétele megteremtődött a jövő évi költségvetésben már.

Tisztelt Képviselőtársak! Remélem, hogy minden felvetésre sikerült válaszolnom. Ha nem, akkor nyilvánvaló, lesz majd még a TAB-ülésen is részletes vita. Mi nyitottak vagyunk minden javaslatra, amely a bürokráciacsökkentés érdekében előreviszi a közös ügyet, hiszen ez mindannyiunk ügye. És ebben szeretném Szilágyi képviselő urat azért mégiscsak megcáfolni, hogy jó néhány ellenzéki javaslat már befogadásra került az elmúlt kormányzás időszaka alatt, nem egy. (Szilágyi György: Mondjon egyet!) Lehet, hogy az öné pont nem, de jó néhányat befogadott már (Szilágyi György: Egyet mondjon!) az előterjesztő. Én magam is voltam így.

Végezetül, tisztelt elnök úr, szíveskedjék megengedni, hogy egy klasszikus szakember gondolataival fejezzem be a zárszót. Magyary Zoltán a következőket mondta: „A közigazgatás nem az egyes emberek hatalma a többiek fölött, hanem a nemzet szervezete közös céljainak megvalósítására, közös szükségleteink kielégítésére. A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az embernek és a nemzetnek a szolgálata.”

Én ezzel ajánlom mind­annyiuk figyelmébe ezt az előterjesztést, és kérem szíves támogatásukat. (Taps a kormánypártok soraiból.)