Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Képviselőtársam, nem azért szólalok föl, mert olyan kedves szavakkal dicsért engem, sőt mifelénk azt mondják, hogy az nem használ, ha a politikai ellenfeled dicsér meg.

(18.10)

De azért nem hiszem, hogy az Igazságügyi Minisztérium vezetése egyet tudna érteni teljes mértékben önnel, mert az áldozatok segítése során csak egy kárenyhítésre van mód. Tehát nem lehet teljes egészében a bűncselekménnyel okozott károkat az elkövetők helyett megfizetni. Tehát egyszerűen nincs ennyi pénze természetesen a költségvetésnek sem.

Másrészt nem kellene elszakadnunk attól a felelősségi elvtől, hogy aki bűncselekményével kárt okozott a sértettnek, legyen az személyi kár vagy legyen az dologi kár, ezt neki kell, tehát a bűncselekmény elkövetőjének kell megtérítenie. Vannak persze olyan esetek, amikor segíteni kell az áldozatokat, és egyfajta előleget, egyfajta kárenyhítést fizet számukra az állam, de ez nem lesz sosem teljes körű.

Tehát nem javaslom, hogy abba az irányba próbálja befolyásolni az Igazságügyi Minisztériumot, mert az Igazságügyi Minisztérium se lesz abban partner, hogy a kártérítést… (Dr. Staudt Gábor: Kielégítési sorrend.) Nem lehet sorrendet sem, ez a törvény előtti egyenlőséget sértené. Tehát a törvény előtti egyenlőséget sértené az, hogy valaki esetleg nagyobb arányban részesül a kártérítésből, tehát a kárenyhítése nagyobb arányú, mint más. Gondoljunk bele, hogy milyen visszaélésekhez vezetne vagy egyáltalán csak méltánytalan döntésekhez vezetne, hogyha eltérő lenne a kielégítési arány, vagy egyes károkat nagyobb mértékben térít meg az állam vagy nagyobb mértékben fedezi az állam, más károkat pedig kevésbé.

Nem lehet különbséget tenni a sértettek között. Egyetlen szempontból lehet, a rászorultság szempontjából lehet különbséget tenni, mert az, aki rászorul arra, hogy az állam támogassa őt az áldozattá válása után, és az áldozat segítését az állam lássa el, ahhoz a meghatározott szociális és egyéb személyi körülményeknek kell rendelkezésre állnia. Nyilvánvaló, hogy másként éli meg, mondjuk, egy egzisztenciálisan jobb körülmények között élő sértett azt, hogy kirabolták, mint az, akinek esetleg minden vagyonát elvitték.

Tehát kérem a megértését, és valószínű, hogy az Igazságügyi Minisztérium álláspontja nem fog változni ebben a kérdésben. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Dr. Vas Imre tapsol.)