Dr. Bárándy Gergely (MSZP)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azzal kezdeni, hogy mielőtt hasonló nagyívű eszmefuttatásokba bocsátkozna bárki, mint például Staudt képviselő úr, itt jelen pillanatban egy egyszerű illetékességi szabályról beszélünk, tehát nem általában az ország védelméről, a határvédelemről, hanem egyszerűen arról, hogy melyik bíróság járjon el bizonyos ügyekben, semmi másról, ennyi a lényege ennek a javaslatnak. Egyetértünk, úgy látom, abban is, az összes ellenzéki párt képviselője, hogy a javaslat szakmailag úgy rossz, úgy elhibázott, ahogy csak lehet. Erről beszélt Schiffer képviselő úr és frakcióvezető úr, erről beszélt Staudt Gábor, és erről beszélek én is most, és beszéltem a vita korábbi szakaszaiban is.

Volt lehetőség arra, hogy ezen javítsunk. Mi nyújtottunk be egy olyan javaslatot, amely szakmailag helyre tette volna ezt a törvénymódosító javaslatot. Ezt egyébként támogatta az LMP is, támogatta a Jobbik is. Sajnos, a kormánypártok nem támogatták. Valóban arról volt szó, amiről több előttem szóló képviselő is beszélt, hogy egy általános illetékességi szabályt kéne megalkotni, hiszen nem tudhatjuk azt, hogy ha már egyszer ezt a védelmi struktúrát állította fel a kormány, amivel mi teljes mértékben bizonyosan nem tudunk azonosulni, de ha már ez a védelmi struktúra állt fel ezzel a jogszabályi környezettel, akkor általában kéne kimondani azt, hogy oda, azokra a határszakaszokra, ahol a kormány a válsághelyzetet kihirdetheti, ahol ad absurdum még kerítést is húzhat, legalább oda általános jelleggel a törvény biztosítsa azt a lehetőséget, hogy az ott illetékes, a feladat ellátására képes bíróságok, illetve ügyészségek járjanak el ezekben az ügyekben. Ezt nem tudom, hogy miért nem lehetett magáévá tenni a Fidesz képviselőinek, illetve az előterjesztőnek, hacsak nem azért, merthogy ellenzéki oldalról érkezett a javaslat.

Nem hallottam megfelelő szakmai érvet egyébként arra, hogy mi az oka annak, hogy olyan esetekre nem akarják kiterjeszteni a jogszabály hatályát, amely később bekövetkezhet egy egyszerű kormányzati döntés kapcsán. Én elmondtam ezt is az általános vitában, most csak utalok rá, hogy azt nem tartom helyesnek, amikor a kormány határozatai alapján rángatjuk az Országgyűlést és alkotunk törvényeket; azaz ha a kormánynak van egy általános felhatalmazása arra, hogy bármely megyére ezt a válsághelyzetet kihirdetheti, akkor a törvényhozás majd aszerint fog összeülni, hogy mely megyékre hirdette ki a kormány a válsághelyzetet.

(10.30)

Úgy hiszem, ha konzekvensek akarunk maradni, és a jogrendszer egységét, épségét is szem előtt kívánjuk tartani egyébként ugyanazt a célt elérve, amit az előterjesztők ezzel a törvénnyel szeretnének elérni, akkor mindazon megyékre, azaz az összes megyére, ahova kihirdethet a kormány válsághelyzetet, lehetővé lehetne tenni ilyen illetékességi szabályokat. Nyilvánvalóan, mivel itt speciális esetről van szó, itt a határ menti megyékről beszélhetünk csak, mondjuk, Budapestről nem érdemes e tekintetben. Ugyanis az Országgyűlésnek, a törvényhozónak feladata az is, hogy a jogrendszert mint olyat óvja, annak épségét, állandóságát megpróbálja szavatolni. Ez a javaslat pedig homlokegyenest ezzel a reménybeli törekvéssel megy szembe.

Azaz, még egyszer mondom, próbáltunk egy olyan szakmai javaslatot az asztalra tenni, amely semmiben nem befolyásolta volna azt a jogalkotói célt, amelyet az előterjesztők megfogalmaztak, csak, ahogy többen elmondtuk, szakmailag helyesen egy általános illetékességi szabályt fogalmazott volna meg, egy ismételt kapkodó jogalkotás helyett. Éppen ezért tehát, mivel az előterjesztők, illetve a kormánypártok sem a bizottsági üléseken, sem most nem támogatják a javaslatunkat, annak leszavazása esetén szakmai okokból nem fogjuk támogatni a teljes törvényjavaslatot.

Egyet szeretnék most leszögezni zárásként: az, hogy nem támogatjuk, az egy szakmai és elvi állásfoglalás. Ettől még a többsége a kormánypártnak megvan ahhoz, hogy ha akarja, támogassa, megszavazza és ez a javaslat átmenjen. Kettő: az ország védelmét és annak hatékonyságát semmilyen módon és semmilyen mértékben nem befolyásolja ez, hiszen könnyedén lefolytathatók az eljárások akár egy bíróság illetékességi területén belül is. Erre számos példa van egyébként a magyar jogrendszerben, nevezetesen, hogy egy bíróság illetékes bizonyos ügyekben az egész országban. A praktikum természetesen az, még egyszer mondom, hogy legyen több bíróság illetékes, de ehhez viszont az általános szabály megfogalmazása válna szükségessé.

Azaz e javaslat elutasítása semmiben nem fogja befolyásolni az ország határai külső védelmének intenzitását és eredményességét. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)