K/63

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb nemzetpolitikai eredménye volt. A magyar nemzetpolitika történelmi léptékű eredményeket ért el a határon túli magyar közösségek támogatásában. Az előző kormányzat nemcsak szavakban, hanem konkrét programokban és forrásokon, támogatásokon keresztül is bizonyította, hogy felelősséget visel minden magyarért, éljen bárhol a Kárpát-medencében, a diaszpórában vagy szerte a nagyvilágban.

Az elmúlt években számos olyan támogatási program valósult meg, amely hozzájárult a határon túli magyar közösségek megmaradásához, megerősítéséhez és magyar identitásuk megőrzéséhez. Iskolák, óvodák, kulturális intézmények épültek vagy újultak meg, templomfelújítások történtek, közösségi terek épültek vagy menekültek meg az enyészettől, nem politikai okokból, hanem a magyarság megmaradása iránti felelősségérzetből.

Több mint 6500 külhoni magyar intézmény és szervezet működéséhez járult hozzá a magyar állam; rengeteg beruházást valósított meg; a „Szülőföldön magyarul” programban pedig ma már gyermekenként évi 100 ezer forintos támogatást kapnak a magyar óvodát és iskolát választó külhoni gyermekek. Tavaly több mint 227 ezer fiatal részesült ebben a támogatásban.

De támogatást kaptak magyar színházak, civil szervezetek, egyházi közösségek és főleg ifjúsági szervezetek, néptánccsoportok és kulturális rendezvények. Csak a „Jövő nemzedéke” programban egy szerénynek mondható, 500 millió forintos keretből több mint 700 külhoni magyar ifjúsági szervezet nyert támogatást a tavalyi évben.

Ezek a támogatások, tisztelt képviselőtársaim, nem pusztán pénzügyi tételek: ezek a támogatások a magyar megmaradást, az identitásőrzést, a szülőföldön való boldogulást és a közösségi élet fennmaradását szolgálták. Éppen ezért a külhoni magyar közösségek számára is kulcskérdés és egyben aggodalom is, hogy az új kormány számára is ugyanolyan fontos‑e ez a terület, és megmaradnak‑e ezek a támogatások, megmarad‑e a nemzeti elköteleződés.

A fentiek alapján kérdezem tisztelettel a miniszter urat: ugye, megőrzi a kormány a határon túli közösségek támogatását? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

TARR ZOLTÁN társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a kérdés csak önökben és önök által merült fel. A kampány során is egyértelműen elmondtuk, és elmondjuk most is, hogy a TISZA-kormány kiáll a magyar közösségért, a határon túl élő és a diaszpórában élő magyar közösségért.

Azt is elmondtuk a kampány során és azóta is, hogy az elmúlt 16 esztendőből mindent meg fogunk őrizni, ami jó, ami továbbvihető, ami továbbfejleszthető, és így fogunk eljárni a határon túli közösségeknek adott támogatásokkal.

Amit viszont meg fogunk tagadni, és teljes mértékben el fogunk fordulni tőle, az a módszer, ahogy önök ezeket a támogatásokat osztogatták. Ezekkel a támogatásokkal önök politikai befolyást igyekeztek szerezni ‑ politikai befolyást igyekeztek szerezni! ‑, és végzetesen megosztották a határon túl és a diaszpórában élő magyar közösségeket. Azért és úgy adták ezeket a pénzeket, hogy ezzel az önök politikai támogatását erősítsék. Ez bűn, és ez hiba.

Ehhez képest pedig, amit nem tettek meg: nem álltak ki a magyar közösségek jogaiért; nem segítették a magyar közösségeket; nem támogatták többek között a kárpátaljai magyarságot, ahova a háború kitörése óta nem látogatott el az akkori magyar miniszterelnök; vagy ‑ ismét csak őt emlegetve ‑ a tihanyi elhíresült beszédében igenis támogatta Simion, a magyargyűlölő román elnökjelölt indulását a romániai elnökválasztáson; vagy nem állt ki a magyar kormány a Beneš-dekrétumok kapcsán az akkor az ebben az ügyben született büntető törvénykönyv módosításával szemben.

És hasonló módon ‑ a vajdasági magyar közösség érdekeivel ellentétesen ‑ a szerb nacionalista körökkel és pártokkal ápolt és ápol a mai napig szoros kapcsolatot. Én azt tudom mondani önnek és önöknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy meg fogjuk őrizni ezeket a támogatásokat. Át fogjuk vizsgálni ezeknek a támogatásoknak az eszközeit, és meg fogunk arról győződni, hogy ezek a támogatások nem politikai befolyásszerzésre fognak a jövőben fordítódni. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA padsoraiból.)