K/318

WEIGAND ISTVÁN (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! 36 év telt el a ’89-es rendszerváltozás óta, de a magyar társadalom számára a mai napig nem zárult le a kommunista állambiztonsági szervek működésének maradéktalan feltárása és megismerése; számos irat továbbra is minősített, számos döntés indokai nem ismerhetők meg. Sok család, érintett, kutató vagy magyar állampolgár máig nem kapott kielégítő választ arra, hogyan működött a diktatúra megfigyelőrendszere.

A most benyújtott törvényjavaslat éppen ezen kíván változtatni. A törvényjavaslat szerint létrejön a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság, amely bevonja a történészeket, levéltárosokat és jogi szakértőket, rendszeres felülvizsgálatot ír elő, és szélesebb nyilvánosságot, nagyobb átláthatóságot teremt a pártállami iratok viszonylatában.

Kiemelten fontos, hogy nemcsak az a cél, hogy az iratokat közzétegyük, hanem az is, hogy a történelmi igazságtétel és az információs kárpótlás megvalósuljon, és hogy a múlt feldolgozása demokratikus keretek között történjen meg. Sokan felteszik a kérdést, vajon mi indokolja, hogy ennyi év elteltével egyes 1990 előtti állambiztonsági iratok még ma is titkosak maradjanak.

A kérdésem a következő, államtitkár asszony: milyen konkrét garanciákat teremt ez a törvénymódosítás arra, hogy végre rendezzük a rendszerváltozás e régi adósságát? Hogyan válnak valóban széles körben megismerhetővé az állambiztonsági múlt dokumentumai a nemzetbiztonsági és adatvédelmi szempontok alapvető érvényesülése mellett? Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a TISZA soraiban.)

TOMPA ENIKŐ társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A működő és emberséges Magyarország alapjait csak úgy tudjuk létrehozni, ha szembenézünk a múltunkkal, és erkölcsi elégtételt biztosítunk a kommunista rendszer áldozatainak. Szomorú, hogy ehhez 36 évnek kellett eltelnie úgy, hogy számos érintett életében már nem kaphatta meg az esélyt a valódi elégtételre.

Ez az összes eddig kormányzó párt közös bűne, de a legnagyobb felelőssége a Fidesz-KDNP-nek van, akik 16 éven át kétharmados többséggel tétlenkedtek, pedig minden lehetőségük megvolt arra, hogy lerántsák a leplet a kommunista korszak titkosszolgálati múltjáról. De miért nem tették? Talán a nemzet iránti tisztességnél erősebb volt bennük az elvtársi hűség? (Taps a TISZA soraiban.)

A TISZA a választási programjában világossá tette, hogy az új kormány első intézkedései közé fog tartozni az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. Ezt teszi lehetővé a Melléthei-Barna Márton képviselőtársunk által benyújtott indítvány, amely egy többlépcsős törvényalkotási folyamat első elemeként teremti meg ennek a jogi keretrendszerét.

A törvényjavaslat a nemzetbiztonsági minősítések lehető legszélesebb körű feloldását és az iratoknak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére történő átadását teszi lehetővé, ezzel több száz folyóméternyi irat válik kutathatóvá. A titkosszolgálatok kötelesek lesznek a jövőben a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist megnézni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják‑e, vagy sem. A második lépcsőben pedig az iratok nyilvánosságra hozataláról a levéltári törvény és más jogszabályok módosításával a kormány fog gondoskodni.

A törvénymódosítás létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a titokgazdák felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja. A mi célunk az, hogy erkölcsi elégtételt nyújtsunk a kommunista diktatúra áldozatainak, hogy végre a magyar társadalom szembe tudjon nézni azzal, miként, hogyan működött az állambiztonság 1990 előtt, kik voltak ennek a rendszernek a részesei, adott esetben a rendszerváltást követően milyen karriert futottak be. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)