I/311

DR. FARKAS CSONGOR (TISZA): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A napokban Magyarországot sújtó, rekordszintű hőhullám nemcsak a mindennapjainkat tette nehézzé, hanem rávilágított az elmúlt másfél évtized súlyos mulasztásaira ebben a témában is. Az Orbán-kormány felelőtlen politikája, a hazai vízügy teljes elhanyagolása és a klímaváltozásra adott elégtelen válaszok most bosszulják meg magukat a magyar földeken és a vízügyi hálózatban.

Hogyan lehetséges az, hogy miközben az ország fuldoklik a hőségben, a meglévő vízhálózatunkból ellenőrizetlenül folyik a víz, a ránk hagyott infrastruktúra elavult, a csatornák állapota katasztrofális, az öntözőrendszerek fejlesztésére szánt milliárdok pedig nyomtalanul eltűntek, elpárologtak? Ez a rendszerszintű felelőtlenség vezetett oda, hogy a kritikus állapotban lévő hálózat miatt számos településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A magyar gazdák és a lakosság most a korábbi kormányzat bűnei miatt fizet rendkívül nagy árat: a múlt felelőtlensége a jelen szárazsága.

Kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy pontosan mekkora az infrastruktúrából elfolyó, elvesző vízmennyiség aránya, és hogy milyen mértékű strukturális károkat hagyott hátra az Orbán-kormány a vízügy területén. Milyen azonnali és hosszú távú lépéseket tesz a minisztérium a hálózat modernizációja érdekében? Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a TISZA soraiban.)

GAJDOS LÁSZLÓ élő környezetért felelős miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ez a probléma igen jelentős és igen komoly, küzdenünk kell ezzel már évek óta, hiszen nem most derült ez ki. Valóban, az elmúlt 16 évben lehetett volna ezzel sokkal többet foglalkozni, hiszen úgy gondolom, a tiszta, egészséges ivóvíz nemzeti kincs, amihez minden magyar embernek joga van; valóban nagyon sok helyen elfolyik a semmibe. Az ivóvíznek körülbelül a 20 százaléka folyik el átlagosan, de van olyan település és van olyan térség, ahol az ivóvíz 60 százaléka tűnik el, és nem a fogyasztókhoz jut.

A kormány nagyon sürgősen szeretne ez ügyben lépni. Napokon belül kiírásra kerül az az 50 milliárdos lehetőség a KEOP Pluszban, amire a víziközmű-szolgáltatók pályázhatnak, többek között azért, hogy megállítsák vagy mérsékeljék ezt a vízelszivárgást, illetve korszerűsítsék magukat a vezetékrendszereket.

A szektor finanszírozásának fő forrásai a díjbevételek, a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapon keresztül a szektorba juttatott bevételek, a központi költségvetési források, valamint a pályázati források. A finanszírozás tekintetében a rezsicsökkentett lakossági vízdíjért részben kompenzálnak a nem lakossági felhasználóknál a magasabb, emelt vízdíjak, de így is 150 milliárd forintot kell a kormánynak biztosítani minden évben ahhoz, hogy ez megfelelően működjön. Ezen túl a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiegyenlíti a víziközmű-szolgáltató közötti jövedelmi különbségeket; éves kerete 100 milliárd forint, amelyet állagmegóvásra, karbantartási és rekonstrukciós feladatokra lehet felhasználni. Ezen források önmagukban még nem elegendőek az elmúlt évtizedekben elmaradt rekonstrukciós feladatok bepótlására, valamint a múltbéli elosztásuk a víziközmű-vállalatok között számos kérdést vet fel. Emiatt felül fogjuk vizsgálni a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működését.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány elkötelezett abban, hogy a víziközmű-ágazatban az elmúlt évtizedek legnagyobb fejlesztését valósítsa meg. A víziközművek avulása, a rekonstrukciók fedezetének a biztosítása, a hosszú távú működtetés és fenntarthatóság megteremtése a víziközmű- szolgáltatás aktuális kihívásai közé tartozik.

Miniszterelnök úr a múlt héten itt a plenáris ülés során kijelentette, hogy a következő években új alapokra fogjuk helyezni Magyarország vízpolitikáját. Átfogó programot indítunk a víziközmű-hálózat megújítására, hogy megszüntessük azt az elfogadhatatlan állapotot, amelyben ma minden negyedik-ötödik liter ivóvíz elvész, mielőtt eljutna az emberekhez.

A miniszterelnök úr azt is elmondta, hogy a vízmegtartás lesz a magyar vízgazdálkodás alapelve; rendbe fogjuk tenni a tározókat, hogy az őszi és a téli csapadékból minél többet megőrizhessünk; országos vízmegtartási programot indítunk; fejleszteni fogjuk az öntözési rendszereket, és felkészítjük a magyar mezőgazdaságot az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályokra. Végül, de nem utolsósorban megalkotjuk Magyarország új klímatörvényét, amely a magyar emberek érdekeit, valamint a következő nemzedékek biztonságát szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)

DR. FARKAS CSONGOR (TISZA): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Igen, ez nem mai probléma, és tudjuk, hogy két hónap alatt azért az elmúlt 16 év pusztítását itt sem lehet helyrehozni.

Mindazonáltal kérem a kormányt tisztelettel, hogy kezelje prioritásként az ügyet, a vizeink kincsek. Mentsük meg együtt a vízügyi hálózatunkat! A megtisztelő válaszát elfogadom. (Taps a TISZA soraiban.)