K/285

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Idézet következik: „A kormány határozott abban a tekintetben, hogy nem kíván beleszólni más ország belügyeibe.”

Ezt a választ adta múlt héten a kormány arra, hogy a román hatóságok erőszakos végrehajtási intézkedésekkel, hajnalban, a rendház falának áttörésével lakoltatták ki a nagyváradi premontrei apátot.

A határon túli magyarok kisebbségi létükből fakadóan sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. A mindenkori magyar kormánynak erkölcsi és politikai kötelessége és felelőssége kiállni a külhoni magyar közösségek érdekeiért, jogaiért, és mellettük állni, különösen, amikor méltatlanság éri őket. Ezekkel az elvekkel mi is és Tarr miniszter úr is a meghallgatásán egyetértett mint fontos elvekkel.

A botrányos nagyváradi esetről nem a magyar kormány tehet, nem terheli felelősség abban, amit a román hatóságok műveltek. Ugyanakkor meggyőződésünk szerint nem helyes olyan kijelentéseket tenni a magyar Országgyűlésben, amelyből a külhoni magyarok úgy érezhetik, hogy magukra vannak hagyva. A mostani esetben is kompromisszumos, méltányos, az egyházi szempontokat is figyelembe vevő megoldás kell.

A határon túli magyarok a magyar nemzet szerves részei. Nekünk, anyaországi magyaroknak, különösen az országgyűlési képviselőknek és a kormány tagjainak felelősségünk legalább szót emelni, közbenjárni, közvetíteni és ha kell, megvédeni a külhoni magyar közösség tagjait, intézményeit. Amikor a nagyváradi premontrei apátot hajnalban erőszakosan ki akarják lakoltatni a román hatóságok, az szerintünk nem Románia belügye, hanem egy magyar ügy is, hiszen egy magyar egyházi intézmény van bajban.

Mi, magyarok tudjuk, hogy csak saját magunkra számíthatunk. Ha nem állunk ki egymásért, akkor nem fog senki helyettünk kiállni. Ha most hallgatással a magyar kormány azt üzeni a román hatóságoknak, hogy ez most nem olyan fontos ügy, belefér, akkor akár később felhatalmazva érezhetik magukat, hogy ezt megtehetik. A mi álláspontunk szerint minden olyan ügyben, amelyben a határon túli magyarok egyenként vagy közösségként méltánytalanságot, joghátrányt szenvednek el csak azért, mert magyarok, nemzeti ügynek kell lennie a közös fellépésünknek.

Mindezek alapján kérdezem tisztelettel államtitkár asszonyt, egyetértenek-e azzal, hogy a nagyváradi premontrei apátság ügye Románia belügye. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

TOMPA ENIKŐ társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Sajnálom, hogy nem jutottak el önhöz Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök úr szavai (Nacsa Lőrinc: Eljutottak.) a premontrei rendház körüli események kapcsán, de akkor ideidézem: „Szomorú és sajnálatos, hogy azt, ami a jogszerű eljárások és a párbeszédre való készség által az egyház és a közösség javára rendezhető lett volna, politikai indíttatásból etnikai konfliktus felé kívánják elmozdítani.” Kérem, ezt vegye figyelembe ön is.

A TISZA-kormánynak meggyőződése, hogy a vitás kérdéseket békés módon kell rendezni a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a jogi eszközök útján. Ahogyan azt Orbán Anita külügyminiszter asszony a múlt héten is megerősítette: bízunk a jogszerű és kompromisszumos megoldásban, ezért a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszünk azt mi is elősegíteni. Egyeztetést folytattunk a Szentszék magyarországi és romániai apostoli nunciusával, és azt a biztató visszajelzést kaptuk, hogy a román római katolikus egyház folyamatosan nyomon követi az ügy alakulását, és mindent megtesz annak kompromisszumos rendezése érdekében.

Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi egyházak jogait és intézményeit mindenütt és mindenkor tartsák tiszteletben. Ugyanakkor mindemellett természetesen nem hagyjuk, hogy a szóban forgó konfliktus politikai és etnikai színezetet kapjon. Tehát a TISZA-kormány határon túli politikája egyértelmű és világos, akkor is, ha ez önöknek és a volt Orbán-kormánynak szokatlanul szuverén.

Ahogyan azt ön is korábbi felszólalásában üdvözölte, viszont a TISZA-kormány hetek alatt megoldotta azt, amit önök képtelenek voltak megtenni a magyar kisebbségek érdekében, és ennek köszönhetően jöhetett létre Ukrajnával egy kétoldalú megállapodás, amely végre rendezte a kárpátaljai magyar közösség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak alapvető kérdéseit, melyekről a külügyminiszter asszony szintén beszámolt. Tehát önökkel ellentétben mi valóban megkezdtük a határon túli magyar közösségek jogbiztonságáért és társadalmi felzárkóztatásáért végzett munkát, mert számunkra a nemzeti érdekek képviselete nem hangos szólamokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és kétértelmű kérésekben jelenik meg, hanem következetes munkában és elért eredményekben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)