I/278

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért is fontos és aktuális a kérdés, hogy a magyar kormány milyen konkrét intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy megőrizhessük a GMO-mentes mezőgazdaságunkat, mert a jelenlegi realitás az, hogy maximum 2028-ig.

Eddig a magyar föld mentes volt a genetikailag módosított növények termesztésétől. Ami fontos jogi garanciát biztosít erre, az az Alaptörvényünk, amely kimondja a GMO-mentességet. Ez kiemelten fontos volt számunkra az Orbán-kormány idején, hogy a magyar családok, a fogyasztók és a magyar családok gyermekei esetén a szülők pontosan tudják, hogy mi kerül az asztalra.

A helyzet viszont az, hogy június 17-én az európai parlamenti rendeletet, amely nagyon nagy mértékben lazít ezeken a szigorú szabályokon a géntechnikára vonatkozóan, a TISZA európai parlamenti képviselői megszavazták. Szavazták meg ezt úgy, hogy lehetőség lett volna módosító javaslat vagy szigorúbb jogi garanciák beépítésére vagy adott esetben a nemmel szavazás lehetőségére.

A rendelet 2028-ban lép hatályba. Ennek következtében, és ha már sokan azt mondják, hogy nem fontos a szuverenitás, bizony nagyon fontos, mert ha ez a rendelet hatályba lép, akkor gyakorlatilag a tagállamoknak nincs mozgásterük arra vonatkozóan, hogy a genetikailag módosított mezőgazdasági termékek esetén gyakorlatilag féket szabjanak az Európai Parlamentnek, az Európai Uniónak.

Nincsen előzetes engedélyezési lehetőség a génmódosított mezőgazdasági termékek esetén, és nem is kötelező címkézni. Ez azt jelenti, hogy ha fogyasztóként bármelyikünk leemel egy ilyen, génmódosított mezőgazdasági termékekből készült élelmiszert, nem fogjuk tudni, hogy génmódosított terméket fogyasztunk. Ez egy óriási probléma, és azt gondolom, hogy erről nagyon-nagyon tisztán kell beszélni. És azért is kérdezem, hogy a TISZA-kormány, ha már az európai parlamenti képviselők a génmódosítás mellett állnak ki, akkor milyen garanciákat kíván a magyar emberek, a magyar családok számára biztosítani?

És a magyar embereken, a magyar családokon túl a magyar gazdák is nagyon fontosak, a magyar családi vállalkozások, ugyanis a szabadalmaztatott génmódosított vetőmag a nagyvállalatok esetén tönkre fogja tenni a magyar gazdákat. Ez természetesen néppárti lobbi volt, pontosan tudjuk jól, megint a nagyvállalatoknak kedveznek a magyar gazdák helyett.

Ezért adja magát a kérdés, hogy milyen konkrét intézkedést tesz a TISZA-kormány, ha már elindította és támogatja a GMO-módosítást, annak érdekében, hogy ezt 2028 után biztosítani tudja a magyar földeken. Köszönöm szépen a megtisztelő választ. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiból.)

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Miközben az ellenzék ismét bizonytalanságot próbál kelteni a magyar fogyasztókban, a kormány álláspontja világos és változatlan ‑ és hogy Toroczkai képviselő urat is megnyugtassam -: az Alaptörvényben rögzített GMO-mentes mezőgazdaság, a családok élelmiszerbiztonsága és a gazdák védelme továbbra is kiemelt prioritás. Garantáljuk, hogy semmilyen engedélyezetlen technológiával előállított élelmiszer sem fog továbbra sem bejutni az országba.

Az Európai Unióban évek óta zajlik az intenzív vita az úgynevezett új génszerkesztési technológiák szabályozásáról. Az uniós rendelet elfogadását követően a végrehajtási szabályok kidolgozása, valamint a tagállami hatáskörök pontos meghatározása következik. A szabályozás életbe lépése egy kétéves átmeneti időszakot követően 2028 közepére várható, a hazai agrárstratégiának és a piaci szereplőknek azonban már most meg kell kezdeniük a felkészülést.

A versenyelőnyünket nem a génszerkesztett növények alkalmazásában, hanem a magas minőségű, ellenőrzött, GMO-mentes termelésben látjuk. Meggyőződésünk, hogy a fogyasztói bizalom, az élelmiszer-biztonság és a magyar termékek megkülönböztethetősége hosszú távon jelentős piaci értéket képvisel.

A nemzetközi és a hazai felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a fogyasztók számára a vásárlásaik során a termékek ára az elsődleges szempont, az akciók pedig éppen erre építenek a vásárlási kedv élénkítése érdekében. Érdekes adat, hogy 2020 óta a kiskereskedelmi üzletekben a sertéshús esetében mintegy 70 százalékkal, míg a tejtermékek és a tojás esetében a kiskereskedelmi láncok polcain közel 95 százalékkal emelkedett a más uniós tagállamokból származó termékek aránya. Ezeknél a termékeknél nem minden esetben érvényesülnek ugyanazok a GMO-val kapcsolatos előírások, a fogyasztók mégis gyakran ezeket választják.

(16.40)

Az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium célja, hogy e kérdést a jövőben nagyobb hangsúllyal kezelje, és ezzel hozzájáruljon a hazai termelők versenyképességének megőrzéséhez és erősítéséhez. A legfontosabb, hogy biztonságos és egészséges, magyar termelésből származó élelmiszer kerüljön a családok asztalára. Ezt a célt a termékpályák szervezettségének erősítésével, a fogyasztói tudatosság előmozdításával, a magyar emberek életszínvonalának emelésével, valamint az ellenőrzések radikális fokozásával tudjuk a leghatékonyabban szolgálni. Az egészséges élelmiszer vásárlása sokkal inkább múlik a fogyasztók valós edukációján, a hazai termékpálya-szabályozáson és a nemzeti elkötelezettség erősítésén, mint az adminisztratív jelöléseken. A zárt, ellenőrzött, nemzeti termékpályáról származó magyar áru a garancia a tisztaságra.

A legfontosabb feladatunk, hogy elérjük: a garantáltan tiszta, GMO-mentes magyar élelmiszer ne luxus, hanem a leginkább versenyképes és elérhető opció legyen minden magyar család számára. A fogyasztói bizalom megőrzése érdekében olyan nyomonkövetési rendszerek kialakítását támogatjuk, amelyek a termelési lánc valamennyi szereplője számára egyértelmű és ellenőrizhető információkat biztosítanak az alapanyagok eredetéről és előállítási módjáról.

Magyarország az elővigyázatosság elvét követi, és továbbra is a legszigorúbb szabályozás fenntartását támogatja az európai döntéshozatalban. A tárgyalások során elértük, hogy azok a növények, amelyek hagyományos nemesítéssel, a természetben maguktól nem jöhetnének létre, itthon ne kerülhessenek köztermesztésbe. Erősíteni fogjuk a fenntarthatósági kritériumokat is. Nagyobb hangsúlyt kap annak bizonyítása és ellenőrzése, hogy ezek a növények valóban fenntarthatósági előnyöket nyújtanak. Ezzel párhuzamosan szigorú nemzeti ellenőrzési (Az elnök csenget.) és regisztrációs rendszert vezetünk be. A cél az…

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Elnök asszony, köszönöm szépen, nem fogadom el a választ. A rendelet 1. melléklete tartalmazza, amit a TISZA Párt európai parlamenti képviselői megszavaztak, hogy célzott mutagenezislehetőséget biztosít a rendelet, 20 nukleotidnyi helyettesítésre van lehetőség, ez a DNS rövidebb vagy hosszabb törlését jelenti. És ami fontos még, azt önök elfelejtették mondani, hogy 2018-ban az Európai Unió Bírósága hozott egy olyan ítéletet, amelyben kimondja, hogy a génszerkesztés génmódosításnak minősül ‑ ez, ugye, mindannyiunkra kötelező érvényű ‑, és az úgynevezett elővigyázatosság elvére hívja fel a figyelmet az Európai Unió Bírósága, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek az úgynevezett génszerkesztések, a DNS rövidebb vagy hosszabb törlése a növények vonatkozásában még egyáltalán nem bizonyítottan engedélyezhető, tehát gyakorlatilag az egészségre gyakorolt hatására még nincs olyan mértékű tapasztalat, hogy ezt be lehetne vezetni. Nagyon sajnálom, hogy a genetikailag módosított (Az elnök csenget.) növények áradni fognak a hazai piacra. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.)