K/247

DR. ÁRVAY NIKOLETT (TISZA): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Asszony! A komáromi JWH Kft. telephelybővítést tervez, amelynek keretében akkumulátorgyártásból származó veszélyes anyagok feldolgozását, tárolását és kezelését végezné. A tervezett bővítés után az üzem felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősülne. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal 2026. május és június hónapban iparbiztonsági engedélyezési eljárást folytat. A beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősül egy 2018-as kormánydöntés alapján, ez a szokásos 60 nap helyett 42 napos ügyintézési határidőt jelent, ami indokolatlanul lerövidíti a közösségi véleménynyilvánítás lehetőségét. A helyi civilek, többek között az Ébresztő Komárom! Facebook-csoport szerint a veszélyes anyag eljuthat a levegőbe, a talajba, a csapadékvízbe, a Szőny-Füzitői-csatornába, a talajvízbe vagy akár a Dunába is. Külön aggályként merül fel, hogy a tervezett veszélyeshulladék-tárolóba oltórendszert nem telepítettek, csupán tűzjelző rendszer lesz, miközben veszélyes anyagok jelenlétével számolnak.

Mindezek alapján az alábbi kérdésekre várom válaszát: tervezi‑e a minisztérium az akkumulátorgyártás során keletkező veszélyes anyagokra vonatkozóan az általános veszélyeshulladék-szabályozásnál szigorúbb, ágazatspecifikus kibocsátási és tárolási határértékek bevezetését, és ha igen, milyen ütemterv szerint? Elvégzi‑e a minisztérium annak vizsgálatát, hogy a jelenleg hatályos magyar határértékek ‑ különösen a nikkel-, a kobalt- és a mangántartalmú anyagokra vonatkozóan ‑ maradéktalanul megfelelnek‑e az Európai Unió vonatkozó irányelveinek és rendeletének, illetve tervez‑e felülvizsgálatot ott, ahol eltérés mutatkozik? Jelenleg hány akkumulátorgyártással vagy akkumulátoripari hulladék feldolgozásával foglalkozó telephelyen működik valós idejű, online monitoring környezeti rendszer Magyarországon, és ezek adatai elérhetőek‑e nyilvánosan a helyi önkormányzatok és az érintett lakosság számára? Tervezik‑e kötelezővé tenni a valós idejű online monitoring alkalmazását minden felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében, és amennyiben ilyen rendszer már működik, elvégzik‑e annak rendszeres, független szakértői auditját, hogy az valóban megbízható adatokat szolgáltat-e? Köszönöm a válaszát. (Taps a TISZA soraiban.)

DR. BÖGI VIKTÓRIA élő környezetért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A kormány minden környezethasználótól elvárja, hogy a tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi, iparbiztonsági és egyéb szabályokat betartsa. Az üzemeket engedélyező és felügyelő hatóságok feladata, hogy a lakosság egészsége és a környezet védelme érdekében az ipari szereplőkkel betartassák a jogszabályi követelményeket. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, úgy bírság kiszabása mellett akár korlátozhatják, felfüggeszthetik a jogsértő tevékenységet. A hatályos jogszabályok minden ipari tevékenység végzése kapcsán biztosítják a környezeti hatások vizsgálatát és a környezeti adatok nyilvánosságát. Az engedélyezési eljárások során a kérelembe és a teljes dokumentációba az érintett nyilvánosság betekinthet és észrevételt tehet.

Ezenfelül a környezet állapotának és terhelésének nyomon követése az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül valósul meg. Az adatok online felületen elérhetőek. Az üzemeltetőknek évente jelenteniük kell a folyamatos kibocsátás-ellenőrzés eredményeit és az időszakos mérések jegyzőkönyveit, bemutatva a tényleges kibocsátásokat és azok viszonyát az előírt határértékekhez képest.

Valós idejű monitoring jelenleg nincs, hanem egy engedélyalapú monitoringkötelezettség van az EU-s irányelveknek megfelelően. A monitoringkötelezettség tartalma az adott üzem engedélyétől, a kibocsátási pontoktól, a szennyező anyagoktól, a technológiától függ. Magyarországon is van online vagy folyamatos monitoring bizonyos nagykibocsátású hulladékégető művek vagy erőművek, illetve komplex vegyiművek esetében, de ezek jellemzően az uniós és hazai előírások alapján engedélyezett nagy kibocsátási volumen miatt szükségesek.

Felhívnám a figyelmet a lakosság biztonságát garantáló katasztrófavédelem monitoring rendszerére, a MoLaRi-ra, ami szintén elérhető a lakosság számára, illetve mivel számszaki adatokat kért a képviselő asszony, a veszélyes ipari üzemek környezetében kiépített lakosságvédelmi rendszerben országosan 768 lakossági riasztó tájékoztatóval, illetve 419 monitoring végponttal biztosított a lakosság védelme. És még sorolhatnám, de szerintem lejárt az idő, úgyhogy elnézést, nem fér bele több. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)