I/236
interpelláció · benyújtva 2026. június 17. · szavazások 2026. június 17.Ki kérdezett, kit kérdeztek
| Benyújtó | Dócs Dávid (Mi Hazánk) |
|---|---|
| Címzett | agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter |
| Benyújtva | 2026. június 17. |
| Állapot | elfogadva |
| Irományszöveg | szöveges PDF ↗ |
Ahogy elhangzott3 felszólalás
DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A termőföld nemcsak egy korlátozott mennyiségben a rendelkezésünkre álló erőforrás, hanem a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is, persze csak akkor, ha megőrizzük azt az utódaink számára. A magyar termőföld mára viszont veszélyeztetett státuszú lett, mivel rohamosan fogy. Ennek egyik oka az, hogy a klasszikus rendeltetése helyett az ipari beruházások azok, amik mostanában túlnyomó többségben megjelennek ezeken a termőföldeken, ahogy ezt például az akkumulátorgyártásnál is láthatjuk. A Mi Hazánk határozott álláspontja az, hogy nagy ipari beruházást ne lehessen zöldmezős projektként indítani, hiszen van elég rozsdaövezet az országban, amelyeket ipari célra lehetne használni, ne a termőterületeinket csökkentsük a hasonló beruházásokkal.
Megálljt kell parancsolni a föld bárminemű eltékozlásának, ugyanis a rendszerváltásnak hazudott módszerváltás óta az infrastrukturális beruházások és az ipari jellegű beruházások okán több mint 1 millió hektár termőföldet sikerült már elveszítenünk, aminek a mértéke felgyorsult az elmúlt időszakban. Tehát 2024 nyaráról 2025 nyarára 1,2 százalékkal csökkent a termőföldjeink száma és aránya, ami, azt gondolom, hogy elgondolkodtató, hiszen egy évszázad sem kell ahhoz, hogy elfogyjon Magyarországnak, Európa volt éléskamrájának a termőföldbázisa. A nemzeti szuverenitásunk és az élelmiszer-biztonságunk alapjáról beszélünk pedig, tehát azt gondolom, hogy a kiemelt védelem ennél inkább járna neki.
A magyar föld még most sincs kellő védelem alatt, hiszen az ipari felhasználás mellett komoly problémát jelent, hogy a Dunántúl jelentős része külföldiek kezén van, ami óriási kockázatot rejt magában. Nem véletlen, hogy már az Aranybulla is ekképp rendelkezett több mint 800 éve: fekvő birtok az országon kívülieknek ne adományoztassék. Továbbá birtokot az országon kívül való emberek ne kapjanak. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.
Vérlázító sajnos, hogy az előző kormányzat 16 évig nem tartotta elég fontosnak visszaszerezni ezeket a termőföldeket. Reméljük, hogy az új kormányzatnak ez kiemelt feladata lesz. Az állam a legerősebb elővásárlási joggal rendelkezőként ugyanis minden külföldi által vásárolni kívánt területet meg tudna venni, gyarapítva ezzel a nemzeti stratégiai földvagyont. A Fidesz-kormányzat ezzel szemben nemhogy nem váltotta meg az idegen kézbe került területeket, nemhogy nem élt az elővásárlási jogával, de még az állami földvagyont is jobbára haveroknak osztogatta szét. A Mi Hazánk szerint végképp szakítani kell ezekkel a gyakorlatokkal, és meg kell védeni és vissza kell venni, meg kell őrizni a magyar földet, ugyanis akié a föld, azé az ország.
Mit tervez tenni a TISZA-kormány a külföldi kézen lévő megyényi földterületekkel? Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)
BÓNA SZABOLCS JÁNOS agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A miniszteri meghallgatásom alatt is, lehet azt is mondani szerintem nyugodtan, hogy hitet tettem amellett, hogy a magyar termőföldnek magyar kézben kell lennie, és a magyar érdekeket kell képviselnie. Ha röviden ezt az egy hitvallást vesszük alapul, akkor, én azt gondolom, hogy a TISZA-nál is kijelenthetjük azt, hogy ez egy fontos kérdés, és teljesen tisztában vagyunk vele, hogy a magyar föld a magyar jövő alapja és a magyar jövő kérdése.
A jövőbeli szabályozását azonban nem lehet egyszerűen és egyoldalúan kitalálni. Szintén a miniszteri meghallgatásom alatt elmondtam, hogy szükséges egy agrárstratégia megalkotása, és mivel a földtörvény és a földet szabályozó kérdések nagyon érzékenyek, széles körű társadalmi vitát igényel az, hogy hogyan szabályozzuk ezt a kérdéskört. Erről az elmúlt 16-20-25 évben nagyon sokat hallottunk, de valahogyan úgy működött ez a rendszer, hogy bort ittak és vizet prédikáltak, akik ezzel kapcsolatosan nyilatkoztak. Ahogyan ön elmondta, ennek több vetületét láthatjuk a való világban.
(16.50)
Ráadásul úgy működött ez a rendkívül szigorú földtörvény, hogy időszakonként, salátatörvények egy-egy szakaszában benyújtva, a kétharmados törvényt egyéni és egyedi érdekek mentén módosították. Sokszor volt ennek olyan oka is, hogy meg lehessen kerülni akár a földvédelmi szabályokat, hiszen Magyarországon vannak ilyenek is, és hogyha ezeket betartottuk volna, azt gondolom, hogy sokkal több értékes földterület maradhatott volna mezőgazdasági használatban; sajnálatos, hogy a „volna” szót folyamatosan használnom kell ezeknél a mondatoknál. Ha csak azt megnézzük, hogy Debrecen környékén az akkugyárakat hova építették, akkor, azt gondolom, hogy az egy történelmi bűn volt arra vonatkozólag, ahogyan eljártak.
Azt tudom tehát megerősíteni, hogy mi felelősen fogunk gondolkozni a magyar föld jövőjét illetően, a földvédelmi szabályokat egyértelműen figyelembe fogjuk venni, és a barnamezős beruházásokat fogjuk preferálni a jövőt illetően. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypárt soraiban.)
DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Én megelőlegezem önnek, és elfogadom a választ, de higgye el, hogy én leszek a legkeményebb és legádázabb ellenfele akkor, hogyha esetleg önök is majd bort isznak és vizet prédikálnak. Hiszen azért azt fontos leszögezni, hogy ha a TISZA mostanában a vizsgálódásokban annyira benne van, ráadásul olyan törvényi és jogszabályi változtatásokat helyez éppen kilátásba, amelyekkel visszamenőleges hatállyal is érvényt tud szerezni, akkor, úgy gondolom, hogy ezt a vizsgálódási kedvet és ezeket a visszamenőleges hatályú jogszabály-változtatásokat ezeknek a földeknek a visszaszerzésénél is meg lehetne tenni, annál is inkább, mivel úgy gondolom, hogy ‑ ahogy ön is mondta ‑ a magyar termőföldnek magyar kézben kell lennie.
Tehát ez nemcsak a jövőt tekintve van így, hanem a múltat tekintve is, úgyhogy én kívánom önnek, hogy sikerüljön véghez vinnie a válaszában adott elkötelezettségét, és valóban tartsuk meg magyar kézben a magyar földet, de ne csak a jövőt illetően, hanem amit elvettek tőlünk, amit elbitoroltak tőlünk, azt is sikerüljön visszavenni. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)
Az iromány menetebenyújtva 2026. június 17. · elfogadva
Az adatlap teljes eseménynaplója (7 sor)
| Dátum | Esemény | Felszólalás |
|---|---|---|
| 2026. június 22. | Interpelláció megtárgyalása | |
| 2026. június 22. | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés | 10/106 |
| 2026. június 22. | interpelláció szóban megválaszolvaminiszter | 10/108 |
| 2026. június 22. | képviselő elfogadta a választ | 10/110 |
| 2026. június 22. | ülésvezetés | 10/107 |
| 2026. június 22. | ülésvezetés | 10/105 |
| 2026. június 22. | ülésvezetés | 10/109 |
Hivatkozás
karzat: I/236 — Mit tervez tenni a Tisza-kormány a külföldi kézen lévő megyényi…. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-25 17:49. https://ogykarzat.hu/ckl43/iromany/236.html
BibTeX
@misc{karzat-43-iromany-236,
title = {I/236 — Mit tervez tenni a Tisza-kormány a külföldi kézen lévő megyényi…},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/iromany/236.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-25 17:49},
year = {2026}
}