K/195

KULCSÁR KRISZTIÁN (TISZA): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett közbizalom az elmúlt években súlyos csorbát szenvedett. A magyar igazságszolgáltatás elhiteltelenítésének egyik emblematikus alakja nem más, mint a Kúria elnöke, Varga Zs. András. Az ő kinevezését kezdettől fogva súlyos szakmai és alkotmányossági kritikák övezték, ugyanis tény, hogy Varga Zs. András úgy került a Kúria élére, hogy korábban nem rendelkezett bírói gyakorlattal, ennek megfelelően az Országos Bírói Tanács nagy többséggel alkalmatlannak is minősítette a kinevezését. Azóta több szakmai és bírói fórumon is folyamatosan kritika éri a működését: a bírák és a jogászok nagy része a bírói autonómiát egyre szűkítő, az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető folyamatok szimbólumának tekinti a személyét.

Különösen súlyos aggályokat vet fel az is, hogy Varga Zs. András feleségét, Kovács Helga Mariann bírót annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnökévé, hogy a bírák véleménynyilvánító szavazásán 36:14 arányban maradt alul a másik jelölttel szemben. Ez a kinevezés alapjaiban kérdőjelezi meg az intézményi elfogulatlanság és a közbizalom kérdését.

Demokratikus jogállamban független igazságszolgáltatásra van szükség. Önmagában rombolja a közbizalmat, ha a politikai rendszerhez kötődő vezetők közvetlen családtagjai olyan pozíciókba kerülnek, amelyek a közéletet érintő sajtószabadsági és személyiségi jogi ügyek eldöntésében meghatározó szerepet játszanak.

(19.00)

Mindezekre tekintettel kérdezem államtitkár urat: tervez‑e a kormány átfogó igazságügyi reformot annak érdekében, hogy a magyar igazságszolgáltatás végre kiszabaduljon a pártpolitikai befolyás és a politikai kinevezések árnyékából, és helyreállítja‑e a bírói függetlenségbe és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalmat? Köszönöm. (Taps a TISZA soraiban.)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. A válaszom röviden: igen. A kormány és az Igazságügyi Minisztérium tervezi az igazságügy reformját. Mielőtt elkezdeném, engedje meg, képviselő úr, hogy mondjak egy-két gondolatot az igazságügyi tárcának a célkitűzéseiről.

A legfontosabb pillér, amit említett is, a függetlenség helyreállítása és a választópolgárok felé az intézményekbe vetett közbizalom helyreállítása, illetve a tekintély helyreállítása. Ebben a körben egyébként az integritás erősítése érdekében az első intézkedéseket már meg is tette a kormány. Az Országgyűlés előtt fekvő T/174. számú törvényjavaslat az igazságszolgáltatás legfontosabb szereplői vagyonnyilatkozata tekintetében is megteremti az Integritás Hatóság ellenőrzési jogkörét.

Az igazságszolgáltatást érintő felülvizsgálati munka folytatásaként az Igazságügyi Minisztérium elvégzi az ügyelosztási rendszer átláthatóságának javítása érdekében szükséges módosításokat, ami erősítheti a jogkereső állampolgárok bizalmát és így az igazságszolgáltatás tekintélyét is. Illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása körében vizsgáljuk azt is, hogy milyen módon erősíthetők az Országos Bírói Tanács hatáskörei annak érdekében, hogy valódi, érdemi igazgatásfelügyelet valósuljon meg egyrészt az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási tevékenysége felett, másrészt hogy ez az igazgatásfelügyeleti hatáskör a jelenleginél fokozottabban érvényesüljön a Kúria elnöke felett is. Hiszen ahogyan a képviselő úr is említette, számos probléma adódott Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének a kinevezésekor. Az államfő tesz javaslatot a Kúria elnökének a személyére, amit az Országgyűlés kétharmaddal fogad el, viszont az OBT-nek ‑ az Országos Bírói Tanácsnak ‑ meghallgatási joga van, meg is hallgatták Varga Zs. Andrást, és nem nagy többséggel, hanem elsöprő többséggel nem javasolták őt elnöknek. Korábban volt egy olyan szabályozás egyébként, hogy öt év bírói szakmai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki kúriai elnök legyen ‑ ezt a korábbi kormány egy törvénymódosító javaslattal megváltoztatta…