K/137

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A természetes vízi kereskedelmi célú halászat megszüntetésével a halászat mint szakma ‑ és ez egy ősi szakma ‑ megsemmisült. A halászok tudása és gyakorlata veszendőbe megy, pedig az inváziós halfajok halászatához szükség van rájuk. Sajnos ezt a Fidesz-kormány, a Fidesz-KDNP-kormány egy az egyben, úgy, ahogy van, megszüntette. A döntés következtében csaknem 250 halász egyik napról a másikra munka és megélhetés nélkül maradt. A MOHOSZ a halasítás arányában cégeknek adott kártalanítást, miközben az őstermelői tevékenységi formába belekényszerített halászok egy fillért sem kaptak. Ez is igényel egy kivizsgálást.

Természetes vizeink őshonos halfaunájának helyreállítása csak az inváziós, idegenhonos fajok visszaszorítása után lehetséges. 2016 óta nagyságrendileg 200 tonna busa nem került kifogásra, ami mostanában óriási problémákat okoz, ugyanis minél több a busa, annál kevesebb a többi hal. A feladatot a magyar államtól forrásbiztosítás mellett a MOHOSZ vállalta át, amit döntően horgászszervezetei útján gyakorol, valójában azonban halgazdálkodás helyett kereskedelmi haltelepítések történtek különböző érdekek mentén. Úgy gondolom, hogy ennek a támogatásnak is nagyon időszerű lenne a kivizsgálása, hogy hova is tűnt és mire lett elköltve az a rengeteg pénz, ami a MOHOSZ-hoz került.

Mivel az ökológiai célú szelektív halászatot a horgászok nem látják el, a busainváziót csak a halászok tudják megállítani, akik ehhez több évtizedes tapasztalattal és szükséges eszközparkkal rendelkeznek, akiket nagyon méltatlanul kizártak ebből a világból.

Kérem tisztelt államtitkár asszony válaszát azzal kapcsolatban, hogy a halászati hatóság kötelezni fogja‑e a halgazdálkodásra jogosultat az ökológiai halászat elvégzésére, az invazív halfajok gyérítése érdekében engedélyezik‑e majd (Az elnök csenget.) a halászok számára, hogy újra műveljék a szakmájukat, illetve tervezik‑e a halászok kártalanítását. Várom szíves válaszát. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A halgazdálkodásért felelős szervezetnek, például egy horgászegyesületnek vagy a halgazdálkodónak kötelessége figyelni, hogy vannak‑e a vízben olyan nem őshonos, invazív fajok, amelyek veszélyeztetik a helyi állományt, fel kell mérnie ezek számát, és szükség esetén intézkednie kell az állományuk csökkentése érdekében. Ezt a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény írja elő. Ha a halgazdálkodó ezt nem teszi meg, a hatóság kötelezheti arra, hogy saját maga végezze el vagy végeztesse el a szükséges felmérést és a védekezést.

A hatóság akkor kötelezheti a halgazdálkodót az invazív halfajok visszaszorítására, ha azok olyan nagy számban vannak jelen, hogy jelentős károkat okozhatnak a vízi élővilágban. Ilyen eset lehet például, amikor a busák vagy a törpeharcsák tömegesen elszaporodnak egy 200 hektárnál nagyobb állóvízben, vagy egy 20 kilométernél hosszabb folyószakaszon. A gyakorlatban azonban sok helyen nincs szükség hatósági kötelezésre, mert a halgazdálkodók maguktól is rendszeresen végzik ezeknek a fajoknak a gyérítését.

Természetes vizeink kereskedelmi célú halászatára általánosságban 2017 óta nincs lehetőség, ugyanakkor az ökológiai célú szelektív halászat továbbra is végezhető tevékenység maradt. Ez utóbbi alapvetően az őshonos halaink állományának védelmét célozza, de az inváziós halfajok így kifogott egyedei jogszerűen értékesíthetők is, ami a szelekciós halászat költségeit csökkenti. Az ökológiai célú szelektív halászat elvégzése érdekében a korábban halászattal foglalkozó halászok is foglalkoztathatók az adott vízterület halgazdálkodásra jogosultja által. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt padsoraiból.)