I/131

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter Úr! Miniszterelnök úr minden ülésnapon elmondja, bár a main talán még nem hallottuk, hogy Magyarország a legszegényebb ország az Unióban. Ez az állítása azonban ellentmond az Európai Unió hivatalos adatainak.

Erről a múlt heti plenáris ülésen már elmondtam, hogy véleményem szerint egy miniszterelnököt, a kormány tagját, a magyar Parlament bármelyik tagját különösen nagy felelősség terheli, hogy valóban valós állításokkal… ‑ illetve valótlan állításokkal ne vezessék félre az embereket (Magyar Péter: Szép!), és ne rontsák Magyarország nemzetközi megítélését ezekkel az állításokkal. (Magyar Péter: 16 év! ‑ Szórványos taps a TISZA soraiból.) Ennek ellenére ön is és a párttársai is folytatták a múlt héten is a félrevezető kommunikációt.

Az igazság az, hogy az Európai Unió hivatalos adatai szerint Magyarországon 2010-ben 3 millió 93 ezer ember élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával. A legfrissebb Eurostat-adatok alapján ez a szám 1 millió 827 ezerre csökkent. Közel 1,3 millió honfitársunk át tudott lépni a középosztályba 2017 óta. Magyarország jobban áll az európai uniós átlagnál. A 2010-20 közötti uniós stratégiában vállalt 450 ezer fős szegénységcsökkenésünket több mint kétszeresére teljesítettük, 1 millió 50 ezer fővel csökkentettük akkor a kockázattal élőket.

(15.50)

Mi voltunk a negyedik legjobb ország, sőt, a 2020-30 közötti, most zajló stratégiában vállalt 292 ezer fős csökkenést is már időarányosan túlteljesítettük, 183 ezer főnél tartunk, és ez 63 százalékos javulás, ami most időarányos százalékban szintén a negyedik legjobb teljesítmény.

Velkey György képviselőtársam a múlt héten elárulta, hogy önök nem ezt az uniós kötelező adatot vizsgálják, hanem az egy főre jutó fogyasztás értékét. Tudják önök is, hogy a GDP-ből levezetett egyéni fogyasztást ma már mindenki elavultnak tekinti, hisz túlzottan leegyszerűsítő, elnagyolt, nem használható a lakosság életszínvonalának megítélésére, nem pontos adat. Ezért fejlesztette ki az Unió több évtizeddel ezelőtt az AROPE komplex mutatóját.

Ha önök mindenképpen ezt az ósdi módszert, a fogyasztásalapú módszert akarják használni a kötelező másik mutató mellett, akkor tegyék így, csak egészítsék ki azzal, hogy hazánkban az egyik legnagyobb a lakossági megtakarítások aránya (Magyar Péter: Sssssz!), amit szintén a GDP-ből vezetnek le. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ez egyébként azért is fontos, mert az ÁKK legfrissebb, első negyedéves hivatalos jelentése szerint 1,4 millió lakossági állampapírral rendelkező ügyfél...

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Én azt gondolom, hogy már a múlt héten is próbáltam a kérdését megválaszolni, de igyekszem akkor részletesebben visszatérni rá.

Ön azt kérdezi, hogy a TISZA-kormány milyen számokat néz. Én azt mondom, mi a magyar valóságot nézzük, amit az elmúlt 16 év elhibázott kormányzása teremtett számunkra. Ahogy azt már a múlt héten is lehetőségem volt elmondani, a legvilágosabban az mutatja Magyarországon az életszínvonal és a fejlettség alakulását, hogy vásárlóerő-paritáson mérve az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó fogyasztás hogyan alakul, és ezekben Magyarország sajnos a legutolsó helyekre esett vissza az elmúlt 16 évben.

Az egy főre jutó fogyasztásra költött összeg Magyarország esetében mindössze az uniós átlag 73 százaléka. A magyar emberek kevesebbet tudnak költeni, mint a románok, a szlovákok vagy a bolgárok. Ez világosan mutatja az elmúlt 16 év kormányzásának kudarcát. Magyarország elmulasztotta a gazdasági növekedés lehetőségét, és a társadalom egyes rétegei szélsőségesen eltérő módon részesedtek a még oly alacsony növekedésből is.

Ön az AROPE komplex mutatót emlegeti, de az igazság az, hogy ha a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát tekintjük, akkor Magyarország ebben a mutatóban is az Európai Unió átlaga alatt van, és jelentősen elmarad számos régiós országtól, Szlovéniától, Horvátországtól vagy Lengyelországtól.

De van egy jó hírem: a TISZA-kormány szakít az eddigi romboló politikával. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy néhány hét alatt megállapodást kötöttünk az Európai Unióval. A tárgyalások eredményeként 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6000 milliárd forint válik elérhetővé Magyarország számára, és ezekből a forrásokból nem az oligarchák, hanem a magyar családok, települések, iskolák, kórházak, vállalkozások és közösségek fognak erősödni. A TISZA-kormány célja, hogy Magyarország gazdag és sikeres ország legyen, ahol a fejlődés mindenki számára elérhető. Azért dolgozunk, hogy az egy főre eső nemzeti össztermék és a fogyasztás tekintetében újra a kelet-közép-európai régió élmezőnyébe kerüljünk. A szegénység újratermelődésének ördögi körét összehangolt társadalmi politikával szakítjuk meg, jelentősen megnöveljük a szociális juttatásokat, egyszerűsítjük a hozzáférést, és igazságosabbá tesszük az adórendszert.

A kormány többek között az alábbi konkrét intézkedéseket hajtja végre: duplájára emeljük a családi pótlékot és az időskorúak járadékát; jelentősen emeljük az öregségi minimumnyugdíjat, ezáltal a nélkülözésben élő időskorúak mindennapi megélhetését fogjuk segíteni; emellett a személyijövedelemadó-rendszerbe bevezetjük mediánbér alatt az adójóváírás rendszerét, amivel a minimálbér szintjén kereső honfitársaink havonta 20 ezer, éves szinten 280 ezer forinttal kevesebb személyi jövedelemadót fognak fizetni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt kérdezte, hogy milyen számokat nézünk. Én csak azt tudom mondani, mi a tényeket nézzük. Mi hazahozzuk az uniós pénzeket, növekedési pályára állítjuk a magyar gazdaságot, és a többletbevételt a magyar emberek életszínvonalának javítására fordítjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a TISZA soraiból.)

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Köszönöm szépen a választ, és köszönöm, hogy egy bővebb választ kaphattam, de nekem továbbra sem megnyugtató az, hogy ezek az intézkedések hogyan fogják úgy csökkenteni az AROPE komplex mutatóját, ebben a súlyos nélkülözésben élők számát hogyan fogják úgy csökkenteni, hogy az egész mutató még további százezer fős csökkenést jelentsen.

Azért tudjunk róla, hogy mi ezt az 1 millió 300 ezer főt úgy tudtuk kihozni a szegénység kockázatából, hogy közben 4,4 millióval csökkentettük a váratlan kiadást finanszírozni nem tudók számát, hogy közben a rezsihátralékosok számát 1,6 millióval csökkentettük. Ez része a súlyos nélkülözés mutatójának, és eurostatos adatokról beszélünk. Az egyhetes üdülést finanszírozni nem tudók számát 2,8 millióval csökkentettük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Én nagyon örülnék annak, ha 2030-ra a megcélzott... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)