A/115

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, biztos önök is hallották ma is, ahányszor ülésezünk, minden ülésnapon sokszor elhangzik az az állandó jelző, hogy Magyarország az Unió legszegényebb országává vált 16 év alatt, és hogy 3 millió honfitársunk él szegénységben. Ez nem igaz. Ezt önök is tudják nagyon jól. Szeretném, ha a jegyzőkönyvekbe is bekerülne ez.

Az Európai Unió hivatalos mérése szerint 2010-ben volt 3 millió 93 ezer szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő magyar állampolgár. A legfrissebb adatok szerint 1 millió 827 ezren vannak, tehát több mint 1,3 millióan, közel 1,3 millióan ki tudtak lépni a szegénységből és át tudtak lépni a középosztályba. 2017 óta Magyarország az Unió átlagánál alacsonyabb e tekintetben.

És miért fontos az, hogy ezt a mérőszámot nézzük és hangsúlyozzuk? Azért, mert az európai uniós pénzek mérésére szolgáló indikátorrendszerben ebből az indikátorból, ebből a mérésből kellett vállalásokat tennünk. A 2010-2020 közötti stratégiában vállalt 450 ezres javulást mi több mint kétszeresére teljesítettük. Mi voltunk a negyedik legjobban teljesítő, a negyedik legjobb szegénységcsökkentő ország. A mostani időszakban, a 2030-ig tartó időszakban szintén van vállalásunk, és már a ’24-es referenciaévig ebből a vállalásból 63 százalékot teljesítettünk. Megint a negyedik legjobbak vagyunk annak ellenére, hogy nem ezt halljuk az önök miniszterelnökétől. Én tudom, hogy ha egyetlenegy ember is szegénységben él Magyarországon, akkor még van bőven dolgunk és tennivalónk. Mindenféleképpen azt szeretném, ha önök ennek a vállalásnak, amit meg kellett tennünk, a végrehajtását szem előtt tartanák.

Ezért én a miniszterelnök urat arról kérdeztem volna meg, hogy milyen konkrét célkitűzései vannak az uniós vállalásunk szerinti szegénységi mutatók további csökkentésének. Milyen ütemezéssel és milyen eszközökkel kívánja elérni a TISZA-kormány, hogy 2030-ra ismét…

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő! Sokféle adatot idézett itt a felszólalásában. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy tendenciózusan lettek kiválasztva bizonyos mutatók. Ami a legvilágosabban mutatja Magyarországon az életszínvonal és a fejlettség alakulását, az sokkal inkább a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP és egy főre jutó fogyasztás, és ezekben Magyarország a legutolsó helyekre esett vissza az elmúlt 16 évben, és nőtt a lemaradásunk a régió összes országához képest. Lényegében ma már csak Bulgária tekinthető ilyen szempontból nálunk szegényebbnek.

Azt gondolom, hogy ez egy nagyon világos bizonyítványa az elmúlt 16 év kormányzásának, hiszen Magyarország elmulasztotta azt a növekedési lehetőséget, amit az európai uniós források elérhetősége lehetővé tett volna, amíg azok elérhetők voltak. Elmulasztotta azt a lehetőséget, amit sokáig a kedvező nemzetközi környezet lehetővé tett volna, és a magyar gazdaság növekedése érdemben leszakadt a környező országokétól, és megállt a felzárkózásban a legfejlettebb országokhoz képest.

A TISZA-kormány célja részben a gazdasági növekedés újraindítása és részben annak az igazságtalanságnak, társadalmi igazságtalanságnak a kezelése, hogy ma Magyarországon a társadalom egy jelentős része leszakadt a középosztálytól. Ahogy ezt meg akarjuk valósítani, egyik részről az adórendszert sokkal méltányosabbá kívánjuk átalakítani, a személyi jövedelemadó esetében a legalacsonyabb keresetűeknek csökkenteni fogjuk jelentősen az adóterhelését, míg a nyugdíjrendszerben is külön fókuszt kap a kisnyugdíjasok felzárkóztatása, és a minimálnyugdíj jelentős emelésével fogjuk ennek az idős korosztálynak a leszakadását megfordítani. Úgyhogy ez a rövid válaszom, hogy itt jelentős változásokat tervezünk, és meg fogjuk valósítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Először is nagyon köszönöm azt, hogy figyelnek az alacsonyabb életszínvonalon élő honfitársainkra. Viszont az tény, hogy az életszínvonal minőségét, az országok életszínvonalának összehasonlítását az úgynevezett AROPE-indikátorral kötelező mérni az Európai Unióban, és a vállalásainkat illene teljesíteni. Mi mind a két időszakban, az elmúlt másfél évtizedben nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy csökkenjen a magyar szegénység. Csökkent is. Többek között ennek a mutatónak az almutatói mutatják azt, hogy 4,4 millióval vannak kevesebben azok, akik nem tudnak egy váratlan kiadást finanszírozni. A hiteltörlesztésesek vagy rezsihátralékosok 1,6 millióval vannak kevesebben, és akkor ezt még sorolhatnám. Én azt gondolom, hogy Magyarország esküt tett miniszterelnökének kötelező azt a mérőszámot mondani, amire nekünk uniós vállalásunk van, és köszönöm, ha ezt meg fogják tenni. (Taps a Fidesz soraiból.)

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Én továbbra is csak azt tudom képviselőtársamnak elmondani, hogy ma több mint 440 ezer nyugdíjasnak nincsen havi 140 ezer forint nyugdíja. 2008 óta a minimálnyugdíj szintje nominális értelemben változatlan, miközben több mint százszázalékos infláció történt ezalatt a magyar gazdaságban. A bérektől nagyon jelentősen leszakadtak az átlagnyugdíjak: míg 2010-ben közel 75 százalék volt egy átlagnyugdíj egy átlagbérhez képest, ma ez alig haladja meg az 50 százalékot. Ez egy nagyon szándékos döntése volt a Fidesz-kormánynak, hogy az idősek, a nyugdíjasok ellátását nem tette fókuszba, és hagyta, hogy leszakadjanak. Anélkül, hogy ezen érdemben változtatna bárki, nem lehet arról beszélni, hogy Magyarország hatékonyan lépett fel a szegénység elleni küzdelemben, de ezt mi meg fogjuk valósítani, és a programunknak megfelelően emelni fogjuk a nyugdíjakat. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)