Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Most egy fontos dologról szeretnék beszélni, ezért arra szeretném kérni önöket, hogy figyeljenek, mert lehet, hogy nem fognak egyetérteni most azzal, amit mondani fogok, de higgyék el nekem, hogy idővel meg fog változni a véleményük.

Tudják, a világ nem változott meg. A világ olyan, mint volt, akár tíz, száz, ötven vagy kétszáz évvel ezelőtt. A világban vannak nagyhatalmak, és ezek a nagyhatalmak általában az érdekeiket érvényesíteni akarják. Olyan hatalmak, amelyeknek nagy a területük, nagy a hadseregük, nagy a pénzügyi, gazdasági erejük, ezek általában a kisebb országokkal szemben nagyhatalmi pozícióból lépnek fel, és rákényszerítik a kisebb országokat arra, hogy úgy cselekedjenek, ahogy azt ők akarják. Ezeknek a kis országoknak nagyon komolyan oda kell figyelniük arra, hogy védjék a saját szuverenitásukat, és ez nem könnyű.

Ez alól a világ-törvényszerűség alól volt egy üdítő kivétel az Európai Unió, mert az Európai Unió ezeket a típusú konfliktusokat sajátos módon rendezte, hiszen a kisebb országoknak, a kisebbségben lévő kis államoknak adott olyan jogokat, amelyekkel tudtak élni. Ilyen például az egyetértési jog, ami vétójogként híresült el, vagy ilyen például a blokkoló kisebbség intézménye az Unión belül. De ez az egyensúly állandóan vissza akar állni a több évszázados hagyományokra meg a valós hatalmi viszonyokra. S erre a törekvésre folyamatosan oda kell figyelnünk, mert ez a törekvés állandóan jelen van az európai térségben is. Ilyen például az, amikor a vétójog intézményét ki akarják vezetni, vagy bizonyos olyan kérdéseket, amelyek nem tartoztak eddig az Unió hatáskörébe, lopakodó jogalkotással akarja az Unió a saját hatáskörébe vonni, s ezáltal bizonyos nagy országoknak, nagyobb hatalmaknak az érdekkörébe vonni.

Ebből a szempontból kell odafigyelni arra, ami most ezzel a törvényjavaslattal történik. Én itt csak egy részt szeretnék ebből kiemelni, mert nagyon sok mindenről beszélt itt Bóka János is. De egy részt szeretnék kiemelni és egy kicsit jobban kibontani ezt a kérdést, ez pedig az Integritás Hatóság szerepe.

(12.50)

Ezt azért szeretném megjegyezni, mert én nem sok mindenben értek egyet Magyar Péterrel, az önök miniszterelnökével, a személyisége, ez a bántalmazó személyisége, az erőszakosság tőlem távol áll. (Derültség a kormánypárt soraiban.) De egy dologban viszont egyetértek, egy dologban viszont egyetértek vele: legutóbb, valamelyik napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy az Integritás Hatóság egy Brüsszel által létrehozott szervezet, ezt ő mondta itt, ebben a Házban, egy Brüsszel által létrehozott szervezet. Most ennek az Integritás Hatóságnak hihetetlen jogkört adnak, olyan jogkört, amilyen Európában egyetlenegy országban egyetlenegy hatóságnak sincsen. Ez az Integritás Hatóság ellenőrizhet mindenkit: ellenőrizheti a bírókat, ellenőrizheti az ügyészeket, ellenőrizheti az állami alkalmazottakat, az állami tisztviselők főnökeit is ellenőrzi, ellenőrzi a helyettes államtitkárokat, az államtitkárokat, a kormánytagokat, az országgyűlési képviselőket. Hihetetlen nagy hatalomról beszélünk egy intézménynek a kezében, és ennek azért van nagy jelentősége, mert ha megnézzük a folyamatokat, hogy hogyan zajlik egy ilyen ellenőrzési folyamat, rá fognak jönni, hogy ennek az Integritás Hatóságnak a jelentése végül is meg fogja határozni ezeknek az embereknek a sorsát.

Engedjék meg, hogy mondjak ezzel kapcsolatban önöknek néhány példát, hogyan fog ez történni a gyakorlatban! Van egy olyan ügyintézőnk, aki köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ezzel az ügyintézővel szemben az Integritás Hatóság eljárást indít, és letesz az asztalra egy jelentést. Ennek az embernek a főnöke szintén olyan, akit az Integritás Hatóság ellenőriz. Az ember már csak olyan, hogy a kisebb ellenállás irányába megy el, ennek az embernek a főnöke, hogy egy vegzálást elkerüljön, azt a megoldást fogja választani, hogy felmenti ezt az embert; nem is nagyon lesz választási lehetősége, mert az Integritás Hatóságnak a jelentése ugyan a törvény szerint nem abszolút, de hatását tekintve az, hiszen semmilyen olyan bizonyítási eljárást nem tud lefolytatni az ügyintéző a saját maga védelmében, amelyben meg tudná védeni magát az Integritás Hatóság jelentésével szemben, a főnöke pedig erre úgy fog reagálni, hogy fel fogja menteni ezt az embert. Bírósági eljárást indít ellene, bírósági eljárást indít ellene az ügyintéző. Közigazgatási eljárásról beszélünk, közigazgatási eljárásban meg fogja állapítani a bíróság, hogy egyébként nem volt igaza a főnökének, és nem kellett volna felmenteni. De a főnöke megint csak kötve lesz az Integritás Hatóság jelentéséhez, és nem lesz más választási lehetősége, mint végül ténylegesen megszüntetni ennek az embernek a jogviszonyát. Arról az Integritás Hatóságról beszélek, még egyszer, amely Magyar Péter szerint Brüsszel által meghatározott módon működik. Az önök miniszterelnöke mondta ezt itt.

Nézzük meg azt, hogy hogyan zajlik mindez egy országgyűlési képviselőnek az esetében! Egy országgyűlési képviselő kihagy valamit a vagyonnyilatkozatából. Ha a vagyonnyilatkozatból kimarad valami, vele szemben eljárás indul. Az Integritás Hatóság egy jelentést készít egy nem teljesen meghatározott vagy csak részlegesen meghatározott eljárásrendnek a keretében. Ez a jelentés megérkezik az Országgyűléshez. Az Országgyűlés bizottsága egyébként nem folytat le bizonyítást, nincs erre egy eljárásrend, hogy ilyenkor mit kell csinálnia, hanem ‑ higgyék el nekem ‑ politikailag az a helyzet fog előállni, és ilyen lesz a külső nyomás is, hogy szüntessék meg annak az embernek a mandátumát.

Európában sehol sincsen olyan rendszer, ahol az országgyűlésnek lehetne lehetősége arra, hogy megszüntesse valamelyik országgyűlési képviselőnek a mandátumát. Nem véletlenül van ez így, mert az országgyűlési képviselő mandátuma abszolút, tehát nem lehet külső nyomásra megszüntetni, tehát nem létezik olyan, hogy az országgyűlési többség egy akármilyen országgyűlési képviselőnek a mandátumát megszüntesse, még akkor sem ‑ és ez a magyar rendszerben is így van ‑, ha egy országgyűlési képviselő terrorcselekményt követ el; ha terrorcselekményt követ el, nem lehet a mandátumát megszüntetni, nincs meg az a lehetősége az Országgyűlésnek, hogy megszüntesse a mandátumát. Nem véletlen az, hogy nincs meg ez a lehetősége. Persze, egy bírósági eljárás eljuthat oda a végén, hogy megszüntetik a mandátumát, de az országgyűlési többség egy ellenzéki képviselőnek a mandátumát nem szüntetheti meg. Ez azért van így, mert a demokráciának így kell működnie, egy többség sohasem gyakorolhat olyan nyomást a kisebbségre, hogy mondjuk, az a mandátum elvesztésével járjon. De egy ilyen jelentés, az Integritás Hatóság jelentése oda fog vezetni, hogy megszüntetik egy képviselőnek a mandátumát.

És akkor nézzük meg azt, hogy mi van akkor, ha az Integritás Hatóság vezetője követ el olyat, hogy a vagyonnyilatkozatában történik valami, ha a vezetője követ el olyat. Ki az, aki kezdeményezhet ilyen eljárást? A miniszterelnöknek van joga kezdeményezni. Tehát egy olyan eljárásrendről beszélünk, amikor azt az embert, aki ennek a szervezetnek a vezetője, fogja a miniszterelnök, és a miniszterelnök tulajdonképpen a bírókat, ügyészeket és az egész államigazgatás egészét fogja egy olyan eljárásrendben, amelyben ‑ mondjuk, a vagyonnyilatkozatok között van egy olyan szabály is, amely az egyebek kategóriába tartozik meg nem fogalmazott módon, hogy mi az, ami hatással lehet az ő működésére. Ez egy olyan gumiszabály, amelyre tulajdonképpen ebben a teremben senki nem tudja megmondani, hogy mit kellene írni, hogyha az ember vagyonnyilatkozatáról beszélünk, úgy, hogy mondjuk, nehezen értelmezték önök is a mostani vagyonnyilatkozati szabályokat is, a bankkal szembeni követelések vagy a banki követelések világát például sokan nem tudták értelmezni.

Egy ilyen világban egyetlenegy apró hiba, amit önök apró hibának tekintenek, de az Integritás Hatóság vezetője nem biztos, elvezethet oda, hogy megszüntetik valakinek a mandátumát. Ez egy olyan eszköz egy intézmény kezében, amilyen nincs sehol Európában ‑ nincs sehol Európában! ‑ úgy, hogy az Integritás Hatóságra egyébként kívülről nyomást lehet gyakorolni. Egy olyan szervezet, amelynek a létrehozásába és egyébként külső nyomásra a vezetőinek a kiválasztásába ‑ és ezt szeretném hangsúlyozni, mert volt ilyen külső nyomás, a vezetőinek a kiválasztásába ‑ szeretnének beleszólni mások is, ezen keresztül fogni az ország működését. És nem egyedi esetről beszélünk, ha azt gondolnák, hogy én most itt egy egyedi esetről beszélek. Van Romániának a példája egy másfajta rendszerben, de hogyan lehet fogni Romániában, mondjuk, a politikai vezetőket? Hogyan működik ez a rendszer? Érdemes ezt tanulmányozni. Hogyan lehet nyomást gyakorolni politikai vezetőkre? Ezt a rendszert ezen keresztül egy magyar rendszerbe be lehet hozni úgy, hogy mondom, nincs európai példa rá, nincs rá európai példa, az Unión belül ilyen nincsen.

Az országgyűlési képviselő mandátumának megszüntetésére mint kollektív döntésre egyetlenegy esetben van egyébként példa: a brit jogban, de ott egyetlenegy parlamenti határozatban az államformát is meg lehet változtatni, mert az egy egészen máshogy működő rendszer, és úgynevezett kitaszítási eljárást lehet indítani valakivel szemben, de az sem abszolút jog. De az európai rendszerben egyébként ilyen típusú működés nincsen.

Tehát, még egyszer elmondom, ha valaki egy bűncselekményt követ el, egy súlyos bűncselekményt, vagy Kapitány István kihagyja a vagyonnyilatkozatából a haszonélvezeti jogot, a haszonélvezeti jog miatt meg lehet szüntetni a mandátumát, de a súlyos bűncselekmény miatt az Országgyűlésnek nincs meg ez a lehetősége. Önöknek is érezniük kell e tekintetben az aránytalanságot és azt, hogy hogyan válhat mindez egy nyomásgyakorlási eszközzé. Ezért szeretném felhívni a figyelmet annak iszonyatos veszélyére, hogy egy ilyen szervezet kezébe az egész állam működésével kapcsolatos alapvető ‑ alapvető! ‑ döntéseket adnak.

Szeretném felhívni a figyelmüket erre, és arra szeretném kérni önöket, hogy a nagy rohanásban gondolják ezt át még egyszer. Higgyék el nekem ‑ és a későbbiekben majd igazat fognak adni nekem ‑, ez nagyon nagy mértékben veszélyezteti az ország demokratikus működését! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.)