Kapitány István (TISZA)

KAPITÁNY ISTVÁN gazdasági és energetikai miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország sikerességét sokféleképpen lehet mérni, itt, a Házban is erről szoktunk már ezalatt a rövid idő alatt is vitatkozni. A vita mindig jó dolog, lehet GDP-ben mérni, lehet a bérek színvonalában mérni. Remélem, megbocsátják nekem mint egy olyan embernek, aki 40 évet töltött az energiaiparban: azt gondolom, hogy az energiaellátás biztonsága, egy jól funkcionáló energiaellátás egy ország számára nagyon fontos a jövő szempontjából. A mai törvényjavaslat erről szól: Magyarország mozgásteréről és gazdaságunk biztosításáról, biztonságáról egy nagyon pragmatikus, kivitelezhető, célszerű megoldással.

A XXI. században ‑ én azt gondolom, itt a Hormuzi-szorosban kialakult konfliktus után ez mindenki számára egyértelmű ‑ egyetlen észszerű szabály van: minél több lehetősége van egy országnak, annál nagyobb a szuverenitása, annál nagyobb az energiabiztonsága és a biztonság az állampolgárok részére. És ez, azt gondolom, mindenkinek érdeke Magyarországon.

(Az elnöki széket Vitályos Eszter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sokat beszéltünk már az elmúlt időszakban is arról, hogy aki csak egy útvonalra támaszkodik, ha egy irányba orientálódik, az kiszolgáltatottá válhat. A mai világban ez nem egy célszerű dolog, az energiaellátás területén pedig biztos, hogy nem. Ezért terjesztettük ma az Országgyűlés elé a Magyarországot és Szlovákiát összekötő új kőolajtermék-vezeték jogi feltételeinek megteremtéséről szóló törvényjavaslatot.

(15.00)

Az elmúlt években Európa energiapolitikája nagymértékben megváltozott, ezt mindannyian tudjuk, diverzifikáltak, több lábra próbálnak állni egész Európa-szerte. Magyarországon eközben, bár a szavak szintjén hasonló volt az elképzelés, csak növekedett a kitettség. Azt hiszem, már ma vagy tegnap, nem tudom már, említettem ezt, hogy gyakorlatilag a kitettségünk Oroszország irányába 60 százalékról 90 százalék fölé ment 2025-re, és ez ebben az időszakban nem egy megfelelő irány.

Tudjuk azt is, hogy a külpolitikánk, a volt külügyminiszterünk többet utazott Moszkvába, mint Varsóba, Pozsonyba, Prágába. Most, hogy sikerült találkoznom a térség gazdasági és energiaminisztereivel, ilyen találkozó az ő esetükben nem sűrűn fordult elő az elmúlt időszakban.

Van egy jó hírem mindannyiunk számára, az egész Országgyűlés számára, hogy a magyar-szlovák szénhidrogén-vezetékről szóló megállapodás azon kevés energiapolitikai örökség egyike, amelyet jó szívvel viszünk tovább. Ez egy olyan tevékenység, amiről elmondhatjuk azt, amit többször is mondtunk, hogy a jó dolgokat, ahogy ígértük, megtartjuk és továbbvisszük. Ez a tevékenység április 12‑e előtt kezdődött, április 12‑e után kell hogy lezáródjon.

Örülünk, hogy megszületett ez a megállapodás Szlovákiával, és én azt gondolom, hogy a jövőben a V4-es partnereinkkel és az összes többi szomszédunkkal az energiaellátás területén hasonló kooperációra és koordinációra fogunk törekedni.

A tényeket ismerjük. A 2022 óta tartó orosz-ukrán háború következtében Magyarország és Szlovákia kőolajellátására kétféle megoldás van: az egyik a Druzsba, a Barátság kőolajvezetéken, a másik az Adria-kőolajvezetéken történő ellátás, illetőleg a pozsonyi, illetve a budapesti finomító ellátása és azok tevékenységének a koordinációja.

Ez a benyújtott javaslat és az aláírt szerződés, illetőleg a jegyzőkönyv mutatja azt, hogy a két ország ezen a területen, azt gondolom, nagyon hatékonyan tud kooperálni.

Azt is mutatja, hogy ilyen súlyú kérdésekben, és ezt már hallottuk ma is a Házban, nemzeti minimumokra van szükség, tehát az jó, ha találunk olyan területeket közösen, ahol meg tudunk egyezni abban, hogy mi a nemzeti minimum.

Ez a javaslat most egy Magyarország és Szlovákia közötti megállapodás kibővítéséről és módosításának kihirdetéséről szól. Lehetővé teszi, hogy egy új, a százhalombattai finomító és Ipolyság közötti szénhidrogén-termékvezeték létrehozásra kerüljön, mely így összeköti a MOL Dunai Finomítóját a Slovnaft Finomítóval.

Az is fontos, hogy ebben az esetben tudjuk a konkrétumokat, ez egy konkrét beruházás, a teljes nyomvonal mintegy 127 kilométer. Tehát ez a nemzetközi energiaiparban is egy jelentős tevékenység és fejlesztés, amire mindannyian büszkék lehetünk, azt gondolom. Ebből a magyarországi szakasz 123 kilométer, a szlovák oldali szakasz pedig nagyjából 4 kilométer. Ez úgy valósul meg, hogy a finomítók működésében kiesés nem jelentkezik.

Fontos, hogy ez egy, a közös államhatárt átszelő vezeték, és ezért szükség van nyilvánvalóan a két ország megállapodására.

Azt is szeretném kiemelni, de gondolom, önök ezt már látták, elolvasták, hogy ez a beruházás a MOL-csoport önálló projektje, amelyet a vállalat saját forrásból, saját finanszírozásában valósít meg, vagyis úgy növeljük az ország ellátásbiztonságát, hogy az nem terheli a magyar adófizetőket, sőt, én azt gondolom, hogy jelentős előnye is van a magyar állampolgárok, a fogyasztók, az adófizetők részére, mégpedig azért, mert ezt a szénhidrogén-szállítást jelen pillanatba közúton, vasúton és vízi úton bonyolítja le a két ország között a két finomító és a depóhálózat, és azzal, hogy ezt a forgalmat csővezetékre tereljük, kiváltjuk nyilvánvalóan a szén-dioxid-kibocsátását ezeknek a tevékenységeknek, és alacsonyabb áron tudunk szállítani a két finomító között, a vállalat olcsóbban tudja ezt lebonyolítani.

Tehát ez megint csak azt mutatja, amiről sokszor beszéltem még előző életemben, a szakmámban, és most mint politikus is, hogy az ellátásbiztonság és a klímavédelem nem biztos, hogy ellentétei egymásnak. Olyan megoldásokat kell találnunk, ami mind a kettőben segít minket abban, hogy a megfelelő irányba menjünk, ez pedig egy ilyen projekt.

Ez egy kétirányú áramlású megoldás, ami nagyon jó, én azt gondolom, hogy ebben az iparágban ez egy fontos dolog. Mind a két finomító jó műszaki színvonalon működik, és én azt gondolom, hogy ez a szénhidrogén-vezeték ezzel az úgynevezett reverse megoldással egy jelentős fejlesztési lehetőséget ad.

Említettem a Hormuzi-szorosban kialakult problémát, ez egy nagyon praktikus probléma, hiszen itt tényleg az állt elő, hogy a Druzsba egy bizonyos ideig állt, az Adrián kellett hozni terméket, és itt a szénhidrogén mozgása a Slovnaft, illetőleg a MOL finomítója között nagyon fontos dolog az országok ellátása szempontjából, és ez minél flottabbul, olcsóbban, gyorsabban megy, annál hasznosabb mind a két ország autósai számára, a lakosság számára.

Emellett az is fontos, hogy tükrözi és erősíti Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti visegrádi együttműködés mindhárom célkitűzését: a versenyképességet, a biztonságot és a regionális kapcsolatok erősítését. Nagyon fontos, hogy a barátainkkal, szomszédainkkal ezeken a viszonyokon konkrét üzleti lehetőségekkel, konkrét gazdasági fejlesztésekkel tudjunk javítani.

Tehát ez elsőre talán, mikor olvasták, egy technikai jellegű javaslatnak is tűnhetett, de ez egy stratégiai jelentőségű döntés. Alternatívákat ad Magyarországnak és Szlovákiának, alternatívát ad egyébként a közép-kelet-európai régiónak, és azt gondolom, hogy mindenki érdekében áll, hogy ilyen tevékenységek megvalósuljanak Közép-Kelet-Európában.

Ez abban is segíteni fog minket, hogy az ellátásbiztonság még erősebb legyen, mint ahogy mondtam, és nyilvánvalóan a piaci helyzet úgy fog alakulni, hogy remélhetőleg versenyképesebbé válik mind a Slovnaft, mind pedig a MOL működése.

A másik, ami nagyon fontos, hogy ebben az esetben a jövőre való fókuszálás is nagyon jelentős. Magyarország energiaellátásában, azt gondolom, az lesz a célunk, erről beszéltünk tegnap Vitályos képviselő asszony felvetésére is... (Jelzésre:) Ja, Vitályos elnök asszony felvetésére is, hogy minél kiegyensúlyozottabb és diverzifikáltabb legyen. Ez nem a beszédek szintjén fog megvalósulni, hanem azok a projektek, amikről tegnap beszéltünk, az a pénz, amit sikerül hazahoznunk az Európai Unióból... Rendben van, mindenki haza szerette volna hozni, de most jön haza, ez a legfontosabb, én azt gondolom, a TISZA ezt elérte. (Taps a TISZA soraiban.) Ez azért nagyon fontos a politikán kívül, mert ezek tényleg szerepet játszanak abban, hogy egy olyan országot építsünk, ahol az energiaellátás biztonságosabb, olcsóbbá tud válni, az emberek jobban élnek. Tehát ha egy pillanatra ki tudunk lépni a politikai szférából, ami nehéz nyilvánvalóan itt az Országházban, akkor azt látjuk, hogy vannak ezek a nemzeti minimumok, amiken közösen kell együtt dolgoznunk.

Ez egy ilyen, ez a törvényjavaslat, amiről most beszélünk, egy jó lépés a megfelelő, helyes irányba. A kormány meggyőződése, hogy erre a vezetékre szükség van. Említettem, hogy ez egy hosszabb projekt. Tehát ilyenkor, amikor valami sikerre fog jutni, akkor nyilvánvalóan több tulajdonosa is van a sikernek, és ez egy jó dolog, én azt gondolom. Inkább abban egyezzünk meg, hogy sikeresek vagyunk és gratulálunk egymásnak, mint pedig abban, hogy nem vagyunk sikeresek, és akkor megnézzük, hogy ki a hibás.

Tehát ez egy nagyon jó törvényjavaslat, amire kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)