Kármán András (TISZA)

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány dologra reagáljak, amelyek már elhangzottak. Először is nagyon örülök annak, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot alapvetően mindenki támogatja, és láthatóan egyetértés van itt a jogharmonizációs lépések kapcsán.

Úgy látom, abban is egyetértés van, hogy fontos az, hogy Magyarországon ‑ hasonlóan az Európai Unióhoz ‑ nagyobb támogatásban részesüljenek a tőkepiacok, s ilyen értelemben a kis- és középvállalkozásoknak a forrásbevonási képessége.

Egyetértek a Hargitai János képviselőtársam által mondottakkal, hogy valóban, az Európai Unióban egy jelentős lemaradás van például az Egyesült Államokhoz képest ezen a területen, hiszen alapvetően a banki finanszírozás dominál, és az európai tőkepiacok fejlettsége és likviditása érdemben elmarad az Egyesült Államokétól. Valóban, az Európai Unióban számos jogszabály-kezdeményezés van most már egy ideje ebben a témában, hogy hogyan lehet valahol erősíteni a tőkepiaci finanszírozást és ilyen értelemben ledolgoznia Európának ezt a versenyképességi hátrányát. Itt valóban kis lépésekről van szó, de ezek is részben ebbe az irányba mutatnak.

Kérdésként elhangzott, ha már Hargitai Jánosnál tartok, hogy miért maradt ki néhány apróság a salátatörvényből. Az MFB-törvénynek volt néhány technikai módosítása korábban, ami ebben szerepelt, és szerettünk volna egy tisztán ágazati pénzügyi törvényt ide behozni. Az azzal kapcsolatos módosítások kikerültek a javaslatcsomagból, de lényegi változás tulajdonképpen nem történt.

Szintén szeretnék reagálni arra a felvetésre, ami a kétszeri felelősségre vonás tilalmára vonatkozott. Nem biztos, hogy feltétlenül értem itt a direkt utalást a Nemzeti Bankra. Én azt gondolom, ez azért szerepel itt, mert ha már büntetőeljárás van folyamatban, akkor a közigazgatási eljárás ugyanabban az ügyben háttérbe kell hogy szoruljon. Ez most már egy ideje minden ágazati törvényben az uniós elveknek és szabályoknak megfelelően megjelenik, és ez alapvetően az ügyfél-szolgáltató viszonyra vonatkozik. Tehát ebben a kontextusban hivatkoztam én arra, hogy a kétszeri felelősségre vonás tilalma figyelembevételre kerül.

Végül hadd reagáljak pár szóban a Bencsik János képviselőtársam által elmondottakra, bár ezek nyilván túlmutatnak ennek a törvény-előterjesztésnek a keretein, vagy függetlenek attól. Kicsit hálátlan szerepet vállalt magára képviselőtársam egy ideje, amikor tulajdonképpen azt akarja bebizonyítani, hogy mennyire kedvező gazdasági és költségvetési helyzetet örökölt az új kormány az előző kormánytól. Én azt gondolom, hogy számokkal alátámasztva ez azért egy elég nehéz célkitűzés. Most tényleg nem akarok belemenni a konkrét számokba, de azt gondolom, hogy aki ismeri az elmúlt négy év makrogazdasági számait, az tisztában van azzal, hogy egy nagyon nehéz örökséget hagyott maga után a Fidesz-kormány a TISZA-kormány részére.

Engedjék meg ‑ ha már az előző napirendben európai uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági kritériumhoz kapcsolódó törvényjavaslatokról volt szó ‑, hogy megemlítsem, hogy a befagyasztott RRF-es európai uniós bevételek, amelyeknek a felszabadítása most a cél, sok száz milliárd forintos összegben szerepelnek az idei elfogadott költségvetésben. Nagyon kíváncsi lennék, hogy az előző kormány hogyan számolt ezekkel mint bevételekkel, és hogyan lehetett ezekből a befagyasztott pénzekből, ahol semmilyen szándéka nem volt, hogy föloldja ezt a befagyasztott pénzt és egyáltalán tárgyaljon az Európai Unióval, hogyan lehetett a hatályos költségvetési törvénybe ezt betervezni és erre elkölteni az éves költségvetési hiány 90 százalékát a választásokig. Én azt gondolom, a felelősség ott kezdődik, hogy ilyen bevételekkel nem lett volna szabad egy olyan kormánynak számolnia, amelyiknek esze ágában nem volt az Európai Unióval megállapodni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Végül szeretnék még két elhangzott kérdésre reagálni, bár mondom, ezek sem igazából a mostani napirendi ponthoz kapcsolódnak. Az egyik a kamatstop szeptember 30-áig történő meghosszabbítása, ami jelenleg társadalmi egyeztetésen van, és majd később fog a parlament elé kerülni. Csak azt szeretném megjegyezni, hogy erre a kamatstopra azért került sor és azért kellett hogy sor kerüljön, mert az Európai Unión belül a legmagasabb infláció és a legmagasabb kamatszint az előző kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarországon alakult ki. Ha nem lett volna ez a helyzet, nem lett volna ez a szélsőséges helyzet, hogy 16 százalék fölött voltak a pénzpiaci kamatok, akkor nyilvánvalóan nem kellett volna ilyen tűzoltásjellegű beavatkozásokra sort keríteni. Egyáltalán az, hogy felmerül ennek a kamatstopnak a jövője és a megváltoztatása, nagyrészt annak köszönhető, hogy szerencsére nagyon látványosan csökkentek az elmúlt hónapokban, már a TISZA választási győzelmének az esélyére, majd aztán a választást követően az állampapírhozamok, és ma már 5 százalék alatt vagy 5 százalék körül vannak például az állampapírhozamok; pár hónappal ezelőtt ez még 7,5 százalék volt. Tehát itt a TISZA-kormány megalakulása és meghirdetett gazdaságpolitikája nagyon jelentős pozitív hatást fejtett ki, és ez teszi lehetővé, hogy az ilyen kényszerből bevezetett átmeneti intézkedések jövőjéről egyáltalán beszélni tudjunk a parlamentben, ha majd itt lesz ez a törvénymódosító javaslat.

A másik: szintén elhangzott itt, hogy a vendégmunkásokkal kapcsolatban mi a TISZA-kormány elképzelése. Szeretném ezen a ponton leszögezni, hogy az elmúlt évek növekedési problémája részben arra vezethető vissza, hogy a kormány egy olyan gazdaságpolitikát erőltetett, ami alapvetően nagy külföldi, többségében ázsiai befektetőknek az alacsony hozzáadott értéket előállító és igen olcsó munkaerőt foglalkoztató befektetéseit támogatta, ráadásul oly módon, hogy rengeteg pénzt adott nekik közvetlen támogatásként, és sokszor a környezetvédelmi és munkaegészségügyi szabályokat sem tartották be ezek a beruházások.

(14.30)

Végső soron ezeknek a cégeknek merült fel egy nagyon jelentős igénye alacsony béren foglalkoztatható ázsiai vendégmunkásokra.

Azt gondolom, ez nem lehet a magyar gazdaság felzárkózásának az útja. Teljesen más gazdaságpolitikát fogunk a következő években folytatni: a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztésén lesz a hangsúly, és az lesz a célunk, hogy a termelékenység növekedése mellett minél magasabb béren lehessen foglalkoztatni a magyarországi munkavállalókat, mert ez vezet egy valódi felzárkózáshoz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)