{"cycle": 43, "id": "9-10", "date": "2026-06-16", "ulnap": 9, "seq": 10, "speaker": "Gulyás Gergely (Fidesz)", "p_azon": "g053", "faction": "Fidesz", "kind": "napirend előttihez hozzászólás", "role": null, "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 306, "position": null, "chars": 4076, "paragraphs": ["GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azért emlékezhetünk most már hosszabb ideje szabadon az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, mint amennyi ideig el kellett hallgatni és ellenforradalomnak kellett hazudni, mert a forradalom célkitűzései nem vesztettek soha időszerűségükből, és ennek köszönhetően, bár valóban volt egy nemzedék, amelynek 13 nap szabadság adatott ‑ a második világháborút követően, a bekövetkező szovjet megszállás néhány éves látszatdemokráciát szüntetett meg, és összesen az 1956. október 23-a és november 4‑e közötti 13 nap szabadság adatott egy nemzedéknek ‑, ennek ellenére soha nem lehetett vitássá tenni az 1956-os forradalom vérbe tiprását követően, hogy Magyarország szabadságot akar, Magyarország demokráciát akar, és Magyarországon az emberek nem idegen uralom alatt akarnak élni, hanem a saját sorsukról akarnak dönteni. Ezért, bár vérbe tiporták, vérbe fojtották az ’56-os forradalmat, de ’89-90-ben, a demokratikus rendszerváltozáskor a forradalom mégiscsak győzni tudott.", "Természetesen az igaz, hogy a rendszerváltozást követő időszak is felhalmozott adósságokat. Az is igaz, hogy a kommunisták, köztük a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése sem történt meg 1990 után úgy, ahogy annak meg kellett volna történnie. De ez nem teszi semmissé az 1956-os forradalom érdemeit a tekintetben, hogy utána erre az országra mindig is úgy tekintettek, mint amelynek szabadságszerető népe a világ legerősebb hadseregével is szembeszáll. Szembeszáll akkor is, ha nincs esély, szembeszáll akkor is, ha ez életáldozatot kíván. Azt az életáldozatot, amit nagyon nehéz megérteni, hiszen világos, hogy mindenki a lehető legtöbbet áldozza fel annak érdekében, hogy a saját hazája szabad lehessen. Így tettek a pesti srácok, így tettek 1956 hősei, így tett mindenki, aki annak idején a szabadság oldalára állt a kommunista diktatúrával szemben.", "Emlékezni kell mindazokra, akik 1956-ban hősök voltak, és valóban voltak olyan hősök is ‑ Nagy Imre egyike ezeknek ‑, akik egyértelműen Saulusból lettek Paulusok. Ha valaki Nagy Imre életrajzát tanulmányozza, akkor olyan pontokat is lát benne, amelyeket semmilyen körülmények között nem lehet fehérre mosni; a feketevágások idején azért felelős miniszter, Sztálin halála után ő az, aki a generalisszimusznak emléktörvényt terjeszt elő itt a magyar Országgyűlésben; egy moszkovita kommunista gyakorlatilag mindvégig. Mégis, ’53-ban valóban, a brutális diktatúra időszakában valamelyest, miniszterelnökké választása a politikai elítéltek egy részének szabadon bocsátását hozza magával, 1956-ban pedig, amikor vállalja a forradalom miniszterelnökségét, akkor ‑ bár még ha kezdetben nem is azonosul a forradalom valamennyi céljával, de azt soha nem árulja el ‑ létrehoz egy olyan kormányt, amely egyértelművé teszi, hogy Magyarország teljes szuverenitását vissza akarja nyerni, függetlenséget és demokráciát akar. És valóban, nem árulja el ezt a forradalmat a halál árnyékában és a bitófa árnyékában sem. Kitart az eredeti, az ’56-os célok mellett, nem kér kegyelmet, és vállalja a halálbüntetést, tudva azt és jól tudva, hogy az utókor ennek megfelelően fog emlékezni rá. Ezért érdemel Nagy Imre ma is főhajtást.", "Ahogy főhajtást érdemel Nagy Imre mellett mindenki, aki fegyvert fogott: Wittner Mária, Angyal István, Pongrátz Gergely; főhajtást érdemel Mindszenty; főhajtást érdemel Bibó István, aki akkor is itt maradt az Országházban, amikor a szovjet csapatok már megszállták Budapestet, és itt vették őrizetbe.", "A közös történelmi emlékezetnek fontos része 1956, és fontos, hogy erre az oly sok mindenben egyet nem értők is tudjanak közösen emlékezni. Mindaz, amivel 1956 hozzájárult a rendszerváltozáshoz, az 1989-es újratemetés szimbolikusan is egyértelművé tette, hogy ez az ország a kommunista diktatúrát akarja eltemetni, és méltóképpen akar emléket állítani azoknak a hősöknek, akik a legnehezebb időkben is életük feláldozásával vagy kockáztatásával a szabadság mellett álltak. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}