Bóna Szabolcs János

BÓNA SZABOLCS JÁNOS agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A mezőgazdaság számára jelenleg a tej- és sertéspiaci anomáliák mellett a legsúlyosabb kihívást valóban a klímaváltozás, illetve annak a különböző megjelenései jelentik, legyen szó extrém tavaszi fagyról vagy aszályhelyzetről, vagy épp a tegnapi napon Baja környékén kialakult szupercelláról. A 2022-es, majd a 2024-es történelmi léptékű aszály is világosan megmutatta, hogy milyen súlyos károkat tud okozni a rendkívüli szárazság.

(Az elnöki széket Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az idei időjárási folyamatok alapján hasonló helyzet kialakulására kell felkészülnünk. A jelenlegi helyzet azt mutatja a 2026. június 8-ai adatok szerint, hogy minden korábbi rekordot meghaladva a termelők már több mint 6600 aszálykárt jelentettek be, és az érintett terület meghaladja a 235 ezer hektárt.

A 2026. évi károk kompenzálására ’27-ben várhatóan mintegy 24,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelyből 9,6 milliárd forint a közös agrárpolitika stratégiai tervének forrásaiból származik. Az eddig beérkezett kárjelentések alapján valószínűsíthető, hogy ez az összeg nem lesz elegendő. A kormány ezért a nehéz költségvetési helyzet ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy bővítse a mezőgazdasági kárenyhítés eszközrendszerét, továbbá csoportos vis maiort hirdetett a tárca a tavaszi fagyra és aszályra vonatkozólag, illetve ennek a bejelentési határidejét is a május 31-ei határidőről kitoltuk június 9-ig.

Magyarország kezdeményezi továbbá a források biztosítását az Európai Unió mezőgazdasági tartalékából is, hiszen az uniós együttműködés a bajban megnyilvánuló szolidaritást is jelenti. A nyári aszály súlyosságának függvényében szükség esetén további intézkedések is lesznek a kormány részéről.

A fagykár vonatkozásában az Európai Bizottság idén már segítséget nyújtott, a mezőgazdaságiválság-tartalékból összesen 10,8 millió eurót, azaz 4,2 milliárd forintnyi forrást juttatott, ami ötezer termelő számára lesz elérhető, így azok a termelők is támogatást kaphatnak, akik a kárenyhítő juttatásban nem részesültek. Ugyancsak folyamatban van a tavalyi aszálykárt szenvedett kukoricatermelők további megsegítése szintén uniós forrásból, ami szeptember végéig fog kifizetésre kerülni.

Kiemelt cél a hazai sertéspiac működésének stabilizálása, és a sertéságazat hosszú távú versenyképességének biztosítása a rendkívül nehéz európai piaci környezet okán is, illetve sajnálatos módon Magyarországon bejelentésre került az első afrikai sertéspestises eset a házi sertés esetében is.

Számos célzott intézkedés, így hitelmoratórium, forgóeszközhitel-program, kamat- és költségmentes agrár Széchenyi-kártya-konstrukció került korábban meghirdetésre és az agrár Széchenyi-kártyához szeptember 30-ig százszázalékos kamat- és kezességidíj-támogatás kapcsolódik, emellett pedig november 30-ig hitelmoratórium is segíti a sertéstartókat. Az afrikai sertéspestis kapcsán a megtett azonnali hatósági intézkedéseken túl a külpiaci akadályok kezelése, valamint a mentesítési terv korábbinál hatékonyabb végrehajtása is nagyon fontos feladat.

A tejágazat a túltermelési válságából próbál kilábalni, a jelei már mutatkoznak, de májusban a hazai és az uniós nyerstej spot árak némi növekedést mutattak, de így is a 2025-ös árakhoz képest azt 25 százalékkal alulmúló átlagárak voltak jellemzőek. A tejágazati szereplők számára utoljára…