Dúró Dóra (Mi Hazánk)
2026-06-09 · 7. ülésnap · felszólalás · 15:07 · az Országgyűlés alelnökeSzöveg12 185 karakter · 25 bekezdés · JSON
DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A politikai reklámok gyűlöletkeltő mivoltához szeretnék hozzászólni, mert ez egy olyan ügy, ami túlmutat azon a konkrét plakátkampányon vagy azon a néhány éven, amit a Fidesz az elmúlt időszakban ezen a területen művelt; hiszen az egész politikai nyilvánosság kérdését érinti ez az ügy, és úgy gondolom, hogy ha tényleg új lapot szeretnénk kezdeni a magyar politikatörténetben, akkor érdemes erről részletesebben is beszélnünk.
Jókat mosolygok akkor, amikor arról panaszkodnak a fideszes képviselők, hogy salátatörvényt nyújtott be a kormány. Ugyanezt csinálták 16 éven keresztül. Akkor is jókat mosolygok, amikor az egyeztetést hiányolják valamely törvényjavaslattal kapcsolatban. Önök ugyanezt a gyakorlatot folytatták 16 éven keresztül. (Taps a TISZA padsoraiban.) Van még! Van még, ne tapsoljanak! Köszönöm szépen.
Az, hogy csak a zárszóban válaszol az előterjesztő…; én meg tudom számolni egy kezemen, hogy 16 év alatt, míg itt ültem, hányszor volt olyan, hogy az előterjesztő a vita közben érdemi választ adott volna, és nem csak akkor szólt hozzá, amikor már nem tudtunk erre reagálni. Ha valakinek nincsen erkölcsi alapja, hogy számonkérje ezeket, akkor azok pontosan önök, nem beszélve arról, hogy az érdemi válasz hiányát is megszokhattuk mi itt ellenzékben az elmúlt 16 évben, úgyhogy ezeket önök pont ne kérjék számon a kormányzaton! (Moraj a Fidesz padsoraiban. ‑ Dr. Apáti István: Mi kérhetjük számon.) Az igazságról beszélek. Teljesen mindegy, hogy önöknek ez fáj vagy nem fáj, nem érdekel, hogy a TISZA ezzel egyetért, vagy nem ért egyet, attól még ez az igazság.
Nemcsak arról kell beszélni, hogy mik szerepeltek a Fidesz plakátjain vagy a kormányzati plakátokon az elmúlt években, hanem arról is, hogy hogyan szűkítették be brutális mértékben a plakátpiacot Magyarországon az oligarcháik által. Az önök oligarchái tízezerszámra birtokolnak plakátfelületeket Magyarországon, amelyeknek az elosztása, finoman szólva, nem volt egyenlő az elmúlt évtizedekben a politikai szereplők között.
Amikor mi megkerestük ezeket, naivan természetesen, hogy akkor mennyi plakátfelületet fognak a Mi Hazánknak biztosítani, akkor volt olyan cég, amelyik azt válaszolta, hogy hát, sajnos már egyetlen felület sem áll rendelkezésre, vagy a 10 ezer felületükből 52 darab az, ami szabad, és ennyit tudnak biztosítani.
Úgyhogy, ha plakátkampányt szeretett volna egy politikai szereplő önökön kívül az elmúlt 16 évben folytatni, akkor kisebb magyar cégekhez vagy multicégekhez kellett fordulnia. Mi elvből a multicégekhez sem fordultunk, ezért kizárólag korlátozott mértékű plakátkampányt tudtunk folytatni kisebb olyan magyar cégekkel, amelyek megúszták azt, hogy az önök befolyása alá kerüljenek.
Tehát, ha a gyűlöletkeltő plakátokról beszélünk, akkor azt is el kell mondani, hogy ezek elöntötték Magyarországot, miközben más politikai szereplőknek nem volt lehetőségük arra, hogy ehhez mérhető nagyságrendben a saját politikai véleményüket, programjukat ezeken a plakátokon hirdessék.
(13.40)
Ennél is durvább az, amit a szórólapozó cégek piacán követett el a Fidesz. 2022-ben mi szintén árajánlatot kértünk egy szórólapozó cégtől. Itt is tudni kell azt, hogy a Mediaworks a legnagyobb ilyen szórólapozó cég, amely nem volt hajlandó természetesen akkor a Mi Hazánk kiadványait eljuttatni az emberek postaládájába, kizárólag a Fidesz kiadványaival tette ezt meg. Ezért itt is kisebb magyar cégeket kerestünk fel, amelyek legalább regionális szinten segítettek abban, hogy a szórólapokat, újságokat kihordjuk.
Megállapodtunk egy ilyen vállalkozóval, aláírtuk a szerződést, és elutaltuk neki az ezért járó összeget. Majd ezt követően ez a vállalkozó felhívott minket, hogy ne haragudjunk, de őt megfenyegették, nem meri az emberek postaládájába kézbesíteni a Mi Hazánk választási újságját, ezért inkább felbontotta a szerződést, és visszautalta a 40 millió forintot. Ez volt a politikai nyilvánosság 2022-ben Magyarországon, és ilyen közállapotok mellett nevezett minket Magyar Péter szatellitpártnak. Tehát amikor a kormány valójában azt tette, hogy azt a vállalkozót megfenyegette, aki a kiadványainkat eljuttatta volna a postaládákba, és a vállalkozó, akinek egyébként a 40 millió forint egy jelentős bevétel lett volna, inkább visszautalta ezt a pénzt, de nem merte a mi újságjainkat a postaládákba kiszórni, ez volt a magyar közélet állapota 2022-ben is.
És sokkal nagyobb kárt okozott ezeknek az ügyeknek a Fidesz azzal, hogy vállalhatatlan primitívséggel jelenítette meg ezeket az egyébként sokszor fontos nemzetstratégiai kérdéseket. Mert igen, nagyon fontos nemzetstratégiai kérdés, hogy mi fog történni Ukrajnában, vagy hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz-e. Ez egy fontos nemzetstratégiai kérdés Magyarországnak biztonságpolitikai szempontból, gazdasági szempontból, mezőgazdasági szempontból, demográfiai szempontból, munkaerőpiaci szempontból. De az, hogy ehhez azt a primitívséget kapcsolja ‑ magyarok milliói vagy magyar szavazók milliói látják ‑, amivel önök ezt a kérdést megjelenítették a kampányban, ezzel sokkal nagyobb kárt okoztak az ügynek, mint azt egyébként fel tudták volna mérni.
De ugyanez a helyzet a migrációval kapcsolatban, ugyanez a helyzet az LMBTQ kérdésével kapcsolatban és Magyarország demográfiai helyzetével kapcsolatban. Ezek érdemi stratégiai kérdések, és a fél ország azért röhög ezeken, mert önök olyan primitívséget kapcsoltak ehhez, amivel normális ember nem tud azonosulni.
A politikai nyilvánosság kérdéséhez még egy szeletet szeretnék hozzátenni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely csak fideszes tagokból áll természetesen, minden hónapban közzéteszi a politikusok médiahasználatának statisztikáját. Aki kíváncsi erre, elérhető interneten, hogy az adott pártok milyen százalékban szerepelnek a legfőbb televíziós és rádiós hírműsorokban, élőbeszédben, említésszámban, mely politikusok szerepelnek ebben.
A magyar médianyilvánosság, bár elvileg a médiatörvény azt garantálja, hogy kiegyensúlyozottan kell tájékoztatni a hírműsoroknak, ehhez képest mind az RTL Klub, mind a TV2, de volt, amikor a Hír TV Híradójában is a Mi Hazánk Mozgalom megjelenése egy egész hónapon keresztül 0,0 százalék volt. Tehát mi úgy csináltunk végig kampányokat, hónapokat, éveket, mintha a Mi Hazánk nem is létezne, és ez nem sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mert az önök médiatörvénye erre már nem terjed ki. És eközben, miközben például a Hír TV-ben 0,0 százalék volt a Mi Hazánk megjelenése, a miniszterelnök szatellitpártozta a Mi Hazánk Mozgalmat.
Szeretnék rátérni arra, hogy miért tartom hiteltelennek azokat a mondatokat, amelyek elhangzottak részben az előterjesztő részéről, részben pedig a TISZA Párt vezérszónokának a részéről. Ha gyűlöletkeltésről, szeretetországról tájékoztatásra, érvelésre és egyeztetésre alapuló párbeszédről beszélünk, ebbe hogy fér bele az, hogy a miniszterelnök a sajtó munkatársait a legválogatottabb mocskolódással illeti? Dezső Andrást is propagandistának nevezte, bizonyára a szeretet jegyében. A 444-et egyenesen DK-pressnek nevezte, illetve az ATV stúdiójából egész egyszerűen kisétált, amikor olyan kérdéseket kapott, amelyekről úgy gondolta, hogy az neki nem megfelelő.
2025 októberében Magyar Péter egy Facebook-posztjában arra kérte a követőit, hogy lépjenek fel az általa álellenzékinek tartott vagy propagandistának tartott, vagy ki tudja, mi alapján, de neki nem tetsző emberekkel szemben. Nem arra kérte a TISZA Párt vezetője az embereket, hogy a TISZA Párt programját népszerűsítsék, hanem arra kérte, hogy lépjenek fel az általa álellenzékinek tartott szereplőkkel szemben. Ez a szeretet országa, ez a tájékoztatás vagy az érvelés, vagy az egyeztetés kultúrája? Mert sajnos nem tudom eldönteni.
Amikor Ruszin-Szendi Romulusz fellépett Móna Márkkal szemben, a Mandiner újságírójával szemben ‑ most elnézést kérek, de sem testi adottságaimból kifolyólag, sem pedig a mikrofonzsinór miatt nem tudom bemutatni, hogy ez hogyan történt meg ‑, amikor megkérdezték Magyarország miniszterelnökét, akkor még a miniszterelnök-jelöltjét, hogy miért lökdöste Ruszin-Szendi Romulusz Móna Márkot, akkor azt mondta Magyar Péter, hogy nem lökdöste, hanem nevetve arrébb tolta. Nevetve arrébb tolni egy újságírót, akkor az belefér a szeretetország kultúrájába, az rendben van, és a méltó közállapotokhoz járul hozzá? Vagy az is a méltó közállapotokhoz járul hozzá, és az érvelés politikáját erősíti, hogy valakinek ittas állapotban elvesszük a telefonját és beledobjuk a Dunába? Ez az érvelés kultúrája, amit Magyar Péter megengedett magának?!
És bizonyára azokat a fideszes aktivistákat, nem politikusokat, nem fideszes politikusbűnözőket, aktivistákat, akik az utcákon önkéntesként népszerűsítették a pártjuk programját, Orbán janicsárjainak nevezték. Ez is bizonyára a szeretet kultúrája.
Önök joggal kifogásolják, hogy poloskának nevezték az önök teljes közösségét, vagy az önök követőit, de azt nem kifogásolják, hogy az önök miniszterelnöke pedig törpének nevezi a Mi Hazánk Mozgalom képviselőit. Ha poloskázni nem szabad, törpézni miért szabad? Ez miért nem ugyanolyan megítélés alá esik? És ez az a probléma, ami ebben a jogszabályban a pontatlan megfogalmazásból ered, mert nem világos szabályok vonatkoznak arra, hogy mi fér bele, és mi az, ami nem fér bele.
Még egy jelenségről szeretnék beszélni, amit nem tettem volna meg, ha a trianoni megemlékezéssel kapcsolatban nem történik meg, de a röhögő fej kultúrájának az elterjesztése szintén Magyar Péterhez kötődik. Az, hogy a Trianon-megemlékezésre az önökről szóló posztjainkhoz, vagy a családi büszkeség menetéről szóló posztjainkhoz az önök követői röhögő fejeket tesznek, én úgy gondolom, szintén egy olyan jelenség, ami nem kellene, hogy beleférjen.
Azt sem értem, miért vicces önöknek az, hogy Toroczkai Lászlónak nincsen saját oldala a Facebookon. Miért nem illet meg egy magyar pártelnököt az, hogy legyen saját oldala? Miért gondolják azt, hogy a demokrácia diadala, hogy az egyik pártelnöknek van oldala, a másiknak meg nincs oldala? Miért? Miért nevetnek ezen, hogyha ezt a kérdést idehozzuk a tisztelt Ház elé mint jogszabályalkotási feladatot? Miért nevetnek azon, hogy ha van egy mohácsi férfi, aki szeretné megosztani az oldalán, hogy Toroczkai László Mohácsra látogat, és őneki a profilját ezért letiltja a Facebook, akkor ez miért nevetséges? Én nem értem, hogy ezeket az embereket miért nem illeti meg az a demokratikus jog önök szerint, hogy megosszák azokat a politikai tartalmakat, amelyekkel ők egyetértenek. És nem értem, hogy önöknek ez miért nem sérti Magyarország szuverenitását. Miért csak akkor probléma valami, ha egy TISZA-s emberrel történik meg, őt éri joghátrány? Az miért nem probléma, ha mi hazánkosokat ér joghátrány?
(13.50)
Szerintem akkor vannak egyenlő feltételek, ha minden egyes szereplő egyenlő hozzáférést kap például ahhoz a közösségi platformhoz, amelyen nagyjából hatmillió magyar ember éli mindennap az életét. Könnyű belátni, hogy érdemi joghátrányt szenved egy olyan politikai közösség, amely elnöke arcképének a megosztása joghátrányt okoz nemhogy neki, az adott embernek, hanem azoknak a követőknek is, akik szeretnék a véleményüket kinyilvánítani.
Miért nevetnek ezen folyamatosan? És miért nem az a válasz erre, hogy igyekeznek olyan jogszabályt alkotni, amely megszünteti ezt a joghátrányt? Tehát akkor lenne hiteles az önök részéről, hogy gyűlöletkeltésről beszélnek, ha egyrészt nem törpéznének bennünket, ha nem olyan mondatokat mondana itt, az ülésteremben például az érvelő kultúra jegyében Magyar Péter, hogy Takács Péter biztos tinderezik az ülésteremben. Hát, ez nagyon érvelő kultúra! Sok minden miatt lehetne Takács Péter egészségügyi államtitkári működését kritizálni érdemi szakmai érvekkel, de nem azzal kellene Takács Pétert meg semelyik képviselőt megbántani vagy pedig kritizálni, hogy ő éppen tinderezik az ülésteremben.
Tehát az a probléma, hogy az a politikai kultúra, amit Magyar Péter egyébként a Fideszből hozott ‑ hiszen nem lehet más, mint amiben és ahonnan kisarjadt maga a TISZA Párt is ‑, ugyanaz folytatódik az önök kormányzása alatt is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dúró Dóra — 2026-06-09, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-25 17:49. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/7-86.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-7-86,
title = {Dúró Dóra — 2026-06-09, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/7-86.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-25 17:49},
year = {2026}
}