{"cycle": 43, "id": "5-60", "date": "2026-06-01", "ulnap": 5, "seq": 60, "speaker": "Bóna Szabolcs János", "p_azon": "0050", "faction": null, "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/95 Az elmúlt egy hónapban miért omlott össze a gabonapiac?", "iromany": "I/95", "duration_s": 276, "position": "agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter", "chars": 3555, "paragraphs": ["BÓNA SZABOLCS JÁNOS agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én egy nagyon rövid mondattal kezdeném a válaszomat: a tények makacs dolgok. Fel szeretném hívni a figyelmét arra, hogy szerencsére Magyarországon vannak olyan intézetek és szervezetek, amelyek vizsgálják a magyarországi gabonaforgalmat. A figyelmébe szeretném ajánlani az Agrárgazdasági Kutatóintézet tevékenységét és a Nébih tevékenységét is, ha eddig még nem sikerült velük kapcsolatot felvenni. Én azt gondolom, hogy érdemes lesz.", "És akkor nézzük a számokat, mert nem véletlenül mondtam, hogy a tények makacs dolgok. Azt kell tudni, hogy nehéz úgy értelmezni egy gabonapiaci helyzetet, hogy az az összeomlás lenne abban az esetben, amikor az adott hónapban mind a búza, mind a kukorica esetében áremelkedésről lehet beszélni, a búza egy hónapon belül 65 ezer forintos tonnánkénti árról 67 ezer forintos tonnánkénti árra emelkedett, a kukorica 72 ezer forintos tonnánkénti árról 74 ezer forintos tonnánkénti árra emelkedett.", "Azt is tudni kell, hogy a kukorica vetésterülete rekordalacsony az idei évben, 670 ezer hektár. 700 ezer hektár alatt még nem volt Magyarországon a kukorica vetésterülete. Azt is el kell fogadni és azt is tudomásul kell venni, hogy ennél a vetésterületnél potenciálisan esélye van annak, hogy nem fog annyi kukorica teremni Magyarországon, főleg a jelenlegi aszályhelyzet esetében, mint amennyi a takarmányipar és a feldolgozóipar szükséglete. Tehát nem kell csodálkozni rajta, ha ne adj’ isten, Magyarország az idei évben nettó importőri pozícióba fog kerülni.", "De hogy választ adjak a kérdésére is, amit feltett a végén, hogy mondjam el, az elmúlt hónapban honnan és milyen mennyiségű gabona érkezett, az említett intézetek segítségével ez nyomon követhető, megtehette volna akár ön is: 77 ezer tonna gabona érkezett be összességében az elmúlt egy hónapban. Ez a 2025-ös évhez teljesen hasonló, mondhatni egyező mennyiség. A megoszlása a következő: Szlovákiából 43 ezer tonna érkezett be; Romániából 33 ezer tonna érkezett; Lengyelországból, ahonnan ez az ön által feltételezett töméntelen mennyiségű gabona beérkezett volna, 400 tonna volt, ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg 16 kamion (Derültség a TISZA soraiban.); Horvátországból 178 tonna; Ausztriából 48 tonna; Litvániából 48 tonna; Indiából szintén 48 tonna érkezett be.", "Azt kell tudni még ehhez, én azt gondolom, és fontos megemlíteni, hogy a TISZA-kormány egyértelműen elkötelezett abban, hogy a magyar emberek asztalára minőségi élelmiszer kerüljön. És azt gondolom, hogy a piacszabályozási kérdések hosszú távon egyértelműen minőségi kérdések lesznek. Helyre kell raknunk az élelmiszerpálya ellenőrzését ‑ ezt a meghallgatásomon is elmondtam önöknek ‑, és azt gondolom, hogy a valós megoldás itt lesz.", "Még egy intermezzo: önök azzal riogatták az embereket, hogy ukrán gabona fog érkezni Magyarországra abban a tíz napban, ameddig volt egy joghézag. Egyébként a valóságban ez nem tíz nap volt, remélem mindenki tudja, hanem csak öt. Nem volt rá potenciálisan esély (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ugyanis a jelenlegi ukrán gabonaárak magasabbak, vagy legalább ugyanazon az árszinten vannak, mint a magyarországi gabonaárak. És ha ezekre még a szárazföldi szállítási költségeket is rárakjuk, akkor azt jelenti, hogy potenciálisan drágábbak, mint amilyen áron a belpiaci készletek elérhetők. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a TISZA soraiból.)", "(16.30)"]}