{"cycle": 43, "id": "40-96", "date": "2026-11-04", "ulnap": 40, "seq": 96, "speaker": "Zsigó Róbert (Fidesz)", "p_azon": "z004", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/932 Egyes törvényeknek az alacsony összegű nyugellátások és egyes más ellátások emelésével összefüggő módosításáról", "iromany": "T/932", "duration_s": 533, "position": null, "chars": 7411, "paragraphs": ["ZSIGÓ RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretnék egy dolgot világossá tenni: mi minden olyan intézkedésnek örülünk, és minden olyan intézkedést támogatunk, amely javítja a magyar nyugdíjasok, az idősek életkörülményeit. Örülünk annak, ha megemelkednek a legalacsonyabb nyugdíjak, ha több támogatást kapnak a nehéz helyzetben élő idősek, és ha javul a megváltozott munkaképességű honfitársaink megélhetése. De éppen a nyugdíjasok, az időskorúak, az árvaellátásban, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők érdekében kötelességünk arról is beszélni, ami ebből a javaslatból hiányzik.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjrendszer alapvetően biztosítási elven, a korábbi járulékfizetésen és a megszerzett szolgálati időn alapul, a korábbi kereseti és járulékfizetési különbségek a nyugdíjak összegében is szükségszerűen megjelennek. Természetesen a társadalombiztosítási rendszerben is helye van a szolidaritásnak, ahogy az Alaptörvény erről fogalmaz, a következőképpen: Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Helyes tehát, ha a nyugdíjak minimumösszegének meghatározásakor a szolidaritási elv is érvényesül. A kormány ebben a javaslatban eszerint emeli az öregségi nyugdíjminimum összegét.", "A kormány ugyanakkor elmulasztja megemelni a minimálnyugdíj feletti nyugdíjakat. Erre sem azonos mértékben, sem azonos összegben a javaslat szerint nem kerül sor. Ez az újraelosztás egy egészen sajátos formája, mivel nem arról szól, hogy az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú emelést kapnak, hanem arról, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők egyáltalán semmilyen emelést nem kapnak. Ezzel a kormány teljesen figyelmen kívül hagyja a korábban megszerzett jogosultságok közötti különbségeket, figyelmen kívül hagyja azokat, akik vagy 40 vagy 45 esztendőn keresztül dolgoztak és járulékot fizettek. Ez az, ami miatt a TISZA javaslata aránytalan, és ezt az aránytalanságot vagy a nyugdíjak arányos emelésével lehet orvosolni, vagy leginkább a 91 500 forintos emelést biztosítani kellene a kormánynak valamennyi nyugdíjas számára. Kimondhatjuk, hogy önök ezzel tartoznak a nyugdíjasoknak.", "Ráadásul még azok között is különbséget tesznek, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az emelésre. A TISZA választási programja azt ígérte, hogy senki sem kaphat 120 ezer forintnál alacsonyabb öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat. Ehhez képest a törvényjavaslat csak az öregségi teljes nyugdíjra biztosítaná a 120 ezer forintos minimumot.", "(14.20)", "Kimaradnak az öregségi résznyugdíjban részesülők, kimaradnak a kivételes öregségi nyugdíjasok, és nem kapnák meg általánosan ezt a garanciát a nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági ellátásban részesülők sem. Ezek az emberek most joggal kérdezik, hogy hogyan lehetséges ez. Egy 50 éves, súlyosan egészségkárosodott embernek kevesebbe kerül a mindennapi megélhetés, mint egy 68 évesnek? Kevesebbet kell fizetnie az élelmiszerért, a gyógyszerért vagy a rezsiért? Nyilvánvalóan nem.", "Fontos hangsúlyozni, hogy a rokkantsági ellátás rendeltetése az egészségi állapot és a munkaképesség megváltozásával függ össze, éppen ezért érthetetlen, miért kizárólag a nyugdíjkorhatárt betöltöttek számára vezetnek be külön minimumgaranciát. Önök azonban nemcsak magyarázattal tartoznak a magyar embereknek, hanem az ellátások valamennyi jogosultra való kiterjesztésével is.", "Tisztelt Országgyűlés! A polgári kormány számára a nyugdíjak értékének megőrzése és a nyugdíjasok életkörülményeinek javítása mindig kiemelt cél volt. Fenntartottuk az inflációkövető nyugdíjemelés rendszerét, és a kormányzásunk időszakában a nyugdíjak vásárlóértéke is emelkedett. Visszaépítettük emellett a korábban az idősektől elvett 13. havi nyugdíjat, amit 2022 óta ismét teljes összegben megkapnak a jogosultak, és mindenki annyit kap, amennyi a nyugdíja, 2026 februárjában pedig megkezdtük a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését, idén januárban az első heti részlet kifizetésével. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy nemcsak az öregségi nyugdíjasokra gondoltunk, a 14. havi ellátást biztosítottuk a rokkantsági, a rehabilitációs és számos más nyugdíjszerű ellátásra jogosult számára is.", "A következő lépés 2027-ben, év elején a kétheti részlet biztosítása lett volna. A TISZA-kormány azonban jövőre is csak az első heti részletet fizeti majd ki, tehát a második heti összeget nem fizeti ki az időseknek, ezzel átlagosan 66 ezer forintot vesz ki a nyugdíjasok zsebéből. Az idős emberek most joggal kérdezik: miért nem folytatják a 14. havi nyugdíj bevezetését? Miért nem biztosítják a második heti összeget? Önök ezzel az összeggel is tartoznak a nyugdíjasoknak.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjasok helyzetét ráadásul nemcsak az határozza meg, hogy mennyi nyugdíjat kapnak, hanem az is, hogy abból mit és mennyit tudnak vásárolni. Ezért voltak fontosak az alapvető élelmiszerekre bevezetett árréskorlátozások és az üzemanyagárak emelkedésének mérséklését célzó intézkedések, azért, mert közvetlenül vagy közvetve ezek is hatással vannak az élelmiszerek, szolgáltatások árára, így a nyugdíjasok pénztárcájára is.", "A TISZA-kormány először az üzemanyag hatósági árát, a védett árat szüntette meg, most pedig hamarosan tárgyalni fogjuk ‑ hiszen itt van az Országgyűlés asztalán ‑ az árrésstop kivezetésére vonatkozó törvényjavaslatot is. Az árréskorlátozások megszüntetése áremelkedési kockázatot hordoz, a magas üzemanyagárak pedig nemcsak az autóval közlekedőket érintik, hiszen annak költségei megjelennek a szállítási költségekben, az élelmiszerek és más termékek árában, és hozzájárulhatnak az áremelkedések növekedéséhez. Egy nyugdíjas nem tud lemondani a mindennapi bevásárlásról, nem tudja elhalasztani a szükséges gyógyszerei kiváltását és a rezsiszámlákat is ki kell fizetnie. Ezért nem elegendő önmagában azt vizsgálni, hogy hány forinttal emelkedik a nyugdíj, az is fontos, hogy az emelésből mennyi marad meg a megélhetési költségek kifizetése után.", "Tisztelt Országgyűlés! Mi örülünk annak, ha a legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek, és ezt támogatjuk is, de ez nem azt jelenti, hogy ne kérhetnénk számon a kormányon mindazt, ami kimaradt ebből a törvényjavaslatból. Miért nem emelik valamennyi nyugdíjas ellátását a nyugdíjminimum emelésének összegével? Miért nem teljesül az általános, 120 ezer forintos nyugdíjminimumra vonatkozó ígéretük? Miért nem folytatják a 14. havi nyugdíj bevezetését, és miért nem biztosítanak azonos minimumgaranciát a rokkantsági ellátásban részesülők számára életkortól függetlenül?", "Mi nem azt kifogásoljuk, hogy a nyugdíjasok többet kapnak, azt kérjük számon, hogy a többiek miért nem kapják meg ezt a többletet. Önök ezekkel tartoznak a nyugdíjasoknak és a rokkantsági ellátásban részesülőknek, és tartoznak azzal is, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét biztosítják. Mert minden nyugdíjas, ahogy az államtitkár asszony is fogalmazott, megérdemli a megbecsülést, nemcsak azok, akiknek a törvényjavaslat külön emelést állapít meg, hanem azok is, akik egész életükben dolgoztak, járulékot fizettek és felépítették azt az országot, amelyben mi élünk most. A nyugdíjasoknak nem ezt ígérték. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}