{"cycle": 43, "id": "40-82", "date": "2026-11-04", "ulnap": 40, "seq": 82, "speaker": "Szalai Piroska (Fidesz)", "p_azon": "004T", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/927 Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról T/931 Egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról", "iromany": "T/927 · T/931", "duration_s": 687, "position": null, "chars": 8072, "paragraphs": ["SZALAI PIROSKA (Fidesz): Remélem, valamelyik mikrofon működik, most itt már kettő van. Igen, először az államtitkár úrnak szerettem volna egy mondatot mondani, ahhoz nem kell 15 perc, és nem is fogom kitölteni a 15-öt, de módosítottam normálra a frakcióvezető asszony mondatai alapján. Igen, a számok eltalálását állandóan a fejünkhöz vágják, de én azt gondolom, ugyan most még csak kisebb vagy kevésbé fontos számokat mondtak, de már most látható, hogy egy csomó számot önök sem tudnak eltalálni. Nem tudják eltalálni azt a 2,5 milliót, amit már tegnap emlegettem igazából, mert nulla esély van rá, hogy az adójóváírás 2,5 millió embert érinteni fog, szerintem maximum a felét. De ezen majd vitázunk, ha kijött az idei év zárása.", "Nem tudják eltalálni ‑ ez viszont már nem vita, mert a KSH adata megvan hozzá ‑ a hiányértéket. Önök mondtak, számoltak valamit. A Pénzügyminisztérium számítása az a valami innentől, de én elmondanám akkor a KSH hivatalos számait, amivel megy majd tovább az Eurostat, a világ összes olyan helye felé, ahol a hiánnyal egyáltalán foglalkoznak. 2026 első félévében az első és a második negyedévben összesen a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya 6,2 százalék volt. Ebből, igen, 9 százalék volt az első negyedév, és 3,3 százalék a második negyedév. Én úgy emlékszem, hogy önök a legelső komolyabb hitelfelvételt július 3-án tették meg, tehát valójában ‑ ja, és még nem jöttek be az EU-adatok sem olyan nagyon ‑ ez a hiánymérséklődés ugyanolyan normális mérséklődés, mint amit annak idején a Nemzetgazdasági Minisztériumban akár Nagy Márton, akár Varga Mihály minisztersége alatt szoktunk produkálni, hisz a május-június-júliusi adatok nagyon sokszor szufficitesek voltak, és a magyar GDP is ‑ mint az európai összes többi országé nagyjából ‑ úgy működik, hogy a teljes éves GDP 20 százaléka termelődik meg az első negyedévben, nagyjából 25-25 a következő két negyedévben, és 30 a negyedikben. Ebből fakad, hogy év végére a korábbi kormányok mindig a GDP-arányos hiányt csökkentették. Tehát ha ezzel a 6,2-vel adtuk át az első félévet, akkor, ha ugyanúgy működne a TISZA-kormány, ahogy az előző kormányok, akkor 6,2 alá kellene év végére kifutnunk.", "A GDP a következő szám. Csak hat dolgot szeretnék mondani. A GDP a következő szám. Önök emlegetnek folyamatosan, nem tudom, milyen hatalmas GDP-számokat. Ami viszont tény, hogy az első félév utolsó napján az államadósságunk 75,1 százaléka volt a magyar GDP-nek, és ez is ugyanúgy, mint ahogy a hiányértékek év végére az előző kormányok idején, lecsökkent. A 75,1 százalék körülbelül 2021 óta a legalacsonyabb féléves államadósságunk. (Jelzésre:) A GDP, igen.", "A GDP-ről: 1,7 százalékkal nőtt az első félév mindkét negyedévében a GDP-nk, és 0,1 százalék volt a negyedéves növekedés, ezáltal 1,5 százalékra csökkent az éves alapú növekedés a harmadik negyedévre, alapvetően. Tehát ahogy önök júliustól elkezdtek igazából dolgozni, ahogy mondtam, júliusban volt az első nagyobb adósságfelvétel is, onnantól a magyar gazdaság a földbe állt. Az 1,7 százalékkal mi az Európai Unió átlaga fölött voltunk. Az év végére, lehet, hogy az egész esztendős adatunkkal, csuda tudja, hogy elérjük‑e az átlagot, csak eddig esünk‑e vissza, de ha a magyar gazdaságot nem élénkítik föl, ugyanez a földbeállás megy tovább jövőre, akkor biztos, hogy EU-átlag alá kerülünk.", "A GDP-ről hosszabban. Önök állandóan a 2004-es EU-csatlakozásunktól kenik össze az Orbán- és a Gyurcsány-Bajnai-korszakot. Én ezt nagyon sokszor kértem, hogy ha lehet, felejtsük el, és igenis tegyünk egy határozott határt 2010-re. Ezért én most elmondom, hogy 2005-2010 között a magyar gazdaság növekedése negatív volt ebben az öt esztendőben, a negyedik legrosszabb értéket értük el. Nem akármiért, az összes elemző cég arról beszél, hogy az akkori államvezetés, Gyurcsány a világ negyedik legrosszabb miniszterelnöke volt, a legjobban rontotta az egyébként normális magyar gazdasági növekedést.", "2010-2024 között Magyarországon összességében 40 százalékkal növekedett a GDP, miközben ugyanezen időszak alatt az Európai Unió átlaga 20 százalék volt. Az euróövezet átlaga még ez alatt volt. Tehát a ’24-ig tartó időszakunkban ‑ Coviddal, meg mindenféle, ’22-es háborúkitöréssel, egyebekkel együtt ‑ dupla akkora sebességgel javult, nőtt a gazdaságunk, mint az európai uniós átlag. A teljes Európai Unióban nyolcadikak voltunk, a V4-ek tekintetében a másodikak, mert Lengyelország is ugyanilyen intenzíven tudott növekedni, mint mi.", "Az európai uniós pénzekről. Önök ezzel a 6000 milliárd forinttal hihetetlenül boldogok, de legyenek azok. Mi is azok lennénk, örülnénk neki, ha megjönnének a pénzek, és bízunk benne, hogy meg is fognak. De hadd tegyem már hozzá, hogy 2010-től 2026 első félévéig, tehát amíg nem volt kormányátadás, 27 ezer milliárd forintnál több érkezett a magyar gazdaságba az Európai Unióból ‑ tehát azért időarányosíthatunk is ‑, és mindezek látványos javulást hoztak a társadalomban is.", "Frakcióvezető asszony emlegeti, hogy csak kevesek gazdagodtak. Ha kevesek gazdagodnának, akkor a szegénységi mutatóink romlanának, vagy legalábbis stagnálnának. Magyarország 2010-2024 között az Európai Unióban az egyik legnagyobb szegénységjavulást, -csökkenést érte el, 1,3 millióan tudtak átlépni a legszegényebbek közül, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül, a középosztályba. Na most, ha önök szerint csak a felsőbb tízezernek javult volna az életszínvonala, akkor a középosztály miért erősödött volna vajon? Nem tudom, de majd erre biztos kapunk egyszer magyarázatot.", "A 2027-es esztendő terveiben, igen, olyan mértékű alacsony keresetnövekedések vannak mindenhol, hogy akármelyik értéket nézzük ‑ tegyük fel, a nemzetgazdasági összesent nézzük, vagy a közszférát nézzük ‑, tíz év óta a legkisebb növekedéssel számolnak.", "(13.30)", "Tíz év óta nem volt ilyen alacsony keresetnövekedés, mint amivel a költségvetési törvényben találkoztunk. Azért a közszférában szép nagy számok vannak bizonyos szegmensekben, de emlékezzünk meg róla, hogy 3,3 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel számolnak önök a jövő esztendőben. Ez a 3,3 százalék, még ha 3 százalék lesz is az infláció, amivel önök számolnak, egy hajszálnyi reálérték-növekedés, míg Magyarország az OECD mérései szerint az utóbbi öt esztendőben, tehát 2026 első negyedévétől vissza öt esztendő, az 2021 első negyedéve, de egyébként az előző OECD-s riportokban is így volt, az OECD-országok között a második legnagyobb növekedést produkálta reálkeresetben valójában, Törökország után. Ez azt jelenti, hogy az európai uniós OECD-országok közül a legjobbak voltunk. Tehát ki tudja, hogy mi a második helyről ezzel a hajszálnyi növekedéssel hova esünk vissza, de hogy visszaesünk, az száz százalék.", "Ennyi volt, amit a frakcióvezető asszonynak szerettem volna mondani, de ha mond dolgokat, akkor én azért teszek hozzá mindig majd a későbbiekben is számokat, úgy gondolom, amik tényszerűek.", "Államtitkár úr, ha megengedi, említette azt, hogy nagyon nagy szükség van arra, hogy az adókat emeljük. Az szja-t tavaly nem emeltük, hanem kedvezményeket emeltünk benne, és az szja-bevételek az első félévben a KSH adatai szerint 9,7 százalékkal emelkedtek mégis. A kedvezmények bővítésének hatására folyó áron forintban az szja-bevételek az első félévben 9,7 százalékkal emelkedtek.", "Érdemes néha elgondolkodni rajta, hogy ha az adók függvényeit nagyon nem módosítjuk, de folyamatosan bővül akár a fogyasztás, a kereset, bármi egyéb, tehát az adóalap folyamatosan bővül, akkor nem lenne‑e elegendő az a növekedés, ami ebből a bővülésből fakad, illetve ami ebből a fehéredésből... Mert azért nekünk nemcsak az adóalap bővült, hanem az adóalap úgy bővült, hogy egyre többen tudtak adózni, fehéredett is a gazdaság, meg többen voltak olyan pozícióban, vállalkozóvá lettek, vagy az előbb mondtam, hogy 160 ezerrel nőtt az átalányadósok létszáma, ugyanígy a foglalkoztatás egymillióval bővült, tehát folyamatosan bővült a sokaság is, aki adóalany lett, azoknak a száma, és folyamatosan bővült az adóalap is. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}