{"cycle": 43, "id": "40-2", "date": "2026-11-04", "ulnap": 40, "seq": 2, "speaker": "Dr. Kövesdy Attila Zoltán", "p_azon": "0063", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/927 Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról T/931 Egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról", "iromany": "T/927 · T/931", "duration_s": 1835, "position": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "chars": 30008, "paragraphs": ["DR. KÖVESDY ATTILA ZOLTÁN pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Jó reggelt kívánok! Köszönöm szépen a szót. Tegnap este olyan éjfél körül hagytuk abba az adó témájú kérdések megbeszélését, úgyhogy örülök, hogy megint itt lehetek, és folytathatjuk adótémákkal.", "Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ma két olyan összetett törvényjavaslatot készülök bemutatni önöknek, amelyeket a kormány október 27-én nyújtott be az Országgyűlésnek, és amelyek jelentős változásokat hoznak a magyar adórendszerben. A kettő közül az egyik a nagyvállalati adózással, azon belül is kiemelten a társasági adóval kapcsolatos módosítási javaslatainkat tartalmazza, a második pedig több, különböző adóügyi területet érintő változást javasol az Országgyűlésnek.", "Bár adószakemberként számomra a közteherviseléssel kapcsolatos szabályozások mindig érdekesek és izgalmasak voltak, a tapasztalatom az, hogy nem mindenki érez hasonló lelkesedést a részletek megismerése iránt. Ez persze érthető, hiszen sokszor száraz, nehezen értelmezhető technikai szabályok tömkelegéről van szó. Mégis, ha az egyes szabályok olykor nehezen emészthetők is, fontos látnunk, hogy az adórendszerünket alkotó szabályozások összessége messze túlmutat önmagán. Az adórendszer tükrözi az állam társadalomfelfogását és azokat az elveket, amelyekre a működését alapozza. Ha a politikai állítások és az adószabályok között ellentmondás van, azzal a kormány önmagát leplezi le. Ha pedig az adórendszer összhangban van a politikával, az a hitelesség bizonyítéka.", "Az előző kormány versenyképességről beszélt, miközben adórendszere hatékonytalanul működött, indokolatlan mértékben támogatta a hazai és külföldi nagytőkét, és nem segítette kellőképpen a hazai gazdaság fejlődését. A magyar emberek támogatásáról beszéltek, miközben az általuk felépített és működtetett adószabályok tele voltak az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapukkal és olyan szabályokkal, amelyek a NER-közeli cégeknek kedveztek, és az értékteremtő vállalatok, vállalkozások helyett a politikailag beágyazottaknak biztosítottak versenyelőnyt.", "(9.10)", "A TISZA-kormány a választási kampány óta konzekvensen képviseli a működő és emberséges Magyarország megteremtésének elvét, ez pedig a most önök előtt fekvő törvényjavaslatokban is megmutatkozik. A közteherviselés igazságosabbá tétele, az egyszerűbb és hatékonyabb szabályok bevezetésén keresztül a versenyképesség növelése és az adóelkerülés sikátorainak lezárása nem más, mint a kormány politikai eszméjének lefordítása az adók nyelvére.", "Az igazságosabb adórendszer számunkra azt jelenti, hogy azok, akiknek a magasabb bevételeiknek és vagyonuknak köszönhetően megvan rá a lehetőségük, nagyobb részt is vállaljanak a közteherviselésből, ezzel közvetve csökkentsék azok terheit, akik nehezebb helyzetben vannak. Ez nem pusztán az állami bevételek emelésének kérdése, hanem egy olyan elv, amely a TISZA-kormány döntéseiben rendszeresen tükröződik. Hogy csak pár példát említsek: a vagyonadó tervezett bevezetése, a minimálbér kétszerese alatt keresők szja-csökkentése vagy a nyugdíjminimum megnégyszerezése mind-mind olyan intézkedések, amelyeknek a célja egy olyan igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmi egyensúly kialakítása, amelyben érvényesül a szolidaritás elve és amelyben a segítségre szoruló honfitársaink nem maradnak támogatás nélkül.", "A jelenlegi adórendszer számos olyan elemet tartalmaz, amelyek az egyébként jelentős nyereséget felhalmozó cégeknek kedveznek, illetve kiskapukat nyitnak az adófizetés elkerülése számára. Félreértés ne essék, tisztelt képviselők, az égvilágon semmi gond nincs a piaci sikerekkel, a nagy nyereséggel, a jelentős vállalati vagyonokkal; a színvonalas, a tehetséget ösztönző és az értékteremtő munkát a kormány értékeli és kifejezetten támogatja. Azt azonban nem gondoljuk, hogy az államnak az adófizetők pénzén kellene kedvezményeket biztosítani azoknak, akik anélkül is sikeresek tudnak lenni. Gondoljuk viszont, hogy a jelentősebb köztehervállalási képességek jelentősebb társadalmi felelősséget is eredményeznek, ennek pedig az adózás terén is érvényesülnie kell.", "A most bemutatásra kerülő adószabály-változási javaslatok igen sokfélék és számos területet érintenek, de mégis összefüggenek egymással: mind a működő és emberséges Magyarország megteremtését célozzák.", "Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A kormány 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló T/931. számú törvényjavaslatot. Hadd emeljem ki már most, hogy ez a törvényjavaslat hosszú mérlegelés és tervezés eredménye. Amellett, hogy megvalósítja a költségvetési források biztosításának nehéz feladatát, számos, adószakmai szempontból régóta indokolt újdonságot is tartalmaz.", "A TISZA-kormány által kezdeményezett közteherviselésiszabály-módosítások legfőbb vezérelve az, hogy a Magyarországon működő vállalatok és az itt élő és adózó emberek egyaránt igazságosan, felelősen és erejükhöz mérten vegyék ki a részüket hazánk gyarapításából. Ebből az elvből levezetve célunk az adórendszer egyszerűsítése, a versenyképesség javítása, valamint az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése, és ez a vállalati adózás tekintetében sincs másképp. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezen egyszerűbb, igazságosabb és versenyképesebb vállalati adózási környezet megteremtésének fontos pillére.", "Tisztelt Képviselők! Az észszerűsítés és a hatékonyság növelése érdekében áttekintettük a társasági adó szabályrendszerét, és megállapítottuk, hogy a nagyvállalati adózás tekintetében relatíve alacsony a ténylegesen megfizetett adó szintje, a meglévő kedvezmények pedig nem szolgálják elég célzottan a gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Így az olyan prioritások, mind a magas hozzáadott érték, a kedvezmények célzottsága, illetve a nemzetközi versenyképesség jelenleg kevéssé érvényesülnek a vállalatok adózásában. A hatályos társaságiadó-kedvezmények rendszere bonyolult, igazságtalan és a visszaélések melegágyául szolgálhat. A legnagyobb társaságiadó-kedvezményeknek a nemzeti érdeket kellene szolgálniuk azzal, hogy a hazai értékteremtést és a befektetések tartós megtartását és fejlesztését ösztönzik, de ma nem ez a helyzet. Ezen sürgősen változtatni kell.", "Tisztelt Képviselők! A társasági adó vonatkozásában a törvényjavaslat alapján nagyvállalati társaságiadó-kulcsot és adóalapot vezetünk be 2027. január 1-től. A társasági adó nominális, azaz a törvény által előírt kulcsa a nagyvállalatok esetében a globális minimumadó mértékével összhangban 9 százalékról 15 százalékra emelkedik. A helyi iparűzési adó beszámíthatósága ugyanakkor biztosítja, hogy az effektív adókulcs, azaz a ténylegesen fizetendő adóteher 11,25 százalékos mértékű legyen. A kötelező nagyvállalati adóalanyi kört az 500 millió eurós, azaz 180 milliárd forintos bevételi értékhatárhoz kötjük, de bárki más számára is választhatóvá tesszük ezt az adóalanyi státuszt. Fontos elmondani, hogy a többieknek, tehát akik nincsenek ebben az 500 millió euró árbevétel feletti körben, marad a 9 százalékos társaságiadó-kulcs.", "Tisztelt Országgyűlés! Az innováció ösztönzése kiemelt célunk, ezért egy úgynevezett új, szuperlevonási kedvezményt vezetünk be, amellyel lehetővé tesszük, hogy a K+F tevékenységhez használt eszközök értékcsökkenése és a kutató-fejlesztők bére az adóalapban háromszorosan legyen érvényesíthető. Megemeljük továbbá a szociális hozzájárulási adóban és a kisvállalati adóban a kutató-fejlesztők után igénybe vehető adókedvezmény mértékét, miközben a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukat bezárjuk. Így felszámoljuk annak lehetőségét, hogy a vállalatok értékvesztés-elszámolásra tekintettel vagy a kutatás-fejlesztési költségek beszámlázásával erodálják az adóalapot.", "Tisztelt Képviselők! A sporttámogatási kedvezmény szövevényes, átpolitizált és gyenge hatékonyságú rendszerét 2027. január 1-jével megszüntetjük. Az elmúlt másfél évtizedben a taotámogatásokkal a magyar emberek pénzét az előző kormányoknak kedves szervezetekhez lehetett csatornázni, hogy aztán olyanok tömjék ki velük a zsebüket, akik aligha szorulnak rá az adófizetők támogatására. A kormány kimutatása alapján 2015 óta 1408 milliárd forintnyi közpénz vándorolt különböző sportszövetségekhez a taotámogatásokon keresztül, amelyek élén gyakran Fidesz-közeli figurák, esetleg konkrétan fideszes politikusok álltak. A rendszer egyik legnagyobb nyertese például nem volt más, mint a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely 45,5 milliárd forintot kaszált a taón. Nem kérdés, hogy ennek véget kell vetni.", "A kivezetéssel egyidejűleg egy olyan új, közvetlen támogatási rendszer kialakítására kerül sor, amelyben a sportszakmai célok maradéktalanul tudnak érvényesülni hosszú távon és így egy egycsatornás finanszírozási modellen keresztül. Hangsúlyozom, nem a hazai sport tényleges fejlődését szolgáló állami költések megszüntetése a cél, a költések szintje szinten marad állami költés szinten, hanem annak felszámolása, hogy ezen összegeknek akár csak egy töredéke is jogtalanul NER-es vállalkozókat gazdagítson.", "A taorendszer kivezetését követően az amatőrsport támogatását egy új adóalap-kedvezménnyel ösztönözzük a társasági adóban. Ennek mértéke nem kirívó, nem túlzó, és sokkal jobban fog illeszkedni a társasági adó rendszerébe, mint a most hatályos rossz hírű taotámogatási rendszer.", "Tisztelt Országgyűlés! A másik fő terület, amelynek megújítását indítványozzuk, a fejlesztésiadó-kedvezmény rendszere. Akik nem tudnának róla, a fejlesztésiadó-kedvezmény az a rendszer, amit a nagyvállalatok a hazai beruházások után társaságiadó-csökkentés formájában igénybe tudnak venni. Ezen konstrukció átalakításával a kkv-k az eddigieknél hatékonyabban hozzá tudnak férni a kedvezményekhez, a nagyvállalkozások pedig a kapacitásuknak megfelelően szigorú feltételeket teljesítenek, a rendszer így igazságosabbá, hatékonyabbá és jobban célzottá válik.", "A dolgozó magyar emberek érdekében bevezetett szigorítást jelent az is, hogy a jövőben a környezetvédelmi feltételek mellett munkavédelmi feltételt is teljesíteniük kell az adózóknak az adókedvezmény igénybevételéhez. Az ezeknek a feltételeknek való meg nem felelést szigorúan büntetjük, akár a teljes adókedvezmény visszafizetésével.", "Tisztelt Képviselők! 2027-re már réges-régen időszerűvé vált a 2026 óta változatlan mértékű, 0,3 százalékos innovációs járulék 0,5 százalékra emelése is. Bár az előző kormány lépten-nyomon a versenyképesség javításának szükségességéről beszélt, sosem tette meg azokat a lépéseket, amelyekkel valóban támogathatta volna azt. A kutatás-fejlesztés támogatása túlmutat a jelenen, az a jövőt szolgálja, aminek elérésére ezen kormány vállalást tett. Ennek jegyében fontos kiemelni, hogy a versenyképességi célokkal összhangban a mikro- és kisvállalkozásokat ez a változás nem érinti, az innovációsjárulék-fizetés megnövekedő terhével a közepes és nagyvállalkozásoknak kell számolni.", "Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat módosítja az államháztartás egyensúlyának biztosítását célzó különadókat is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kormány a választóknak, a magyar embereknek tartozik felelősséggel, nem pedig azoknak a pénzintézeteknek vagy vállalatoknak, amelyek kritikát fogalmaztak meg ezen adókkal szemben.", "(9.20)", "Érthető, hogy egy cég elsősorban a profitja minél magasabb tartásában érdekelt, mindazonáltal úgy véljük, hogy a különadók 2027-re tervezett formájukban egyszerre biztosítják azt, hogy a cégek képesek legyenek piaci körülmények között nyereséget termelve működni Magyarországon, és azt is, hogy a közteherviselésben vállalt jelentősebb szerepükkel hozzájáruljanak a költségvetési egyensúly fenntartásához.", "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója 2027-ben az adómértékek változatlansága mellett fennmarad. A fizetendő adó csökkentéseként elszámolható adóévi állampapírállomány-növekmény 2027. január 1-jétől is alkalmazható marad.", "A biztosítási adóban az egységesítés jegyében megszüntetjük az eltérő adókulcsok alkalmazhatóságát a 20 milliárd forintnál alacsonyabb adóalap esetén, így valamennyi biztosítóra ugyanazok az adókulcsok fognak vonatkozni. A biztosítási pótadót érintően módosításra nem kerül sor, a pótadó az adóévi állampapírállomány-növekményre tekintettel 2027. január 1-jétől is csökkenthető marad.", "A kiskereskedelmi adó tekintetében a sávhatárok változatlanul hagyása mellett alulról a második legalacsonyabb adókulcsot 0,15 százalékról 0,45 százalékra változtatjuk, a pénzügyi tranzakciós illeték vonatkozásában az illetékmentes ügyletek értékhatárát 50 ezerről 150 ezer forintra emeljük, az illeték tételes felső korlátját pedig 20-ról 30 ezer forintra.", "Most pedig, tisztelt Ház, engedjék meg, hogy áttérjek a további más adózási tárgyú és kapcsolódó törvényeket érintő javaslatunk bemutatására; köznéven ez az adósaláta-törvény. Az ezekről szóló T/927. számú törvényjavaslatot szintén október 27-én nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Az ebben a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítási javaslatok ugyanúgy az igazságosabb és méltányosabb közteherviselés elvéből vezethetők le, és tükrözik a kormány újraelosztással kapcsolatos elképzeléseit. Szüntessük meg az indokolatlan, igazságtalan és piactorzító kedvezményeket, szedjük be az adót onnan, ahol jelentős bevételek képződnek, hogy azután azt forgathassuk vissza a társadalomba, fektethessük be infrastruktúra-fejlesztésbe, a közszolgáltatások javításába, azaz a magyar emberekbe. A most bemutatásra kerülő módosítások számos területet érintenek és segítik a kormány adószabályozási intézkedéseinek megvalósítását, egyszerűsítik az adminisztrációt, valamint hozzájárulnak a gazdaság fehérítéséhez.", "Kezdjük az áttekintést a reklámadó kérdésével! A reklámpiac óriási pénzforgalmat generál. A haszonhúzók közé tartoznak például azok a globális digitális platformok, amelyek úgy tesznek zsebre igen jelentős bevételeket hazánkban, hogy azok után helyben alig fizetnek adót ‑ igazából nem fizetnek adót. A hirdetéseken keresztül szerzett bevételekkel szemben természetesen semmi kifogásunk nincsen, de a kormány álláspontja szerint azok a vállalatok, amelyek ily módon is bevételhez jutnak, képesek arra, hogy e bevételükből is hozzájáruljanak a magyar állam működéséhez. Ezért megváltoztatjuk a 2019 óta 0 százalékos kulccsal működő reklámadó mértékét.", "Fontosnak tartjuk, hogy úgy, ahogy az összes többi javaslatunk esetében is, a reklámadó kapcsán is érvényesüljön az igazságosság elve, ezért a reklámközzétevők teherviselő-képességéhez igazodóan sávos adómértéket javaslunk bevezetni. Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalékos ‑ tehát 500 millió forintos reklámárbevételig nincs adó ‑, az 500 millió és 10 milliárd forint közötti részre 2,5 százalékos, a 10 és 40 milliárd forint közötti részre 4,5 százalékos, míg a 40 milliárd forint feletti részre 7,5 százalékos adómérték vonatkozik. Ez valódi sávos adó, mindenki csak az után fizet, amelyik sávba beleesik. A szabályozás a legnagyobb globális digitális platformokra, így a Google-ra és a META-ra is kiterjed, vagyis a jövőben a magyarországi reklámtevékenységből származó bevételek után nekik is reklámadó-fizetési kötelezettségük keletkezik. Emellett a korábbi 5 százalékról 2,5 százalékra csökkentjük a reklám megrendelőjét terhelő adót.", "Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 2027. január 1-jétől módosítja a cégautóadó szabályait is, méghozzá a 120 kilowattnál nagyobb teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó új adósávok bevezetésével. A változtatás célja, hogy a nagyobb teljesítményű, jellemzően nagyobb értékű személygépkocsi után magasabb adót kelljen fizetni, ezáltal is érvényesítve az arányosabb közteherviselés, az igazságosság és a környezetvédelem szempontjait.", "A javaslat emellett átalakítja a gépjárműadó cégautóadóba történő beszámításának szabályait. Az általános beszámítási lehetőség megszűnik, ugyanakkor vállakozásonként egy személygépkocsi után továbbra is levonható marad a cégautóadóból a megfizetett gépjárműadó. Ezzel elsősorban a kisebb vállalkozásokat kívánjuk védeni a többletterhektől, hiszen azok számára, amelyek mindössze egyetlen személygépkocsit használnak tevékenységükhöz, a beszámítás lehetősége továbbra is változatlanul biztosított.", "Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapok során benyújtott és elfogadott törvényjavaslataink alapján aligha merülhet fel bárkiben kétség azzal kapcsolatban, hogy a TISZA-kormány elkötelezett a nehéz helyzetben élő honfitársaink támogatása iránt. Nos, a megváltozott munkaképességű emberek integrációjának egyik fontos mutatója, hogy milyen a helyzetük a munkaerőpiacon. A jelenlegi tapasztalat sajnos az, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája messze elmarad az ép munkaképességűekétől, jelentősen magasabb körükben a munkanélküliség, és az álláskeresési idő is jóval hosszabb a számukra. Az ő foglalkoztatásuk ösztönzése érdekében javasoljuk tehát megemelni a rehabilitációs hozzájárulás összegét a 250 főt vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetén. A javaslat értelmében a hozzájárulás mértéke a foglalkoztatotti létszámtól függően emelkedik, így a nagyobb munkáltatók számára erősebb ösztönzést jelent a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására. A módosítás azonban nem változtat a kötelező 5 százalékos foglalkoztatási arányon, és a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat sem érinti.", "Tisztelt Országgyűlés! Egy jó adónem egyszerű, kiszámítható és igazságos. Ilyen az átalányadózás is, amely kiemelt szerepet tölt be az egyéni vállalkozások működésének és fejlődésének támogatásában. Álláspontunk szerint azonban az átalányadózás már a jelenlegi szabályok szerint is jelentős adóelőnyt biztosít az egyéni vállalkozóknak, ezért 2027-re a jelenlegi 45 százalékos költségátalány mértékének a fenntartását javasoljuk. Ezzel méltányosabbá tesszük az adónemet, miközben megőrizzük az egyszerűséget és a kedvező feltételeket. Itt eredetileg a korábbi jogszabályalkotás alapján egy költséghányad-növekedés lett volna, tehát ezt a költséghányad-növekedést javasoljuk nem megvalósítani, hanem hagyni a jelenlegi 45 százalékos költséghányadot.", "A törvényjavaslat továbbá egyszerűsíti a külföldi előadóművészek és sportolók Magyarországon szerzett jövedelmének adóztatását. A külföldi illetőségű előadóművészek, például Sziget-fellépők esetében a magyarországi fellépés eredményeként megszerzett jövedelemadóztatás joga a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján, illetve egyezmény hiányában is Magyarországot illeti. Az előadókat megillető jelentős összegű kifizetések után azonban a külföldi előadók jellemzően nem teljesítik az adókötelezettséget, magyarul ezek az előadók idáig Magyarországon nem fizettek adót, annak utólagos behajtása pedig általában nem vezet eredményre. Emiatt javasolt egy olyan egyszerűsített szabályozás, amely alapján a fellépést szervező magyarországi kifizető ‑ tehát aki adja a pénzt a fellépőnek ‑ feladata lenne az adókötelezettség teljesítése. Az új szabályozás alapján nem a külföldi előadóművész, illetve a külföldi sportoló feladata lenne az adó megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése, hanem a kifizetőé. A módosítás jelentősen leegyszerűsíti az adó beszedését, és elősegíti egy olyan Magyarországot megillető adóbevétel begyűjtését, amellyel eddig senki nem foglalkozott. Ha esetleg aggódna valaki, hogy ezentúl nem fognak fellépők jönni a Szigetre vagy az egyéb fesztiválokra, jelezném, hogy vélhetően az az adó, amit a külföldi előadóművészek megfizetnek Magyarországon ezt követően és idáig nem fizettek meg, beszámítható lesz az ő illetőségük szerinti országok adókötelezettségébe, tehát ez nem fog plusz adóterheléssel járni effektíve az előadóművészek részére, csak Magyarország idáig nem szedett be egy olyan adót, amit egyébként beszedhetett volna.", "Tisztelt Képviselők! Azt gondolom, abban nem lehet vita közöttünk, hogy az igazságos közteherviselés elvének érvényre juttatása közérdek. A TISZA-kormány ezért kiemelten fontos feladatának tartja, hogy bezárja az adóelkerülés lehetőségét biztosító kiskapukat. Akiknek sokat adott ez az ország, azoktól joggal várhatjuk el, hogy valamennyit vissza is adjanak abból a magyar emberek számára. A hazánkban gyarapított vagyonok szolgálják a magyar emberek gyarapodását is. Éppen ezért több uniós tagállamhoz hasonlóan mi is úgynevezett exit tax, azaz magyar nevén kilépési adó bevezetését javasoljuk a külföldre történő vagyonkivonások visszaszorítása érdekében, több uniós tagállam gyakorlatához hasonlóan. Az adóügyi illetőség változásából keletkező jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozás, az úgynevezett exit tax fog bevezetésre kerülni. A kilépési adó célja, hogy a vagyon külföldre helyezésével ne lehessen elkerülni a Magyarországon keletkezett értéknövekedés utáni adófizetést.", "(9.30)", "Az új szabály alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezhet például a társasági részesedéseken, az értékpapírokon vagy akár a kriptoeszközökön abban az esetben, ha azok korábban tartósan hazánkban élő tulajdonosa külföldre helyezi át a székhelyét. Magyarul, ha valaki tartósan elhagyja Magyarországot, akkor ‑ és itt nagyon sok részletszabály van, amit el tudnak olvasni a törvényjavaslatban ‑ azon az árfolyamnyereségen, ami a Magyarországon lévő egyes eszközökön megkeletkezik, mintha értékesítette volna, be fog lépni egy adókötelezettség, amikor ezt az árfolyamnyereséget realizálja. Itt egy csomó korlát van az uniós jogban, hogy ne ütközzünk bele az emberek szabad mozgására vonatkozó szabályokba; erről tudok beszélni a vita következő szakaszában. Úgy gondoljuk, hogy mivel ilyen típusú szabályozás sok más európai uniós országban van, ezt meg lehet csinálni úgy, hogy összhangban legyen az európai uniós joggal.", "A közteherviselés méltányosabbá tételének elvét követve a törvényjavaslat az éttermi, cukrászati vendéglátás keretében nyújtott reprezentáció adómentességére vonatkozó szabályozást is módosítja. Valószínűleg nem a legközismertebb szabály, hogy jelenleg 100 millió forint éves felső értékhatárig az étteremben, cukrászdában biztosított vendéglátás után nem kell személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizetni.", "Ez a kedvezmény közvetlenül nem a vendéglátóhelyeket, hanem a reprezentációt nyújtó vállalkozásokat támogatja, így a különösen magas, 100 millió forintos értékhatár elsősorban a nagyvállalatok számára biztosít számottevő adóelőnyt. Ez egy aránytalan mértékű adóelőny véleményünk szerint, különösen, mivel a nagy cégeknek van biztosítva. A kedvezmény akkor is betölti a vendéglátóhelyek áttételes támogatására szolgáló funkcióját, ha közben nem nyújt aránytalanul nagy kedvezményt a nagyvállalatok számára, ezért az éves felső értékhatárt 50 millió forintra javasoljuk csökkenteni a jelenlegi 100 millióról.", "És ha már az igazságosság: a törvényjavaslat megszüntet egy olyan méltánytalanságot, ami bő másfél évtizede nyomja rá a bélyegét az adórendszerre. Amikor 2026-ban bevezetésre került az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, azaz az ekho, még egységes kerettel működött minden az ezt adózási formát választó számára, majd 2010-től kezdve elkezdődött a sportolókkal szembeni kivételezés. A Fidesz-kormányok először megduplázták a rájuk vonatkozó értékhatárt, azután fokozatosan, lépésről lépésre közel a tízszeresére emelték. Így jelenleg az ekhót a legtöbb jogosult évi 60 millió forint bevételig alkalmazhatja, míg a hivatalos sportolók esetében ez az összeg 500 millió forint, az edzőknél pedig 250 millió forint. Ennek a megkülönböztetésnek semmiféle logikus alapja nincsen, viszont mindenkivel szemben rendkívül méltánytalan, aki nem esik a kivételezettek körébe. Éppen ezért javasoljuk, hogy 2027. január 1-jétől egységesítsük az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevételi értékhatárát, és a sportolókra és az edzőkre is az általános évi 60 millió forintos értékhatár vonatkozzon.", "Az igazságosság mellett talán az átláthatóság volt az a kifejezés, amellyel a tisztelt képviselők legtöbbször találkozhattak az elmúlt hónapok során a kormány törvényjavaslatainak a benyújtásakor. Nem véletlenül, hiszen ezen a területen még van hová fejlődnünk. Éppen ezért a törvényjavaslat a tartós befektetési számlák állományának és az azokon elhelyezett megtakarítások nagyságrendjének pontosabb megismerése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a befektetési szolgáltatók és a hitelintézetek számára. Az adatszolgáltatást a 2026. évre vonatkozóan első alkalommal 2027. január 31-ig kell teljesíteni a NAV részére.", "Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat megszünteti továbbá a javadalmazási célú munkavállalói résztulajdonosi programok indokolatlan adóelőnyét. A javaslat előírja, hogy ezeket a juttatásokat 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett ‑ értékhatártól függetlenül ‑ 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhelje. Akik nem ismerik ezeket a programokat, ezek nagyvállalati programok, tipikusan magasan fizetett vezetők részére. Itt nem tartjuk indokoltnak ezt a kedvező adószabályozást, és ezen szigorítunk.", "Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adózást érintően több jelentős változás történik. Ezek közül is kiemelendő, hogy a jövőben időkorlát nélkül biztosítjuk az 5 százalékos áfakulcs alkalmazását az új lakások értékesítésére. Ha korábban esetleg el is kerülte volna a figyelmüket, a Wekerle Plusz program múlt heti indulása kapcsán bizonyára önök is hallották, hogy az előző kormányok elhibázott gazdaságpolitikája és támogatási konstrukciói hogyan hajtották fel a hazai ingatlan- és lakásárakat, miközben az új lakások építése drámaian visszaesett. A Wekerle Pluszon túl az időkorlát nélkül biztosított 5 százalékos áfakulcs alkalmazása is hozzájárul a lakáskínálat bővüléséhez, hiszen tervezhetőbb környezetet teremt az építőipar, a beruházók és a fejlesztők számára, és a magyar emberek számára is megkönnyíti a lakásvásárlást.", "Ezen kívül a nyugtaadás és a nyugtákról történő adatszolgáltatás szabályainak enyhítésével sokak adminisztrációs terheit csökkentjük, a digitalizáció területén pedig újabb jelentős lépéseket teszünk előre az e-áfa-bevallás fokozatos kötelezővé tételével. Akit érdekelnek a részletek, benne vannak a törvényjavaslatban, hogy ha a BudapestGO-nál például csippantókártyával jegyet vásárolunk, akkor a BKK-nak ne legyen nyugtaadási kötelezettsége, meg hasonló szabályokon enyhítünk. A kötelező e-áfa 2027. július 1-jétől a legnagyobb adóteljesítményű belföldi adózókra, 2028. január 1-jétől pedig már az összes többi adózóra is vonatkozni fog.", "Mindeközben az áfacsalások elleni fellépésről sem feledkezünk meg. Ennek keretében már bevált eszközként meghosszabbítjuk a fordított adózást azon termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyeknél ez az idén hatályát vesztette volna.", "Az adórendszer formálja társadalmunkat és tükrözi az állam prioritásait is. Magyarországon az egy főre jutó alkoholfogyasztás jelentősen meghaladja az OECD-átlagot, az alkoholfüggőség, valamint az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek pedig több tekintetben is súlyos terhet jelentenek a magyar családok, az egészségügy és a szociális intézményrendszer számára. A társadalmi és egészségügyi szempontokat megfontolva a kormány javaslatot tesz a magas alkoholtartalmú italok jövedéki adójának emelésére. Ahogy korábban a dízelár-támogatás bevezetésekor is elmondtuk, a kormány folyamatosan nyomon követi az üzemanyagárak változását, illetve az azt befolyásoló nemzetközi folyamatokat és a költségvetés egyensúlyának megőrzése mellett segítséget nyújt a támogatásra szoruló hazai fogyasztók számára. Ebből következően az üzemanyagárak emelkedésére tekintettel javasoljuk a prémium üzemanyagok ‑ és itt hangsúlyozom, hogy csak a prémium üzemanyagok ‑ 2027. január 1-jére tervezett inflációkövető jövedékiadó-emelésének fél évvel történő elhalasztását. A többi üzemanyagra ez értelmezhetetlen, mert ott már úgyis uniós jövedékiadó-minimumszinten vagyunk.", "Tisztelt Képviselők! A fentieken túl a javaslat az adóeljárás rendjét is módosítja a világosabb jogi környezet, a következetesebb jogalkalmazás és a NAV hatékonyabb működése érdekében. A képviseleti szabályok módosítása kapcsán az adóeljárásban is bevezetésre kerül az úgynevezett szervezeti képviselet, így már nemcsak meghatalmazással, hanem az adott cég létesítő okiratával, vagy szervezeti és működési szabályzatával is lehet igazolni a képviseleti jogosultságot.", "A számviteli és könyvvizsgálói törvény módosítása egyszerre egyszerűsíti a szabályokat, csökkenti a terheket és hozza az uniós elvekkel összhangba a magyar szabályozást. A fenntarthatósággal kapcsolatos uniós irányelv átültetése egyszerűsíti a fenntarthatóság-jelentéstételi szabályokat, jelentősen szűkíti az érintett vállalkozások körét, valamint mérsékli a közzéteendő adatok, információk mennyiségét. A javaslat továbbá megszünteti a könyvelők és adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők, vámtanácsadók és vámügyintézők fényképes igazolványát azzal, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező közhiteles nyilvántartás a kormányzati portálon továbbra is elérhető. Továbbá a javaslat a nemzetközi adóügyi információcserére is tartalmaz javaslatokat.", "Tisztelt Országgyűlés! Az általam ma ismertetett két törvényjavaslat olyan komplex változásokat hoz az adózásban, amelyek a költségvetés bevételi oldalának megtámogatása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) mellett hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez, igazságosabbá teszik a közteherviselést, valamint korszerűsítik az adórendszert és csökkentik az adóadminisztrációt. Ez a törvénycsomag nagymértékben megalapozza az igazságosság és fejlődés költségvetésének 2027-es végrehajtását, és hozzájárul azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik, hogy az elmúlt évek pusztítása után újjáépíthessük és ismét fejlődő pályára állíthassuk Magyarországot. (Az elnök újból csenget.)", "Ennek megvalósításához kérem most a kormány nevében az önök támogatását. Az időtúllépésért elnézést kérek. (Derültség a kormánypárt soraiból.) Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)"]}