{"cycle": 43, "id": "40-16", "date": "2026-11-04", "ulnap": 40, "seq": 16, "speaker": "Borsós Gabriella (TISZA)", "p_azon": "001C", "faction": "TISZA", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/927 Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról T/931 Egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról", "iromany": "T/927 · T/931", "duration_s": 1000, "position": null, "chars": 13578, "paragraphs": ["BORSÓS GABRIELLA (TISZA): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Adam Smith, a modern közgazdasági gondolkodás egyik meghatározó alakja már a XVIII. században megfogalmazta az igazságos adózás egyik alapelvét: minden állam polgárainak lehetőségeikhez mérten, jövedelmükkel arányosan kell hozzájárulniuk az állam fenntartásához.", "Ez a gondolat ma is aktuális, hiszen az adórendszer nem pusztán arról szól, hogy mennyi bevétel folyik be az államkasszába, hanem arról is szól, hogy a közteherviselés igazságos, a szabályozás kiszámítható, az adminisztráció pedig észszerű legyen. A most előttünk fekvő törvényjavaslat éppen ezekre a kérdésekre keresi a választ, bár első ránézésre talán nem tartozik a legkönnyebben érthető jogszabályok közé: számos adónemet, eljárási szabályt és kapcsolódó törvényt módosít. Vannak benne olyan rendelkezések, amelyek a vállalkozások mindennapi adminisztrációját egyszerűsítik, mások a közteherviselés szabályait pontosítják, és olyanok is, amelyek a gazdaság fehérítését, az adóelkerülés visszaszorítását vagy az európai uniós kötelezettségeink teljesítését szolgálják. Éppen ezért fontos, hogy ne csupán paragrafusokról és adómértékekről beszéljünk, hanem arról is, miért van szükség ezekre a változásokra, és mit jelentenek a gyakorlatban az embereknek, a vállalkozásoknak és a gazdaság egészének.", "Egy jól működő adórendszernek több követelménynek kell egyszerre megfelelnie. Biztosítania kell az állam működéséhez szükséges bevételeket, ösztönöznie kell a tisztességes munkát és a vállalkozást, vissza kell szorítania az adóelkerülést, és közben nem terhelheti indokolatlan adminisztrációval azokat, akik jogkövetően működnek. A törvényjavaslat ezekre a kihívásokra kíván választ adni.", "Kezdjük azzal, hogy miért fontos az adózás egyszerűsítése. A vállalkozások számára az adózás nemcsak a befizetendő összegről szól; időt, szakértelmet és sok esetben külön munkaerőt igényel a bevallások elkészítése, a nyilvántartások vezetése és a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. Különösen kisebb vállalkozás esetében jelenthet komoly terhet, ha ugyanazokat vagy egymáshoz nagyon hasonló adatokat több különböző felületen, eltérő formátumban és határidőkkel kell benyújtani. A javaslat ezért több ponton egyszerűsíti az adóigazgatási és számviteli szabályokat, rugalmasabbá teszi a szervezeti képviseletet, bővíti az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségét, és bizonyos esetekben csökkenti a vállalkozások jelentéstételi kötelezettségeit.", "Fontos változás az is, hogy elemi kár esetén a fejlesztési tartalék felhasználására a jelenlegi négy év helyett öt év állhat rendelkezésre. Ez elsőre technikai módosításnak tűnhet, de gondoljunk bele, hogy mit jelent egy vállalkozás számára egy súlyos árvíz, tűzeset vagy más elemi kár. Ilyenkor a cégnek először a működését kell helyreállítania, újra kell szerveznie a termelést, és csak ezt követően tudja megvalósítani a korábban tervezett beruházásait. A hosszabb határidő nagyobb mozgásteret adhat ezeknek a vállalkozásoknak. Nem a beruházási szándékot bünteti egy váratlan káresemény, hanem lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozás a nehézségek után is teljesíteni tudja a vállalt fejlesztéseit.", "Hasonlóan gyakorlati jelentőségű az áfabevallás digitalizációja is. A javaslat 2027. július 1-jétől fokozatosan vezeti be az elektronikus áfabevallás kötelezettségét. Először a legnagyobb adózókra vonatkozna, majd 2028-tól ‑ néhány kivételtől eltekintve ‑ minden adózóra kiterjedne. A digitalizáció célja nem az, hogy újabb terhet tegyünk a vállalkozások vállára, hanem hogy az adózási folyamatok átláthatóbbá, pontosabbá és gyorsabban ellenőrizhetővé váljanak. A digitális adatok segítségével csökkenthető az adminisztráció, hamarabb felismerhetők az eltérések, és kevesebb lehet a hibás bevallásból eredő későbbi probléma. Természetesen ehhez megfelelő átmeneti időre és felkészülésre van szükség, ezért is fontos a lépcsőzetes bevezetés.", "A kézi nyugták adatszolgáltatási határideje három napról hét napra emelkedne. Ez különösen azoknak a kisebb kereskedőknek és szolgáltatóknak jelenthet könnyebbséget, akik nem minden esetben rendelkeznek olyan informatikai háttérrel, mint a nagyobb vállalkozások.", "A közösségi közlekedésben a javaslat megszünteti a nyugtaadási kötelezettséget, figyelembe véve a nagy volumenű jegyértékesítés és az új digitális fizetési rendszerek sajátosságait. Ezek a módosítások azt mutatják, hogy a szabályozásnak követnie kell a gazdaság és a technológia fejlődését.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A másik fontos cél a gazdaság fehérítése és a tisztességes közteherviselés erősítése. Az adórendszer akkor működik igazságosan, ha mindenki a rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti a kötelezettségeit. Nem lehet az a helyzet, hogy azok a vállalkozások, amelyek szabályosan működnek és megfizetik az adóikat, versenyhátrányba kerüljenek azokkal szemben, akik különböző konstrukciókkal próbálják elkerülni a közterheket. Ennek jegyében jelenik meg a javaslatban az úgynevezett exit tax, vagyis a kilépési adó. A szabályozás arra az esetre vonatkozik, amikor egy jelentős vagyonnal rendelkező magánszemély megszünteti magyar adóügyi illetőségét, és ezzel Magyarország elveszítheti a későbbi vagyonnyereség megadóztatásának jogát. A javaslat meghatározott feltételekhez köti az adókötelezettséget, többek között ahhoz, hogy az érintett az előző tíz évből legalább öt évben magyar adóügyi illetőségű legyen, és jelentős értékű pénzügyi eszközökkel rendelkezzen. A szabályozás bizonyos esetekben 500 millió forintot meghaladó eszközértéknél, illetve jelentős, legalább 20 százalékos és legalább 250 millió forint értékű társasági részesedésnél alkalmazandó. A lényeg az, hogy ne lehessen pusztán az adóügyi illetőség megváltoztatásával kivonni a magyar adóztatás alól olyan vagyongyarapodást, amely a magyarországi adóügyi illetőség idején keletkezett.", "Fontos hangsúlyozni: ez nem az átlagos munkavállalók vagy a hétköznapi megtakarítók adóháztartásairól szól. A szabályozás jelentős vagyoni értékre és meghatározott feltételekre vonatkozik. Az Európai Unión vagy az Európai Gazdasági Térségen belüli költözés esetén a javaslat kamatmentes fizetési halasztást is biztosít. Ez azt jelenti, hogy a szabály figyelembe veszi a nemzetközi mozgás és az uniós jog követelményeit is.", "A gazdaság fehérítését szolgálja az is, hogy a bankok és a befektetési szolgáltatók részletesebb adatokat szolgáltatnának a tartós befektetési számláról a NAV részére. A cél az adóhatósági nyilvántartások teljességének javítása és annak biztosítása, hogy a kedvezményes adózási szabályokat mindenki az előírásoknak megfelelően vehesse igénybe.", "Ugyanilyen fontos a nemzetközi adóügyi információcsere fejlesztése. A mai gazdaságban a pénz, a befektetési és vállalkozási tevékenység nem áll meg az országhatároknál. Az adóelkerülés elleni fellépés ezért nem lehet kizárólag nemzeti feladat. A nemzetközi együttműködés és az automatikus információcsere bővítése segíti, hogy a hatóságok pontosabb képet kapjanak a határokon átnyúló pénzügyi tevékenységekről, és hatékonyabban léphessenek fel a szabálytalan gyakorlatokkal szemben.", "Tisztelt Országház! A javaslat több olyan adóváltozást is tartalmaz, amely a közteherviselés arányosabbá tételét célozza. Ilyen például a reklámadó visszavezetése 2027. január 1-jétől. A tervezett szabályozás progresszív, sávos rendszert vezet be: az első 500 millió forint reklámbevétel adómentes maradna, az ezt meghaladó bevételrészekre pedig fokozatosan 2,5, 4,5, illetve 7,5 százalékos adókulcs vonatkozna, de erről államtitkár úr részletesen beszélt. Ez azért lényeges, mert nem azonos terhet ró minden piaci szereplőre. A kisebb reklámbevételű vállalkozások számára megmarad az adómentes sáv, miközben a nagyobb reklámbevétellel rendelkező szereplők nagyobb mértékben járulnának hozzá a közterhekhez. A megrendelői oldalon az adó mértéke a jelenlegi 5 százalékról 2,5 százalékra csökkenne. A progresszív rendszer lényege tehát az, hogy nagyobb bevétel nagyobb hozzájárulást eredményezzen, miközben a kisebb piaci szereplők védelmet kapjanak.", "A cégautóadó szabályai is változnak. A javaslat a 120 kilowatt feletti teljesítményű gépjárműveknél új, sávos rendszert vezetne be, figyelembe véve a teljesítményt és a környezetvédelmi besorolást.", "(11.00)", "Ennek az az indoka, hogy a nagyobb teljesítményű, jellemzően nagyobb értékű gépjárművek használata arányosabb közteherviseléssel járjon. A gépjárműadó cégautóba történő beszámításának lehetősége ugyanakkor továbbra is megmaradna, de cégenként egy kiválasztott gépjárműre lehetne alkalmazni.", "A jövedéki adók területén is vannak változások. A magas alkoholtartalmú italok és az egyes köztes alkoholtermékek adója 2027. január 1-jétől 12 százalékponttal emelkedne. A normál sör és a bor nem tartozik ebbe az emelési körbe. A szivarok és a szivarkák esetében pedig az értékalapú adómérték 14 százalékról 21 százalékra nőne. Ezek olyan fogyasztási adók, amelyeknél a jogalkotó a termékek jellegét és a közteherviselés szempontjait is figyelembe veszi.", "Külön szeretnék kitérni a rehabilitációs hozzájárulás módosítására, mert ennek társadalmi jelentősége is van. A jelenlegi szabályozás szerint a 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek a létszámuk legalább 5 százalékában megváltozott munkaképességű embereket kell foglalkoztatniuk. Ha ezt nem teljesítik, rehabilitációs hozzájárulást fizetnek. A javaslat a nagyobb munkáltatóknál differenciáltan emeli ennek összegét, vagyis a nagyobb létszámú cégeknél magasabb hozzájárulást állapít meg. Ugyanakkor egy fontos, társadalmi szempontból különösen értékes ösztönzőt is bevezet. Bizonyos hátrányos helyzetű csoportokba tartozó munkavállalók, például a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült sajátos nevelési igényű fiatalok, illetve egyes fogyatékossággal élő személyek a kvóta teljesítésekor kétszeresen számítanak. Ez azt üzeni, hogy a foglalkoztatáspolitika nem állhat meg a munkahelyteremtésnél.", "Arra is figyelmet kell fordítani, hogy azok az emberek is valódi esélyt kapjanak a munkavállalásra, akiknek a munkaerőpiacra való belépés több akadályt jelent. A munkához jutás ugyanis nemcsak jövedelmet jelent, de önállóságot, közösséghez tartozást, önbecsülést és kiszámíthatóbb életet is adhat. A szabályozás ezért nemcsak pénzügyi ösztönzőket alkalmaz, hanem a társadalmi befogadást is erősíteni kívánja.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntarthatósági jelentéstétel szabályainak módosítása szintén fontos része a javaslatnak. Az európai uniós előírások alapján a vállalkozásoknak egyre részletesebben kell beszámolniuk arról, hogy a működésük milyen környezeti és társadalmi hatásokkal jár. Ezek az információk fontosak lehetnek a befektetők, a partnerek, a fogyasztók számára, ugyanakkor a jelentéstétel komoly adminisztratív terhet is jelenthet, a javaslat ezért szűkíti a kötelező jelentéstételre kötelezett vállalkozások körét és egyszerűsíti a követelményeket. A cél az, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése ne váljon aránytalan adminisztratív teherré azok számára, akiknek a mérete és működése ezt nem indokolja. Ezzel összhangban a könyvvizsgálati szabályok is módosulnak, hogy a fenntarthatósági jelentések ellenőrzéséhez megfelelő képzési és engedélyezési feltételek álljanak rendelkezésre.", "(Az elnöki széket dr. Latorcai Csaba, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "A jogharmonizáció egyébként a törvényjavaslat több más területén is megjelenik. A globális minimumadó, a nemzetközi pénzügyi információcsere és a vámjogszabályok pontosítása mind azt szolgálják, hogy a magyar szabályozás összhangban legyen a nemzetközi vállalásainkkal. Ezek nem önmagukért végrehajtott technikai változások. A gazdaság nemzetközi beágyazottsága miatt Magyarországnak is olyan szabályozási környezetre van szüksége, amely szerint a vállalkozások kiszámítható feltételek között működhetnek, és a határokon átnyúló ügyletek is átláthatók.", "Végül fontos megemlíteni az új lakóingatlanok 5 százalékos áfakulcsának időbeli korlát nélküli fenntartását is. A lakásépítések hosszú előkészítési és megvalósítási idővel járnak. Egy beruházás tervezésekor a vállalkozásoknak és a családoknak is fontos tudniuk, milyen adózási feltételekkel számolhatnak a következő években. A kedvezményes kulcs fenntartása ezért hozzájárulhat a kiszámíthatóbb tervezéshez és az építési beruházások ösztönzéséhez.", "Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát egy sok területet érintő, összetett törvényjavaslatról beszélünk. Vannak benne olyan intézkedések, amelyek egyszerűsítik a vállalkozások adminisztrációját, mások pontosítják az adózási szabályokat, megint mások a közteherviselés arányait alakítják át, vagy a nemzetközi adóelkerülés ellen lépnek fel. Természetesen egy ilyen széles körű módosító csomag minden rendelkezését külön is meg kell vizsgálni. A végrehajtás során különösen fontos, hogy az új kötelezettségekhez megfelelő felkészülési idő, világos tájékoztatás és működő informatikai háttér társuljon, a cél ugyanis nem az, hogy a jogkövető vállalkozások számára bonyolultabbá tegyük az életet. Éppen ellenkezőleg, olyan szabályozásra van szükség, amely egyszerűbbé teszi az ügyintézést, egyértelművé a kötelezettségeket, és hatékonyabban biztosítja, hogy mindenki részt vállaljon a közös terhekből, mert az adórendszer nem csupán számokról és bevallásokról szól. Arról is szól, hogy milyen feltételeket teremtünk a tisztességes munkához, a vállalkozások működéséhez, a beruházásokhoz és a közszolgáltatások finanszírozásához. A társadalom számára az a fontos, hogy az adózás szabályai érthetők és kiszámíthatók legyenek."]}