Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon különleges javaslat, ugyanis erre a leginkább igaz, hogy nem fekete vagy fehér a kép, ennél sokkal színesebb, és egyikőjük sem mondta végig a mondatokat, nem fejezték be a gondolatokat.

Én kellő szakmai sovinizmussal, a zöldség-gyümölcs termelés oldaláról közelítem meg elsősorban ezt a kérdést, tehát előrebocsátom, hogy van bennem erős és leküzdhetetlen elfogultság a zöldség- és gyümölcstermelők javára. Az ő számukra ez segítséget jelenthetne, ha társulna a zöldségek és gyümölcsök áfájának 27-ről legalább 5 százalékra való csökkentésével. De tekintettel arra, hogy ezt az „áfacsökkentés” feliratú hajót önök megfúrták, tisztelt államtitkár úr, így megreked, nem fél-, hanem talán negyedúton ennek az intézkedésnek a hatékonysága.

Tehát ha a zöldség-gyümölcs termelők oldaláról nézzük, akikre sokkal inkább káros hatást gyakorolt az árrésstop intézménye, és talán jól jöhetne ennek a megszüntetése, ez nem fogja kifejteni a teljes hatást, hiszen nincs áfacsökkentés. Ugyanis a szakmaközi szervezetek ezt is kérték: kérték az árrésstop megszüntetését, és kérték egyidejűleg a zöldség-gyümölcs áfa csökkentését, különösen az alma, a szilva, a körte, a csemegeszőlő, a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom és a fejes káposzta esetében; egy minimum termékkört soroltam fel.

Az nagyon jelentősen rontja az összképet, hogy az Európai Bizottság étlapján is szerepel ez a menüpont, hiszen valamirevaló konzervatív képviselő rögtön elkezd gyanakodni, és a „felettébb gyanús” kategóriába sorol minden olyan megjegyzést, amit az úgynevezett nyugat-európai elvárások közé lehet sorolni. Tehát az Európai Bizottság és társult szervei, különböző szervezeti egységei bölcsebbek lettek volna, ha hallgattak volna.

Tény, hogy a zöldség-gyümölcs termelők számára még nyomottabb felvásárlási eredményeket eredményezett mindez az amúgy is nehéz helyzetben, a már sokszor emlegetett generációváltás akadozása, az időjárási katasztrófahelyzet miatt, a szűnni nem akaró tavaszi fagykárok miatt, amely ellen egyelőre a tudomány, a technológia legmagasabb színvonalán is csak kis részben lehet védekezni, és „nesze, sánta, itt egy púp” alapon ezt még a durván alacsony felvásárlási árakkal is tetézték, azzal együtt, hogy 36 éve megoldatlan a felvásárlási árak termelőbarát szabályozása.

(Az elnöki széket dr. Hallerné dr. Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát én a tekintetben azért szkeptikus vagyok, hogy az árrésstop megszüntetése önmagában meg fogja oldani ezt a problémát, az áfacsökkentés elmaradásán túl azért is, mert a multik döntő többsége ‑ talán nincs is kivétel ‑ dögkeselyűk és hiénák módjára viselkedik. A létező legnagyobb nyomásgyakorlással a létező legkisebb haszonkulcsot ott hagyva a gazdálkodóknál próbál a legolcsóbban legjobb minőséget vásárolni és a legnagyobb profitot kiszorítani.

(17.00)

De ha már itt tartunk, ha önök tényleg, mondjuk, a zöldség- és gyümölcstermelőkön akarnak segíteni, államtitkár úr, és az áfacsökkentést semmiképpen nem akarják, nem hagyják magukat ezzel kapcsolatban meggyőzni, akkor a szíves figyelmüket felhívom arra, hogy legalábbis a gyümölcsök esetében van egy olyan vérlázító, teljesen indokolatlan és multibarát intézmény vagy indokolatlan költségelem-beépítés, amely úgy néz ki, hogy főleg a gyümölcsök esetében ‑ az almát egészen biztos példaként tudom hozni ‑ a felvásárlót, általában magyar tulajdonú felvásárló cégeket, tészeket vagy más gazdasági társaságokat kötelezik a multik arra, hogy csak és kizárólag azt a göngyöleget használhatják, amit a multik előírnak, és alkalmanként 45 forint/kilogramm használati díjat kérnek a multik ezért. Nincs ennyi haszna a magyar parasztembernek a verejtékes munkával megtermelt gyümölcsön, mint amit a multik csak a 45 forint/kilogramm/alkalom göngyöleghasználati díjon behúznak.

A szakmaközi szervezet a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult a közelmúltban. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy ezzel nincsen semmi probléma. Lehet, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének nincs ezzel problémája, a termelőknek viszont vannak. Tehát ezt a bőrt is lehúzzák a magyar termelőkről. Mi szükség van erre? Ezt semmivel nem lehet indokolni. Ezt lényegesen kisebb költséggel vagy költségmentesen meg lehetne oldani. A legtöbb felvásárlónál rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű és minőségű göngyöleg, semmilyen használati díjat nem kellene felszámolni. Nagyon sok olyan termelőt ismerek, nagyon sok olyan gyümölcstermelőt ismerek, aki sírva könyörögne, ha 45 forint haszna lenne egy kilogramm gyümölcsön. A multinak csak és kizárólag ezen a mesterségesen előállított költségelemen van ennyi haszna. Ha igazán segíteni akarnak, és áfát csökkenteni nem, akkor azonnali hatállyal beavatkoznak ebbe.

Az egy méltányolható szempont, amit Nacsa képviselő úr mondott, hogy legalább a karácsonyi időszakban ne robbantsák rá a magyarokra mindezt, mert ugyan a termelők örülnek ennek, a vásárlók nem fognak, abban egészen biztos vagyok. Viszont az is igaz ‑ ezt nem mondták el a fideszes és a KDNP-s képviselők ‑, hogy az árrésstoppal érintett termékek árai lehet, hogy csökkentek 15-20 százalékkal, én ezt készséggel elhiszem önöknek, de akkor ezt a mondatot is fejezzük be, hogy az árrésstoppal nem érintett termékeken, termékkörökön viszont behúzták ezt, ott jelentősen megemelték. Tehát amit buktak a réven a multik, azt behúzták a vámon.

Cáfoljanak meg, ha vannak érveik, akkor én nagyon szívesen meghallgatom. Tehát lehet, hogy bizonyos termékkörökön rövid ideig segített, de az összes többi terméken behúzták a multicégek. Gyenge állami jelenlét, főleg gyenge állami hatósági ellenőrzés és jogalkalmazás esetén nem fog működni, mint ez a 45 forintos vérlázító göngyöleg- vagy ládahasználati díj, aminek ‑ ahogy az előbb is mondtam ‑ semmi észérv által alátámasztható indoka nincs. Úgyhogy ezt egy tollvonással kellene megszüntetni, még akkor is, ha a nagy multicégek érdekeit közvetlenül és súlyosan sérti.

Úgyhogy a nem fekete-fehér kategóriába sorolnám ezt a jogintézményt vagy ezt a lépést, amit önök terveznek bevezetni. Nyilvánvalóan az álláspontunkat pont emiatt az igen nehéz helyzet, igen sajátos helyzet miatt később fogjuk kialakítani. De milyen garanciát tudnak arra adni, államtitkár úr, hogy nem szállnak el, ahogy megszűnik az árrésstop, nem szállnak el azoknak a termékeknek az árai is, amelyeknél az árstopot megszüntetik? Mert amit nem érintett, azt eddig is úgy emelték, ahogy akarták, de ezentúl most minden fék lekerül.

És akkor a 4,6 százalékos élelmiszerár-csökkenés: ezt mondta, államtitkár úr? Hát, lehet, hogy az én természetem lett túlzottan gyanakvó, de én ezt nem hiszem el. Nem ezt tapasztalom, és a magyar emberek sem ezt tapasztalják. Lehet, hogy vannak olyan élelmiszerek, ahol csökkent, de hogy ez általános, közel 5 százalékos élelmiszerár-csökkenést eredményezett volna, ezt egész egyszerűen életszerűtlennek tartom, vagy megint úgy számolják az inflációt, mint ahogy a KSH mindig is szokta. Nemrég a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi beszámolójánál lefolytatott vita során az MNB egyik alelnöke mondta el, hogy a KSH módszertanára hagyatkoznak, és ha mondjuk, ebben az esetben ritkán vásárolt élelmiszerek is belekerülnek ebbe a fogyasztói kosárba, ami ilyen értelemben egy elméleti kategória, amit nagyon ritkán vásárolnak a magyarok, épp ezért valószínűleg nem úgy emelkednek az árai, vagy egyébként csökkennek, akkor lehet, hogy mesterségesen papíron elméletileg ki lehet mutatni, hogy csökkent ezeknek a termékeknek az ára, de amely termékeket, gyümölcsöket, zöldségeket, élelmiszereket gyakran vásárolják a honfitársaink, ott legjobb esetben stagnálnak az árak, de folyamatos, szűnni nem akaró áremelkedéseket lehet tapasztalni.

Ez pont olyan volt, mint négy éve, kerek négy évvel ezelőtt, amikor nagyon-nagyon elszállt az infláció. Akkor azzal szórakoztatott minket az akkori kormányzat, hogy legfeljebb 28 vagy 30 százalékkal emelkednek az élelmiszerárak, és nincs itt semmi különös gond, hát, időnként előfordul, a gazdaság már csak ilyen. Holott azt tapasztaltuk a boltokban akkor is, hogy nem 10 százalékokban, hanem sokszor szorzószámokban lehetett mérni a 2022-es élelmiszerár-emelkedést, már azoknál az élelmiszereknél, amelyeket igen gyakran vásárolt a magyar lakosság. Úgyhogy ezekre a termelőbarát vagy gazdálkodóbarát, vagy a gazdálkodók és a termelők érdekeit védő és érdekeit szolgáló intézkedések szükségességére hívnám fel az önök figyelmét. Ha sikerült újat mondanom ezzel a 45 forintos göngyöleghasználati díjjal, akkor annak nagyon örülök, mert nagyon szívesen segítem ilyen értelemben is a kormányzat munkáját.

Minden olyan lépést meg kell tenni, amely a haldokló magyar mezőgazdaság túlélését segíti, mert azok a körülmények, amelyek nehezítik a magyar gazdák mindennapi életét, külön-külön is, egyenként is rendkívül veszélyesek, de így a kumulált hatás körülbelül azt eredményezi, hogy nagyon nehéz lesz a következő esztendőt átvészelni, és ha a következő évben is ilyen aszály fog következni, akkor lehet, hogy 2028-ban már talán csak hírmondónak maradnak mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók. Ezekre a felvetésekre várnék öntől válaszokat, államtitkár úr. Köszönöm szépen.