karzat
Frissítve

Hortay Olivér (Fidesz)

2026-11-04 · 40. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 9:22

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/936 A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a polgári célú atomenergia-programmal kapcsolatos magyarországi együttműködés elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg6 884 karakter · 15 bekezdés · JSON

HORTAY OLIVÉR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Elegáns dolog volt, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a megállapodást az előző kormány írta alá, noha úgy hallottam Hatala-Orosz Csaba képviselő úr expozéjából, mintha ez nem lenne mindenhol egyértelmű, de ez lényegtelen. Örüljünk annak, hogy van valami, amiben egyetértünk, mert ez egy jó megállapodás.

Alapvetően két dologról szeretnék beszélni. Egyrészt a megállapodás szakmai hátteréről én is szólnék néhány szót, másrészt az abban rejlő potenciál kihasználásához szükséges feltételekre is kitérnék. Ami a hátteret illeti, a világban egy nukleáris reneszánsz van kibontakozóban. Az elektrifikációs tendencia keretében egyre több és több villamos energiára van szüksége a fejlett országoknak, és a dekarbonizációs megatrend miatt ezt egyre nagyobb arányban alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákkal kívánják fedezni.

Ebbe a helyzetbe érkezett 2021-22-ben az előző energiaválság, és alighanem ebben a helyzetben érkezik a mostani energiaválság is, ami még inkább ráirányította a figyelmet arra, hogy szükségünk van stabil, megbízható villamosenergia-termelő kapacitásokra, az értékláncokat ért problémák pedig arra is rávilágítottak, hogy diverzifikációra is szükség van.

Ezzel párhuzamosan a nukleáris iparágban egy új technológiai innovációs hullám indult el, ami olyan régi-új, ígéretes technológiákat tett az asztalra, mint a kis moduláris reaktorok kérdése.

Mi a helyzet Magyarországgal? Meggyőződésem, hogy Magyarország ebben az újonnan induló versenyben nagyon jó pozícióból indul. Abban egyetértek képviselőtársammal, hogy a nagy generációra nagy tisztelettel kell tekintenünk ‑ én is nagy rajongója vagyok ‑, de emellett azt is érdemes hozzátenni, hogy ma is pezsgő kutatás-fejlesztési, innovációs élet zajlik Magyarországon. Én a Műegyetemen tanítok, és ott rengeteg kiváló mérnök-közgazdász foglalkozik atomenergiával és más egyetemeken is.

Ezzel együtt Magyarország villamosenergia-mixében az atomenergia szerepe meghatározó, és a jövőben is, azt gondolom, ezt a szerepet erősíteni érdemes, a jövőben is szükségünk lesz megbízható atomerőművekre. Tehát a megállapodás szakmai háttere adott.

Ami feltételként a megállapodás potenciálkihasználásához szerintem szükséges, az három dolog. Az első, hogy a diverzifikációra valóban diverzifikációként tekintsünk, és ne helyettesítésre, mint ahogyan az a közéleti vitákban egyre gyakrabban felcserélődik. A diverzifikáció lényege, hogy a lehető legtöbb forrásból, a lehető legtöbb útvonalon keresztül biztosítsuk, hogy Magyarország energiahordozókhoz, jelen esetben fűtőelemekhez juthasson. Ebbe nem fér bele az, hogy korábbi más beszállítókat kitiltunk a piacunkról.

A másik nagyon fontos szempont az amerikai-magyar külkapcsolatok szintjének megőrzése és további építése. Az elmúlt években ennek a fejlődése markánsan hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen megállapodás egyáltalán megszülethetett. Az elmúlt időszakban volt néhány olyan aggasztó körülmény, ami az ellenkező irányba mutat, de én azt remélem, hogy ezeket ki lehet majd javítani.

Én úgy ítélem meg, hogy a múlt heti események, az, hogy a magyar külügyminiszternek több napot kellett várnia a találkozóra az amerikai külügyminiszterrel, illetve az, hogy egy interjúban elmondta, hogy nem világos, vagy utalt rá, hogy nem világos, hogy a november 21-én lejáró szankció alóli mentességünkkel mi lesz, ezek nem abba az irányba mutatnak, hogy erősödött volna a két ország közötti külkapcsolat. Ezt mindenképpen célszerűnek tartom helyreállítani.

Még egy fontos gondolat, amit talán az önök figyelmébe ajánlanék, hogy államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy kérdés, hogy mi jön Paks I. után, és a felvezetőben nem ejtett szót Paks II.-ről. Az én véleményem, hogy egyáltalán nem kérdés, hogy mi jön Paks I. után. Paks I. után Paks II.-nek kell következnie! Paks I. üzemidő-hosszabbítása az ellátásbiztonságunk fedezete. Paks II. mielőbbi megépítése az energiaszuverenitásunk fedezete, hiszen jelenleg villamosenergia-importőrök vagyunk, és hogyha megépül Paks II., akkor az időszakok nagyobb részében exportőrré válhatunk, és ezenfelül érdemes tárgyalni a kis moduláris reaktorokról, ami pedig a fejlődésünk fedezete lehet.

Engedje meg továbbá, államtitkár úr, hogy röviden a szélerőművekre is reagáljak. Szerintem naivitás azt gondolni, hogy a szélerőművek biztosítani fogják Paks II. helyettesítését, vagy hogy érdemben olcsóbb villamos energiához és nagyobb ellátásbiztonsághoz juttatják Magyarországot. A friss pályázattal kapcsolatban pedig szerintem a teljesség kedvéért érdemes hozzátenni, hogy a kiírt, durván 700 megawatt csatlakozási kapacitásnak mindössze kétharmadára érkeztek pályázatok.

(16.00)

Ezekkel csak azt szerettem volna mondani, hogy az atomenergia helyzete… (Porcher Áron közbeszól.) 459 megawatt, a 700-ból 459 megawatt. (Porcher Áron ismét közbeszól.) A csatlakozási kapacitás, amit kiírtak, 700 megawatt, ebből 459-re jött pályázat. Valóban több mint 2000 megawattnyi, ha összeszámolja az összes pályázatot, de a 700 megawattból 459-re jött pályázat.

De folytatom. Szóval szerintem a Paks II. kapcsán tiszta vizet kellene önteni a pohárba. Indítottam egy kezdeményezést „Beviszem a parlamentbe” címmel, és nagyon sok kérdés érkezik a választópolgárok részéről arra, hogy mi lesz a projekt, a beruházás jövője. Ez hétfőn a plenáris ülésen is szóba került. Szerintem elvárható lenne, hogy legalább azt megosszák velünk, hogy milyen irányba gondolkodnak. Én nagyon szívesen hallanám a kormány képviselőitől azt, hogy szeretnék megépíteni, vagy legalább azt deklarálják, hogy szeretnék megépíteni ezt az erőművet, mert ez Magyarország energiaellátásához nagyon fontos lenne.

Egy utolsó gondolat. Hatala-Orosz Csaba képviselőtársam beszédében szóba került, hogy a kihirdetést követően indul egy 12 hónapos időszak, amikor egy részletes technológiai értékelést kell elvégezni. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy kifejezetten aggasztónak tartom, hogy két hete lemondott az energetikai államtitkár, és azóta lényegében nincs ilyen szintű gazdája a területnek. Én azt gondolom, hogy ez Paks II. kapcsán is egy aggasztó fejlemény, a remélhetőleg készülő magyar energiastratégia kapcsán is egy aggasztó fejlemény, pedig egyébként az pont lehetővé tenné, hogy a következőkben Magyarország energiapolitikai szempontból ne sodródjon. Önmagában annak is rossz üzenete van, hogy egy megállapodás kihirdetése megtörténik, és ennek pillanatában, ha a jelenlegi helyzet marad, a területnek nincs gazdája. Ez tényleg csak egy jobbító szándékú javaslat, hogy mielőbb ezt a helyzetet érdemes lenne kezelni, hogy egyértelmű gazdája legyen a területnek, aki többek között ezt a technológiai elemzést is elvégzi. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Hortay Olivér — 2026-11-04, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-11-08 11:32. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/40-134.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-40-134,
  title = {Hortay Olivér — 2026-11-04, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/40-134.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-11-08 11:32},
  year = {2026}
}