Boda Nikoletta (TISZA)

BODA NIKOLETTA pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy végre van lehetőségem egy kicsit beszélgetni a számokról Szalai Piroska képviselőtársammal. Tegnap is már nagyon vártam ezt a lehetőséget, igaz, hogy csak asszisztáltam itt a miniszter úr mellett, de most legalább van lehetőségem néhány dolgot tisztába tenni.

Először is, 2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75 százalékát, 2026-ban ez már csak 53 százalék volt. Jelen pillanatban 800 ezer nyugdíjas él Magyarországon létminimum alatt. Az egy főre jutó nyugdíjkiadások tekintetében a harmadik legrosszabb érték a miénk, tehát Magyarországé az uniós országok sorában. És ezt még folytathatnám, de most akkor tényleg visszatérnék ezekre a számokra, amiket ön elkezdett mondani egy januári kimutatás alapján. Szerencsére a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik a Magyar Államkincstár, úgyhogy teljesen friss, ropogós adatokkal tudok szolgálni. Az októberi nyugdíjak folyósításának adatairól van szó.

Tehát 2026 októberében a nemzetközi egyezményben érintett és nem érintett öregségi nyugdíjban részesülők létszáma a következő volt. 28 499 forint alatti emberek létszámáról beszélünk: 12 050 ember volt ilyen. Aki nemzetközi egyezményben nem érintett, ezeknek az embereknek, nyugdíjasoknak a száma 522. Tehát az egy téves gondolat, hogy nincs olyan ember Magyarországon, öregségi nyugdíjas, aki 28 500 forint alatti összegből kellene hogy éljen.

Most megkímélek mindenkit attól, hogy felsoroljam az összes kategóriát, de azt azért elmondanám, hogy a 28 500 forint alattitól kezdődően a 100 ezer forintos sávig ott 97 390 ember tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy 4,83 százaléka a teljes nyugdíjaskörnek. Ha ezekhez az emberekhez hozzáadom a 100 ezertől 110 ezerig, illetve a 110 ezertől 120 ezerig terjedő nyugdíjas-kategóriákat, akkor ez azt jelenti, hogy még hozzájön 4,91 és 8,47 százalék, összesen 18,21 százalék. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a nyugdíjasok több mint 18 százaléka 120 ezer forint vagy az alatti nyugdíjban részesül. Azt gondolom, hogy ez azért minősíti a magyar nyugdíjellátást.

Összehasonlításképpen elmondanám, amit többen is itt a Fidesz, illetve a KDNP soraiból kritizáltak ezzel a nyugdíjemeléssel kapcsolatban, hogy a magasabb nyugdíjak miért nem kapnak ebből az emelésből. Először is ezt elutasítom, hogy nem kapnak, hiszen benne is van az előterjesztésben és az expozéban is talán elmondtam, hogy a 3 százalékos nyugdíjemelés mindenkinek fog járni, tehát mindenkinek a nyugdíját érinteni fogja. Tehát az nem igaz, hogy a magasabb nyugdíjak nem kapnak az emelésből.

Viszont ami fontos, hogy 500 ezer forintos és 1 millió forintos nyugdíj között majdnem számra pontosan ugyanannyi nyugdíjas van, mint 100 ezer forint alatti nyugdíjas. Azt gondolom, és ebben szerintem mindenkivel egyetértünk itt Magyarországon, hogy most jelen pillanatban az alapvető célunk a méltányosság és az igazságosság megteremtése a nyugdíjrendszerben, és az, hogy egy 500 ezer forint fölötti nyugdíjat nem részesítünk nagyobb emelésben, mint az infláció, hanem az alsó nyugdíjakat szeretnénk felzárkóztatni, egy teljesen normális és méltányos intézkedés a kormány részéről.

És akkor nem elég, hogy ez a két létszám megegyezik, de még hozzátenném, hogy vannak 1 millió forint feletti nyugdíjak is, 4101 fő 1 millió forint feletti nyugdíjat kap, és van 35 nyugdíjastársunk, aki 3 millió forint felett. Tehát azt gondolom, hogy ezek a nyugdíjasok is meg fogják kapni mind a 13. havi nyugdíjat, mind pedig a 14. havi nyugdíj első hetét. Nagyon sok család ennél sokkal kevesebb összegből gazdálkodik, és az, hogy most ők nem kapnak ennél nagyobb nyugdíjemelést, azt hiszem, hogy a szolidaritás elvébe bőven belefér.

Most visszatérnék a számokról a különböző kérdésekre, amelyeket itt feltettek nekem a képviselőtársak. Én mennék visszafelé, ha megengedik.

Szekeres képviselő úr beszélt a megváltozott munkaképességűek ellátásainak 10 százalékos emeléséről. Teljesen igaza van, így van, tehát jelen pillanatban 44 ezer forint a minimum a B1-es ellátás esetén, ez 10 százalékkal fog emelkedni, de van ennek egy maximumértéke is, ami egyébként 58 ezer, ami szintén 10 százalékkal emelkedik. És akkor még nem beszéltünk az E kategóriás, tehát azokról a rokkantsági ellátásban részesülő honfitársainkról, akiknek egészségkárosodása jelentős, és önellátásra csak segítséggel képesek. Nekik a minimumösszegük 80 950 forint jelenleg, ami szintén 10 százalékkal emelkedik. A maximum itt 220 ezer forint, ami szintén 10 százalékkal emelkedik.

Tehát igaz, hogy az alsó kategóriákat nem tudtuk felhozni rögtön 120 ezerre, de azért a minimumnál és a maximumnál mindenhol érvényesül a 10-10 százalékos emelés, és ahogy többször is említettem az expozéban, a 65 év feletti rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülő honfitársaink meg fogják kapni a 120 ezer forintot.

Visszafelé menvén, Simicskó István irányába. Az öregségi özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatban volt felvetése Simicskó úrnak. Itt szeretném akkor tisztázni, mert lehet, hogy nem teljesen világos a jogszabály alapján, hogy a teljes öregségi nyugdíjak után számított özvegyi nyugdíjak szintén a 120 ezres alapból fognak kiindulni, tehát a 120 ezer 60 százalékát fogjuk kalkulálni az első évben, amikor valaki sajnálatos módon özveggyé vált, illetve az egy év utáni időszakban élethosszig a 120 ezer forint 30 százaléka fog járni.

(15.30)

Volt egy olyan kérdés is, hogy miért maradnak le ennyire az özvegyi nyugdíjak Magyarországon a többi európai országhoz képest. Hát, erre azt tudom mondani, hogy az elmúlt 16 vagy 28, vagy akárhány év alatt ezt nyugodtan feljebb lehetett volna hozni, ténylegesen alacsony ez a 30 és 60 százalék. Azt gondolom, az nem a mi kormányunk féléves elmaradása, hogy ezt nem sikerült feljebb tornázni, hanem az elmúlt kormányok öröksége, amivel jelen pillanatban dolgoznunk kell.

Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak szeretnék válaszolni pár felvetésére. Itt szintén meg volt említve, hogy a résznyugdíjak, illetve a kivételes rokkantsági ellátások nem tartoznak bele ebbe a 120 ezer forintos emelésbe. Ez azért van így, mert az előző kormányok döntöttek úgy, hogy igazándiból a biztosítotti ellátási szolgálati időszak 20 év felett van, tehát 20 évtől 40 évig terjed; akik pedig a 15 és 20 év között vannak, ők a résznyugdíjasok. Ők nem tartoznak bele a teljes öregségi nyugdíj kategóriába, és emiatt nem is jogosultak olyan típusú ellátásra, mint a teljes öregségi nyugdíjasok, viszont ők is meg fogják kapni a 3 százalékos nyugdíjemelést 2027. január 1-jétől.

Volt egy kérdés a külföldi nyugdíjakkal kapcsolatban, itt szeretnék pontosan idézni önnek. Itt arról van szó, hogy az öregségi nyugdíj a leggyakrabban azokban az esetekben nem éri el még a nyugdíjminimum összegét se, amelyek az uniós szociális biztonsági rendeletek vagy szociális biztonsági nemzetközi egyezmények alkalmazásával kerülnek megállapításra. Ilyenkor ugyanis meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét oly módon, mintha a jogosult a többi tagállamban, szerződő államban szerzett összes szolgálati időt Magyarországon szerezte volna, és ebből az elméleti összegből olyan arányban kell kiszámítani a magyar nyugdíjrész összegét, mint ahogy a magyar szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Most ez egy kicsit bonyolultan van itt megfogalmazva, de a lényeg ebben az esetben az, hogy ha van egy európai uniós tagállamban egy állampolgár, aki mondjuk, itt szerzett egy év szolgálati időt, és a többi 39-et, mondjuk, Franciaországban, akkor nyilván az az egy év neki beleszámít majd a nyugdíjába. Ebben az esetben a 120 ezer forint lesz az alap, aminek a 40-ed részét ki fogjuk számolni; azért 40-ed részt, hiszen 40 év a teljes öregségi nyugdíj, és az az összeg lesz az, ami havi járandóságként neki járni fog. (Nacsa Lőrinc: Ez csak az EU…) Ezt csak az EU, ez így van, igen.

Aztán nézzük, hogy milyen kérdés volt még! Mindent felírtam, úgyhogy nem akarok semmit kihagyni. Igen, volt még egy: szintén ehhez kapcsolódik, hogy azok a résznyugdíjasok vagy kivételes rokkantsági nyugdíjasok, akik ténylegesen nagyon alacsony szociális ellátásban részesülnek, ők egyébként az időskorúak járadékát is igénybe tudják venni, és ott az értékhatárokat megdupláztuk. Ez azt jelenti, hogy az olyan nyugdíjas vagy olyan ellátott esetében, aki a házastársával vagy az élettársával együtt lakik, az összeghatár 75 ezer forintra növekszik, tehát itt nyilván egy párról van szó. Azok az egyedülálló, 75 év alatti honfitársaink, akik szintén ebben a járandóságban részesülnek ‑ ők egyébként azok is, akik a 15 évet sem érték el a szolgálati idő alatt ‑, ők 88 ezer forintos összeget tudnak kapni; és azok a honfitársaink, akik szintén egyedül élnek, de 75 év fölöttiek, ők pedig 118 ezer forintos, tehát majdnem 120 ezer forintos ellátásban fognak részesülni. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez is egy nagyon méltányos emelés ebben a szociális ellátási formában is.

Akkor menjünk Szabadi István irányába! Itt volt egy kérdés a szociális vetítési alappal kapcsolatban, ami szintén feljött Szalai Piroska esetében. A szociális vetítési alaphoz azért nem nyúltunk hozzá, mert ez az alap nagyon sok mindent befolyásol, tehát például a közgyógyot is, tehát ha ezt felvittük volna, akkor nagyon sok ember kiesett volna a közgyógyellátási lehetőségekből. Itt fel is írtam magamnak, hogy mi mindent befolyásol: az anyasági támogatást, a gyest, a gyetet, a közgyógyellátás különböző formáit, bizonyos települések támogatásait is és bizonyos gyermekvédelmi juttatásokat is, illetve a szociális juttatásoknál a rászorultság megállapításához szükséges vagyoni határokat is ez alapján kalkulálják. Ezzel kapcsolatban annyit tudok önnek elmondani, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium ezt a vetítési alapot és annak az összegét felül fogja vizsgálni 2027-ben, és egy új rendszert fogunk erre kialakítani.

Szabadi István kérdezte, hogy miért nem vezettük be korábban a nyugdíjemelést, a SZÉP-kártyát és az összes mindent, ami a vállalásainkban benne volt. (Szabadi István közbeszól.) Én azt hiszem, hogy nagyon-nagyon sokszor elmondtam, hogy miért nem, de ha gondolja, akkor megismétlem. Tehát… (Szabadi István: Ezt mondták az embereknek április 12‑e előtt…) Igen, csak április 12‑e előtt nem tudtuk, hogy mit találunk a költségvetésben. (Witzmann Mihály közbeszól.) Tehát katasztrofális állapotokat találtunk, és nyilván a felülvizsgálat és az áttekintés után tudtuk meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyeket még idén, 2026-ban meg tudtunk tenni. (Witzmann Mihály: „Választást kell nyerni, utána mindent lehet!”) Ilyen volt az iskolakezdési támogatás, az áfacsökkentés a tűzifánál és a vényköteles gyógyszereknél; az összes többi dolog pedig 2027 januárjára került, így a nyugdíjemelés, illetve 2027-ben lesz a SZÉP-kártya is, amivel kapcsolatban azt tudom önnek mondani, hogy az első lépcsőt fogjuk bevezetni, és ez várhatóan az ősz folyamán fog eljutni a nyugdíjasok részére.

És akkor áttérnék Zsigó Róbertre. És ha már… (Zsigó Róbert jelzésére:) A lényeg, igen! Ha már a SZÉP-kártyánál tartottunk, akkor itt szeretném kiemelni, hogy a SZÉP-kártya jogosultságát nemcsak a teljes öregségi nyugdíjban részesülők fogják megkapni, hanem mindenki más is, és elmondom, hogy kicsodák: az öregségi nyugdíjasok, az özvegyi nyugdíjban részesülők, az árvaellátásban részesülők, a megváltozott munkaképességűek és az egyéb nyugellátásban részesülők. Összesen 2,2 millió ember, tehát 2 millió 213 ezer fő jogosult jelen pillanatban, és ezek az emberek fogják megkapni 2027 októberében a SZÉP-kártya első lépcsőjét.

Ön is kérdezte, hiányolt itt bizonyos intézkedéseket a rokkantságival, a rehabilitációssal kapcsolatban. Én azt hiszem, hogy az előbb ezeket elmondtam, illetve nyilván meg tudom ismételni, amit Nacsa úrnak is mondtam, hogy szerintem az elmúlt 16 év elegendő lett volna ezeknek az ellátási formáknak az érdemi emelésére.

Én azt gondolom, arról is beszéltünk, hogy a 3 százalékos emelést mindenki meg fogja kapni, tehát igazándiból nem lesz olyan nyugdíjas Magyarországon, akinek a nyugdíja ne emelkedne január 1-jétől. Nyilván az alacsonyabb, az alacsony összegű nyugdíjak egy sokkal nagyobb mértékű emelésben fognak részesülni, és a magasabb nyugdíjak pedig az inflációkövetőben.

És akkor még egy dolgot, egy utolsó dolgot szeretnék kiemelni, ami szintén a számokhoz vezet vissza, de nagyon fontos, hogy ezt mindenki megértse. Tehát a Fidesz-kormány terve az volt, az volt a mondás a kampányban, hogy a 14. havi első hete után a második hetet is bevezetik 2027-ben. Ez a kéthetes plusznyugdíj 310 milliárd forint többletet okozott volna a költségvetésnek.

Ehhez képest a TISZA programjában is vállaltuk, és amit meg is teszünk, hogy egyrészt megtartjuk a 14. havi első hetét. Kettő: be fogjuk vezetni a SZÉP-kártya első lépcsőjét. És a harmadik, amiről mostanáig beszéltünk ‑ lassan két órája ‑, az pedig az alacsony nyugdíjak megemelése. Tehát a 14. havinak az első hete 155 milliárd forintot jelent a költségvetés számára, az alacsony nyugdíjak emelése 123 milliárd forintot, a SZÉP-kártya bevezetése 2027-ben pedig 90 milliárd forintot. Ha ezt a három tételt összeadjuk, az 368 milliárd forint egy év alatt. Állítsuk szembe ezt a Fidesz által ígért második héttel meg első héttel, ami 310 milliárd forintot tett volna ki!

(15.40)

Tehát összességében 58 milliárd forinttal többet fogunk költeni jövőre a nyugdíjasok ellátására és az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatására. Úgyhogy mindezek alapján kérném szépen, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)