{"cycle": 43, "id": "40-10", "date": "2026-11-04", "ulnap": 40, "seq": 10, "speaker": "Nacsa Lőrinc (KDNP)", "p_azon": "n048", "faction": "KDNP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/927 Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról T/931 Egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról", "iromany": "T/927 · T/931", "duration_s": 1023, "position": null, "chars": 16150, "paragraphs": ["NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az államtitkári expozé hosszú és kimerítő volt. Sok mindenről beszélt államtitkár úr, de mégis arra figyeltem fel, hogy ötvennél többször hangzott el az „emelés” és a „megnövekedett teher” szó, és ez jól jellemzi a két benyújtott, költségvetési hatással és adózási hatásokkal járó törvényjavaslatot.", "Nekem önmagában az is furcsa, hogy ezt együtt összevont vitában tárgyaljuk alapvetően, hiszen érint itt magánembereket is a jövedékiadó-emelés, érint itt nagyvállalatokat a társaságiadó-emelés, érint itt különböző szervezeteket, középvállalatokat, sportegyesületeket. Tehát lehet, hogy a két törvényt talán jobb lett volna külön napirendi pontként tárgyalni, de tekintsünk el ettől.", "Én azt gondolom, hogy ha végignézzük vagy végighallgatjuk az államtitkári expozét, és végigolvassuk a törvényjavaslatokat ‑ mind a kettőt ‑, akkor számos adóemelést, adóteher-növekedést tartalmaz, amelynek nyilvánvalóan és minden kétséget kizárólag lesz egy negatív hatása a gazdaságra, a vállalatok beruházási kedvére, a foglalkoztatási kedvre. Azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke, hogy ezt kerüljük el.", "Pár kiemelt témával foglalkoznék a felszólalásomban, nem az egész törvényjavaslat minden elemével, hiszen képviselőtársaim már hosszasan elemezték ezeket.", "Az első a jövedékiadó-emelés. Én a korábbi vitánkban, amikor a cigaretta jövedéki adóját emelték, akkor is elmondtam, hogy én egyetértek ezzel, de egy féllábú dolognak tartom, mert hiányzik mellőle a prevenciós program, hiányzik mellőle a népegészségügyi program, hiányzik belőle, hogy mire fogják ezeket a pluszbevételeket költeni.", "Hiszen önmagában szerintem egy ilyen mértékű jövedékiadó-emelést, amely a cigarettára, most a szivarra, a szivarkára és a tömény italokra vonatkozik, mondjuk ezt párban be lehetett volna nyújtani az önök által a választási kampányban megígért zöldség-gyümölcs áfacsökkentéssel, mert akkor párban lenne. Megakadályozzuk az embereket abban… (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Köszönöm. Megakadályozzuk az embereket, hogy káros dolgokat fogyasszanak, amely az egészségükre káros ‑ tömény italok, cigaretta ‑, és mellette arra buzdítjuk őket egy árcsökkenésen keresztül, hogy az egészségesebb élelmiszerek felé forduljanak, a zöldség-gyümölcs felé. Ezt önök megígérték, leírták. Ezt párban lehetett volna benyújtani, és akkor komolyabb hatása lett volna.", "Egyetértek Bencsik képviselőtársammal: azt is látnunk kell, hogy a jövedéki adó emelése a tömény italoknál és a cigarettánál bizonyos társadalmi rétegekben a családipótlék-emelés egy részét sajnos el fogja vinni. Jelentősen megnő ezeknek a termékeknek az ára, nyilvánvalóan lesz egy ilyen hatása, és ezért is hiányolom a népegészségügyi programokat mellőle, ezért is hiányolom a prevenciós programokat emellől. Már a cigaretta jövedékiadó-emelési törvény vitájánál sem volt bent az egészségügyi miniszter, most sem jött be az egészségügyi kormányzatból senki, hogy elmondja azt, hogy milyen programokat tesznek mellé például a plusz adóbevételekből, például abból, amit önök most beszedni terveznek a magyar emberektől.", "Nyilvánvalóan látjuk azt, hogy a jövedékiadó-emelés az úgy működik, hogy ennek a mértékét nagyon könnyen átháríthatják a kereskedők a vevőkre, végeredményben a magyar emberek pénztárcájának lesz ez rosszabb. Még egyszer, helyesnek tartom, ha az egészségtelen életmódot valamilyen módon megpróbáljuk visszaszorítani, helyesnek tartom azt, ha például a nemdohányzók védelmében több és több és több lépést teszünk, én is nyújtottam be olyan törvényjavaslatokat az elmúlt ciklusokban, én is azt gondolom, hogy a nemdohányzókat védeni kell és a dohányzást vissza kell szorítani, csak ehhez kell prevenció, ehhez kell oktatás, ehhez kell népegészségügyi program.", "(10.20)", "Ehhez nemcsak egy technokrata pénzügyminisztériumi előterjesztés kell, ami emeli a jövedéki adót, mert ez így önmagában nem old meg semmit. Európa sok országában ez egy probléma, a túlzott alkoholfogyasztás, a túlzott dohányzás, és nyilvánvalóan a népegészségügyi aspektust ebből a vitából nem lehet kihagyni. És azt gondolom, hogy pont egy rekordaszályos évben a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés ideális megoldás lett volna, párban ezzel a javaslattal, hiszen segíti a gazdákat, segíti a fogyasztókat, egészségesebbé teszi a magyar emberek étkezését.", "Én is kifejezetten kitérnék arra a részre, képviselőtársaim már néhányan megtették, ami a vendéglátóhelyek, az éttermek, a rendezvényszervező és cateringcégeknek egy óriási kárt okoz, ez a céges vendéglátás adómentes értékhatárának 100 millióról 50 millió forintra történő lecsökkentése. Tehát önök is emlékeznek arra a céges világból, hogy voltak olyan családi napok, céges családi napok, mondjuk, nyár elején, voltak olyan céges konferenciák külföldi vendégekkel, meghívott vendégekkel, voltak olyan rendezvények, amelyek nyilvánvalóan a kollégáknak a nem munkahelyen történő csapatépítését szolgálják, szakmai képzését szolgálják, szakmai előmenetelét szolgálják, illetve -nagyon fontos ‑ segít a turisztikai ágazatnak, vidéki panzióknak, szállodáknak, éttermeknek, rendezvényszervező cégeknek, segít azoknak az embereknek, akik a rendezvényszervezésből, a vendéglátásból, a turisztikából élnek.", "Önök ezt a lehetőséget lecsökkentik. Nem azt mondom, hogy elveszik tőlük, de nyilvánvalóan egy multicégnek a családi napja sok esetben sok tízmillió forintba is kerülhet, és ilyen módon ezeket a családi napokat, amelyeken a munkahelyi környezetben, de a család a feleséggel, gyerekkel, férjjel együtt tud lenni a kollégákkal, ezeket a lehetőségeket el fogják venni a nagy cégektől, mert ezeket nem fogják megtartani. Főleg, ha ezt csomagban nézzük, hogy ezeket a nagy multicégeket érinti a társaságiadó-emelés, a tulajdonosaikat érinti a vagyonadó, érinti a cégautóadó emelése és érinti a repiköltségek vagy a vendéglátási költségek lecsökkentése. Ez így, egyben, csomagban, azt gondolom, hogy nem néz ki jól.", "Államtitkár úr, a jövő évi költségvetésben önök 364 forintos euróárfolyammal számolnak, ha jól emlékszem, és jól olvastam a költségvetést. Az 500 millió eurós értékhatár 182 milliárd forint egyébként, nem 180 milliárd forint, tehát az önök által számolt euróárfolyamot sem váltották át rendesen forintra. Ezt én egy hibának tartom, főleg azért, mert mi történik akkor, ha egy cég a harmadik negyedévben, a negyedik negyedév elején látja a számaiból, hogy eléri a 180 milliárd forintos nettó árbevételt, és hirtelen megugrik 9-ről 15 százalékra a társasági adója. Mondok egy példát, tegnap kerestem egy olyan céget éjszaka, amelyiknek körülbelül ezen a 180 milliárd forintos határon van a nettó árbevétele. Találtam ilyet, egy Magyarországon drogérialáncot üzemeltető cég, a Rossmann Magyarország Kft., 188 milliárd forint volt a nettó árbevétele a 2025. évben, 4,3 milliárd forint volt az adózott eredménye, ez után 387 millió forint társasági adót kellett befizetnie. Az önök javaslata alapján a következő évben 645 millió forintot kell majd befizetnie. Nem változott semmi, nem nőtt a bevétele, nem nőtt az adózott eredménye, 188 milliárd forint volt a nettó árbevétele, tehát éppen csak átlépi az önök által meghúzott határt, és mégis majdnem 300 millió forinttal nő az adóterhe.", "Mihez fog ez vezetni? Csak nem boltbezáráshoz? Csak nem ahhoz, hogy mondjuk, október végén látja a cég, hogy hamarosan átlépné a 180 milliárd forintot, és nem akarja átlépni, megáll. Megáll, azt mondja, hogy ő nem termel tovább, hogy ő kényszerszabadságra, fizetés nélküli szabadságra küldi esetleg a dolgozóit, azt mondja, hogy nem szeretném átlépni, mert pont a határ fölött annyival megnő az adóteher 180 milliárd forint környékén, hogy lehet, hogy egy cég nem vállalja be ezt a kockázatot, és azt mondja, hogy októberben, novemberben ő befejezi az az évi működését, nehogy átlépje az önök által meghúzott határt. (Hatala-Orosz Csaba közbeszól.) Nincs ilyen. Képviselő úr, van gomb, lehetősége van. (Az elnök csenget.) Ön nagyon kevésszer szólal fel ebben az Országgyűlésben (Közbeszólások a kormánypárt soraiból: Az más kérdés!), és amikor fölszólal, akkor sem mindig azt mondja, amit a tények mutatnak. Én örülnék, ha vitatkoznánk. (Zaj a kormánypárt soraiban.) Tehát nyomjon egy gombot, cáfolja meg az érveimet, hoztam önöknek számokat, hoztam önöknek érveket, példát is hoztam, tisztelt képviselő úr. Örömmel venném, ha vitázna, és erre van ott ön előtt négy darab gomb, meg lehet nyomni, és akkor vállaljuk a vitát.", "Azért tartom fontosnak, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk, mert a parlamentben adójogszabályok kapcsán mindig érdemes az életszerűségből kiindulni, hogy mi történik valójában a gazdaságban, hogy amit eldöntünk itt, amiről beszélünk itt, az milyen hatásokkal járhat effektíve a való életben, amikor kilépünk e Ház falai közül, és ott leszünk az emberek között, akik céget üzemeltetnek, középvállalatokat visznek, multicégnél dolgoznak, saját vállalkozásuk van, egyéni vállalkozásuk van, az átalányadó majd rosszul érinti őket, hogy nem nő tovább a költséghányad. Tehát azt gondolom, hogy itt jelentős olyan kérdésekről kell beszélnünk, és mindig az életszerűség talaján, hogy világos legyen az, hogy milyen hatása van annak, amiről mi itt beszélünk, amit mi papírra vetünk, amit a törvénybe írunk be.", "Az innovációs járulékról szeretnék beszélni egy pillanatra. 2027-től 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne változatlan járulékalap mellett. Ez minden 1 milliárd forint után évi 2 millió forint többletet jelent. A kisvállalkozási mentesség határán kívül eső cégek közé tartoznak az 50 vagy több főt foglalkoztatók, árbevétel és mérlegfőösszeg-küszöb miatt egyes kisebb létszámú cégek is kötelezettek lehetnek. Megnéztem a KSH 2024-es vállalati adatait, 4849 darab 50-249 főt foglalkoztató és 1006 darab legalább 250 fős vállalkozást találtam, ezek összesen 1 millió 440 ezer magyar embert foglalkoztatnak. 1 millió 440 ezer embert érint például ez. Ez a létszám az érintetti cégkörökben dolgozók nagyságrendi száma. Ezek nem a veszélybe kerülő munkahelyek, de ezeknek egy része lehet veszélybe kerülő munkahely azzal, hogy pluszterhet rovunk ezekre az alapvetően nem óriási vállalkozásokra. Ne mondja nekem senki, hogy multicégnek meg óriásvállalatnak meg mamutcégnek kell nevezni egy 53 fős, egy 62 fős céget! Ezek nem óriási vállalkozások, mégis 1 milliárd forintonként nekik is 2 millió forinttal fog nőni az adóterhük.", "Kettéválasztanám a taokérdést. Alapvetően, amit államtitkár úr elmondott, azzal egyet lehet érteni a sporttao vonatkozásában, csak van egy másik része ennek. A nem tudom, milyen sporttaóval, ha valaki visszaélt, vagy luxus dolgokat vásárolt, vagy nagy nem tudom, miket csinált, az nyilvánvalóan elítélendő, de van itt egy nagyon fontos kérdés, és önök is biztos tudják, mert az önök választókerületeiben is épültek ilyen létesítmények. Van a látvány-csapatsportágak, tehát a taojogosult sportágak közül három, amelyekre ‑ kombinálva iskolai igényekkel ‑ remekül lehetett iskolai tornacsarnokokat építeni; ez pedig hétköznap az iskolai oktatást, az iskolai mozgást, a mindennapos testnevelést segítette, hétvégén pedig kosárlabda-, kézilabda- vagy röplabdamérkőzéseknek adott otthont.", "Tudok ilyet mondani, számos pontos példát Magyarország területéről, ahol egy iskola vagy több iskola összefogva nagy céggel és egy sportszövetséggel, épített olyan kicsi tornacsarnokokat, amelyek alkalmasak voltak egy nemzeti bajnokságot vagy kisebb regionális bajnokságot lebonyolítani kosárlabda, kézilabda és röplabda sportágban, de ezek a meccsek rendszerint hétvégén voltak, ezért hétfőtől péntekig viszont annak az iskolának lett egy modern, felszerelt, légkondicionált tornacsarnoka, ahol a diákok, a gyermekek tudtak mozogni. Én féltem ezt a lehetőséget. Körülbelül kétszáz ilyen tornacsarnok, kisebb-nagyobb tornacsarnok van, ebben benne van a Bencsik képviselő által említett tanuszoda program is ‑ a vízilabda is taojogosult látvány-csapatsportág ‑, benne vannak ezek. Körülbelül 200 darab ilyen létesítmény épült az elmúlt tíz évben Magyarországon.", "Most én nem a csapatsportág oldaláról szeretném ezt megközelíteni, hanem a diákok oldaláról, akik az iskolában egyébként nem rendelkeztek tornacsarnokkal, vagy maximum egy pici tornaszobával, és kinyílt a lehetőség, hogy egy városban, mondjuk, három iskola be tudja osztani maguk között, vagy két iskola be tudja osztani maguk között, hogy ki mikor használja azt a tornacsarnokot, és ezáltal a diákoknak egy színvonalasabb, magasabb minőségű sportolási, testnevelési lehetőséget biztosítottak.", "(10.30)", "Én nagyon kérem önöket, ha már megszüntetik ezt a sporttaorendszert ‑ és lett egy bejelentés, hogy a nagy sportszövetségeknek és csapatoknak lesz a Belügyminisztériumnál egy külön állami támogatás, talán 150 milliárd forint értékben tervezték be a költségvetésbe ‑, és ha nem lesznek erre rákényszerítve a nagy cégek és a sportszövetségek, a sportegyesületek, akkor ők nem fognak iskolai tornacsarnokokat építeni; akkor nyilvánvalóan a 150 milliárd forint kormányzati keretet az olimpiai felkészülésre ‑ ami szintén támogatandó és helyes ‑ vagy a saját csapatuk erősítésére fogják költeni. Nagyon fontos, hogy legyen egy keret ‑ és itt nyilvánvalóan a Belügyminisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak meg az Oktatási Minisztériumnak is együtt kell működni ‑, és ne álljon le, és ahol még szükség van ilyen jellegű tornacsarnok építésére, és be lehetett vonni a magántőkét a tao formájában, be lehetett vonni a sportszövetséget, és ráadásul az intézmény, a létesítmény úgy működött, hogy hétköznap is tele volt, meg hétvégén is tele volt, ezeket a lehetőségeket ne hagyjuk elveszni, ezeket a lehetőségeket folytassuk tovább, mert jelenleg ebből a törvényből nem derül ki, hogy bármiféle helyettesítő jogszabály, helyettesítő lehetőség lenne.", "A társasági adóról beszéltem. Itt az a kérdésem az államtitkár úrhoz alapvetően ‑ bár egy ilyen vitánál, bocsánat, hogy ezt mondom, én hiányolom a Gazdasági Minisztériumot. A Pénzügyminisztérium oldaláról értem, mert a Pénzügyminisztériumnak az a feladata, hogy a kormányzati költségvetési igényeket kielégítve beszedje a szükséges adóbevételeket, növeljen adót, hogy nagyobb legyen az a torta, amelyet a megnövekedett számú minisztériumok között szét lehet osztani. Ezt értem. De mi a helyzet a gazdasággal? Van‑e érdemi hatása? Számolnak‑e negatív hatással, versenyképesség-romlással, munkanélküliség-növekedéssel? Ezen adó-, járulék- és jövedékiadó-emelési csomaggal kapcsolatban a Gazdasági Minisztérium mit gondol? Számol‑e versenyképesség-romlással? Számol‑e beruházások elmaradásával? Számol‑e esetleg a munkanélküliség növekedésével? Összességében az önök által beterjesztett adócsomagok kapcsán legfőképpen a közép- és nagyvállalati szektorban számolnak‑e ilyenekkel? Ezt nyilvánvalóan a Pénzügyminisztériumnak nem feladata megmondani, és nem feladata erre hatástanulmányt készíteni, ezért hiányolom a Gazdasági Minisztériumot erről a vitáról, mert a Gazdasági Minisztériumnak viszont feladata. Az a kérdés, hogy egy ilyen vállalatiadó-csomagban lévő adóemelés, ami a cégautóadót, a reprezentációs adót, az innovációs adót, a társasági adót és minden más adót emel, nem okoz‑e versenyképesség-romlást, nem okozza‑e olyan, már egyébként készülő, tervezési folyamatban lévő beruházás esetleges elmaradását, amire viszont a magyar gazdaságnak, a magyar munkavállalóknak szükségük van.", "Úgyhogy, ha államtitkár úrnak van ebben véleménye, azt is nagyon szívesen hallgatom, de a Gazdasági Minisztériumnak még inkább fontosabb lenne a véleménye. Ők erre készítettek‑e hatástanulmányt? Készítettek‑e arra nézve anyagokat, feljegyzéseket, terveket, hogy ha ez valamilyen módon beruházások elmaradásához vezet, valamilyen módon a versenyképesség romlásához vezet, akkor azt milyen intézkedésekkel tudják kiegyensúlyozni?", "Mivel a törvényjavaslatot olvastam, és a vitára felkészültem, mivel államtitkár úr beszédét meghallgattam, amelyben körülbelül ötvenszer szerepelt a „megnövekedett teher” és „emelés” szó, ezért én így, ebben a formában ezt a csomagot nem tudom támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}
