Melléthei-Barna Márton (TISZA)

MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON (TISZA) előterjesztő: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen a szót. Ígérem, nem lesz 30 perc. (Közbeszólások az ellenzék soraiból: Nem halljuk! Nem működik! ‑ Dr. Bódis Péter neve jelenik meg a kijelzőn. ‑ Közbeszólások az ellenzék soraiból: Most már igen! Most már jó! ‑ A név eltűnik a kijelzőről. ‑ Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Most megint nem! ‑ Gulyás Gergely: Azt hitték, hogy a kormány az előterjesztő, ahogy lenni szokott. ‑ A Terembiztos Szolgálat munkatársa egy hordozható mikrofont hoz. ‑ Melléthei-Barna Márton neve megjelenik a kijelzőn. ‑ Közbeszólás az ellenzék soraiból: Most jó!) Most jó? Köszönöm szépen, akkor arra nincs szükség.

Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót, én igyekszem nem kihasználni a 30 perces időszakot, szeretnék viszont válaszolni a felmerült kérdésekre. Először ‑ nem biztos, hogy fontossági, de talán udvariassági szempontból ‑ Hargitai kolléga úrnak, képviselő úrnak szeretnék válaszolni. Egyrészt köszönöm, hogy jelezte ön is, hogy nem salátatörvényről van szó, és azt is elismeri, hogy jogunk van arra, hogy ilyen törvényt alkossunk.

A keresztény értékek védelmével kapcsolatban viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy teljes félreértés, itt semmi olyan szándék sem az eredeti előterjesztésben, sem később nem volt, hogy magyar kormány, Magyarország, parlament, Országgyűlés, magyar állami szervek ne védjék meg a keresztény kultúrát és értéket. Csak szeretnék, ahogy ön is hivatkozott, a Nemzeti Hitvallásra hivatkozni, illetve az Alaptörvény 16. cikkének is a (6) bekezdése talán azt mondja, hogy biztosítja hazánk alkotmányos önazonosságát és a keresztény kultúrát. Úgyhogy semmiféle ilyen szándék nem volt. Ez valójában egy megismétlése volt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapozásáról szóló jogszabály, pontosabban annak a törvényhelynek első része egyébként is szerepel az Alaptörvényünkben. Úgyhogy én nagyon sajnálom, ha ez valami félreértésre adott okot, de talán akkor ezt tisztáztuk.

Nem hiszem, hogy fontossági sorrendben megyünk, de a KEKVA-kkal kapcsolatban két dolgot hadd mondjak el. Egyik az az, hogy ez, amit most előterjesztettünk, alkotmánymódosítást, alaptörvény-módosítást, a lehetőséget teremti meg arra, hogy a KEKVA-modellt megszüntessük. Azt, hogy a KEKVA-kkal pontosan milyen módon és milyen ütemben fog történni, egy külön előterjesztés lesz; nem is biztos, hogy én fogom azt megtenni.

Mindenesetre szeretnék arra hivatkozni, hogy elhangzott, hogy az oktatási KEKVA-knak milyen elképesztő értékei, eredményei vannak. Szeretném azt is elmondani önöknek, hogy nemcsak oktatási KEKVA-k vannak, illetve az oktatási KEKVA-khoz kapcsolódóan is számtalan visszásság, visszaélés volt. Ezzel kapcsolatban kaptunk alapvető felhatalmazást ennek a kérdésnek a rendezésére.

A Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatban, ha jól értem, akkor egyetlen képviselő ‑ tehát még a fideszes képviselők sem ‑ mondta azt, hogy ezt az intézményt kellene fenntartani, hanem arra hivatkoztak, hogy a szuverenitásvédelem egy fontos kérdés. Ezzel szerintem a tisztelt Ház egyetlen képviselője sem szeretne vitatkozni… (Jelzésre:) Nem tudom, ha ön vitatkozik vele, akkor lehet, de szerintem senki nem gondolkodik azon, hogy Magyarország szuverenitását föl kellene adni.

Azt is gondoljuk, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ahogy korábban jeleztem, egy olyan hivatal volt, amely azon kívül, hogy vegzálta a civileket, az állampolgárokat, a politikai ellenfeleket, semmilyen eredményt nem tudott felmutatni, leszámítva azt az abszolút teljesítményt, hogy közpénzmilliárdokat költött el nagyon rövid idő alatt.

Azt gondoljuk tehát, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal eltörlése egy fontos lépés, de nem a szuverenitás felszámolása, hanem ennek a hivatalnak a megszüntetése szempontjából.

A legnagyobb vitát, azt hiszem, amiről beszélgettünk már korábban, az jelenti, hogy vajon az alaptörvény-módosításunk és annak is ez a nyolcéves miniszterelnökiciklus-maximumnak a meghatározása vajon visszaható jogalkotásnak minősül‑e, vagy sem. Ezzel kapcsolatban szeretnék hivatkozni a Fidesz által megalkotott jogalkotási törvényre, amely egy pontos meghatározást ad a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára, ami egyébként megegyezik az első jogalkotási törvénynek a szabályával is. Ez így szól: „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget” ‑ tehát a megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget ‑ „kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el, vagy korlátozhat jogot (Tuzson Bence: Terhesebbé tesz! ‑ Gulyás Gergely: Terhesebbé tesz kötelezettséget!), és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé a múltra vonatkozóan.”

Nyilvánvalóan az Alaptörvény tizenhatodik, tervezett módosítása nem a hatálybalépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre vonatkozik. Nem azt mondjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége vagy bárkié, aki több mint nyolc éven keresztül volt miniszterelnök, jogellenes lett volna. Azt állítjuk, hogy alkotmányos garancia ‑ és mi abszolút úgy gondoljuk, hogy ez egy demokratikus garancia ‑, azt kéri, azt teszi szükségessé, hogy a jövőben olyan ember, akinek a kezében nyolc éven keresztül vagy legalább nyolc éven keresztül ilyen hatalom koncentrálódott, ne lehessen miniszterelnök. (Gulyás Gergely: A jövőre nézve! ‑ Tuzson Bence: A jövőre nézve!) Ez igaz Magyar Péterre, igaz Gulyás Gergőre, ha egyszer miniszterelnök lesz, vagy bárki másra, aki egyébként ilyen ambícióval vagy ilyen hatalommal rendelkezett vagy rendelkezik.

Nagyon fontos, hogy az Alkotmánybíróságnak is idéztük korábban a döntéseit ezzel kapcsolatban. Csak egyre szeretném felhívni a figyelmet ‑ az előbbi előadásomban már hivatkoztam másra is ‑, ez a 2017-es döntése az Alkotmánybíróságnak: nincs akadálya annak, hogy a jogalkotó a múltban keletkezett jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket szabályozzon, amennyiben az új szabályozás ezeket a jogokat és kötelezettségeket hátrányosan, csak a hatálybalépés utáni időtől fogva érintheti, hiszen a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem értelmezhető akként, hogy a fennálló tartós, határozatlan időtartamú jogviszonyok a jövőre nézve semmilyen esetben sem alakíthatók át vagy változtathatók meg. (Gulyás Gergely: Az más!)

(13.00)

Amiről beszélgetünk egymással, ami ennek a szabálynak a rendelkezése, hogy a jövőre nézve azért, mert egyébként ha megemeljük a köztársasági elnök választhatóságának a határát 35 évről 55 évre vagy fordítva, belenyúlunk egy jogviszonyba, egy korábbi jogviszonyt fog értékelni, egy adottságot fog értékelni, ettől még nem lesz visszaható hatályú. De szerintünk fontos leszögezni azt, hogy senkinek sincsen szerzett joga arra, hogy egyszer majd miniszterelnök legyen, és ez óriási nagy különbség ahhoz képest, mint amikor a Fidesz korábban elfogadott jogszabályokat, amelyek valóban megkurtítottak szerzett jogokat vagy elnehezítettek fennálló jogviszonyokat. Ilyen volt a rokkantsági nyugdíjak elvétele a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén (Gulyás Gergely közbeszól.), ilyen volt az út menti óriásplakátok leszerelése, a napelemes háztartási méretű kiserőművek által termelt áram szaldó elszámolásának megszüntetése, de ilyen volt a 98 százalékos különadó magánszemélyekre is. (Nacsa Lőrinc: Az igen! ‑ Gulyás Gergely: Az igen. Az AB megsemmisítette!) Voltak ilyenek, ez a jogszabály viszont pont hogy mindezektől eltér és elkülönül.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Összességében a mai vita során nem merült fel olyan érdemi kérdés, amiről azt gondolnám, hogy ennek a jogszabálynak a részletes vitáját nem tenné lehetővé. Azt is gondolom, hogy én egy olyan felvetést hallottam ‑ Gulyás Gergelytől ‑, amely valóban megfontolandó, ez az átmeneti rendelkezésnek a bevezetése, hogy mi van abban az esetben, ha a nyolcadik év pont abban az időszakban telik le, amikor már egyébként az országgyűlési választást kiírták, nem is kell, hogy meglegyen az eredmény; azt gondolom, hogy ebben várunk öntől vagy esetleg ‑ én sajnos nem tudok előterjeszteni módosítást ‑ valamelyik kollégától egy ehhez kapcsolódó módosítást. Mindenkit bátorítok arra, akár a Mi Hazánk képviselőit is, hogy ha komolyan gondolják azt a korlátot, amit ők szeretnének bevezetni, nyújtsák be, nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezeket a kérdéseket.

Amit szeretnék jelezni: a KEKVA-kkal és a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos módosítás lehetőséget teremt, a végső döntést nem ez az alkotmánymódosítás fogja meghozni. A miniszterelnök mandátumának a nyolc évben történő maximalizálása pedig egy nem visszaható hatályú jogalkotás, amely alkotmányos garanciákat jelent, és amelyre a TISZA-kormánynak és az egész frakciónak nagyon komoly felhatalmazása van. Ezt 2025. április 13-án döntötte el az a szavazás, amelyet mi kezdeményeztünk, és ez volt talán az első olyan pont, amelyre a TISZA-kormány ígéretet tett. És azt is gondolom, hogy ennek az égvilágon semmilyen alkotmányjogi korlátja nem lehet. Úgyhogy kérem a tisztelt Háznak a támogatását a törvény elfogadása érdekében. (Taps a TISZA soraiban.)