Dr. Bódis Péter (TISZA)
2026-05-27 · 4. ülésnap · felszólalás · 6:32 · Igazságügyi Minisztérium államtitkáraSzöveg6 176 karakter · 12 bekezdés · JSON
DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A gránitszilárdságú Alaptörvény tizenhatodik módosításáról szóló törvényjavaslat a mai ülésünk következő témája. Az Alaptörvény tizenhatodik módosítására irányuló javaslat hárompilléres szerkezetet követ, így a miniszterelnöki tisztség vonatkozásában nyolcéves korlátot állít; hatályát veszti az Alaptörvény jelenleg hatályos szövegének azon rendelkezése, miszerint az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott független szerv működik; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogainak gyakorlását a kormány hatáskörébe utalja, egyúttal kimondja, hogy ezen alapítványok vagyona nemzeti vagyon.
Mindenekelőtt rögzítenünk szükséges, hogy az Alaptörvény tizenhatodik módosítása nem egyszerűen jogtechnikai korrekció. Az Alaptörvény módosításának célja elsősorban hazánk demokratikus intézményrendszerének és a közvagyon védelmének, egyszersmind a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása. Rögzítenünk szükséges egyúttal, hogy egy olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor a választók egyértelmű felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a közhatalom gyakorlása újra visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé, és vissza tudjuk állítani a közhatalom gyakorlásába vetett közbizalmat.
Az Alaptörvény tizenhatodik módosítására irányuló javaslatban foglalt korlátozás, miszerint a miniszterelnöki mandátum betöltésének felső határa két ciklusban, nyolc évben kerül meghatározásra, nem egyedülálló. Az ilyen korlátozás a nemzetközi gyakorlatban bevett alkotmányos korlát, amelynek célja a demokratikus hatalomgyakorlás egyensúlyának, a fékek és ellensúlyok elvének biztosítása, egyszersmind megerősítése.
A képviseleti demokráciák legfőbb önvédelmi reflexe ugyanis éppen az, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott legyen. Ezt garantálja a fékek és ellensúlyok rendszerének hatékony érvényesülését, és megakadályozza a hatalom túlzott szélsőséges koncentrációját. Ha egyetlen személy korlátlan ideig a végrehajtó hatalom letéteményesévé válhat, az óhatatlanul a formálisan független intézmények személyi függőségéhez és a demokratikus hatalomgyakorlás torzulásához vezethet.
Az Alaptörvény tizenhatodik módosítására irányuló javaslat által rögzített nyolcéves mandátumkorlát bevezetése intézményi szinten kényszeríti ki a politikai rotációt, ösztönzi a kormányzati megújulást, miközben radikálisan csökkenti a rendszerszintű korrupció és a beágyazott kliensrendszerek kialakulásának kockázatát.
Végső soron a mandátumkorlát a jog feltétlen uralmát és az alkotmányos intézmények integritását állítja vissza a személyek uralmával szemben. Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása világossá teszi, hogy a miniszterelnöki tisztség és így a végrehajtó hatalom gyakorlása nem élethosszig tartó előjog, hanem a nemzettől kapott időszakos megbízatás, amely a modern, nyugati típusú demokráciák esszenciájából, a demokratikus legitimációból fakadóan a megújulásra és a transzparenciára épül.
Az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésével kapcsolatban a TISZA-kormány határozott és egyértelmű célkitűzése, hogy az egészséges alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében felszámoljuk mindazokat az intézményeket, amelyek nem töltenek be valódi legitim közjogi funkciót, illetve működésükkel, puszta létezésükkel közvetlenül sértik a demokratikus hatalomgyakorlás kereteit, a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét, illetve az alapvető jogok egyetemes érvényesülését.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt időszakban nem a nemzeti szuverenitást védte, ugyanakkor a hatalomgyakorlás társadalmi kontrollját megvalósító sajtószabadságot, illetve civil társadalmi szerveződéseket kívánta ellehetetleníteni. Egy jogállamban nincs helyük olyan politikai furkósbotként működő intézményeknek, amelyek az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság mögé bújva korlátozzák az alapvető jogok egyetemes jellegét, és céljuk a hatalomgyakorlás társadalmi kontrolljának gyengítése.
Végül az Alaptörvény tizenhatodik módosítására irányuló javaslat 4. cikke, az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ‑ röviden KEKVA ‑ rendszerét alakítja át gyökeresen. Ahogyan azt a javaslat indoklása is rögzíti, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat mint magánjogi szereplőket korábban a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján hozta létre és juttatott részükre jelentős mértékű közvagyont. Ezzel együtt a kormány átruházta az alapítói jogok gyakorlását az alapítványok kuratóriumaira, megszüntetve ezáltal a demokratikus kontrollt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a közvagyon felhasználását illetően.
Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon. Az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtéséhez szükséges annak rögzítése is, hogy az alapítói jogokat a kormány, nem pedig a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma gyakorolja. Az Alaptörvény módosítása tehát a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mint magánjogi szereplők létrehozása során az alapítói jogok állam általi átruházásából fakadó visszaélések megszüntetése és a demokratikus kontroll helyreállítása érdekében rögzíti, hogy a KEKVA vagyona egyértelműen és visszavonhatatlanul nemzeti vagyon, az alapítói jogokat közvetlenül a mindenkori kormány gyakorolja, a kormány jogosulttá válik az alapítványok megszüntetésére.
(11.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány meggyőződése, hogy az alkotmányos intézményrendszer stabilitása a demokratikus korlátok és ellensúlyok működéséből fakad, nem a hatalom tartósságából. Az előttünk fekvő módosítás ezért egyszerre szolgálja a jogállami intézmények megerősítését, a politikai közbizalom helyreállítását és Magyarország európai alkotmányos normákhoz való közelítését. A kormány ezért arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az Alaptörvény módosításáról szóló javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Bódis Péter — 2026-05-27, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/4-33.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-4-33,
title = {Dr. Bódis Péter — 2026-05-27, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/4-33.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
year = {2026}
}