Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Eredetileg Kapitány István miniszter urat szerettem volna kérdezni, de egy ekkora ziccert nem hagyok ki, úgyhogy önhöz szeretnék napirend előtti felszólalást intézni.

Ezt a szerencsétlen országot csak az elmúlt 75 évben több alkalommal ugyanazzal a trükkel és annak az ellenkezőjével fosztották ki. A 40-es évek végén és az 50-es évek elején a kommunisták a magántulajdont köztulajdonná változtatták, ilyen módon rabolták le az embereket, főleg a parasztságot. Aztán a 90-es évek elején, az elhazudott, elsikkasztott, elsinkófált rendszerváltás szerves részeként, a privatizáció fedőnevű rablóhadjárat keretében a köztulajdonból magántulajdont csináltak, ilyen módon is kifosztották az országot. Aztán az elmúlt 36 évben, kormányoktól, pártszínektől, ideológiáktól függetlenül, a korrupciós mechanizmusnak legalább két alapvető formája alakult ki: amikor az állami tulajdont értékesítették, akkor ezt általában a piaci ár alatt tették meg, amikor pedig az állam vásárolt tulajdont, ezt jóval a piaci ár fölött cselekedték meg a döntéshozók.

Éppen ezért nagyon fontos kérdés, nemzetbiztonsági alapkérdés, hogy önök, tisztelt miniszterelnök úr, mit kívánnak kezdeni a stratégiai, vagy ha úgy tetszik, nemzetbiztonsági szintű állami vagyonnal. Gondolok itt elsősorban, de nem kizárólagosan az energia-, a bank-, a biztosító- és a telekommunikációs szektorra, kiemelten az energiaszektorra, azon belül is ‑ mellébeszélés nélkül ‑ a MOL-ban és az MVM-ben meglévő kisebb-nagyobb állami tulajdonra. Ugyanis nem minden a pénz, és nem minden az egyszeri bevétel. Éppen ezért a Mi Hazánk azt javasolja önnek és a kormánynak nagy tisztelettel, hogy egyáltalán ne értékesítsenek ezekből a szektorokból, főleg az energiaszektorból állami vagyont, hiszen olyan időket élünk, amikor nem az a kérdés, hogy valami olcsó vagy drága, hanem inkább az, hogy van vagy nincs, lesz vagy nem lesz. Éppen ezért az állami vagyonnak a megtartása, sőt gyarapítása, az állami tulajdoni hányad növelése és nem csökkentése indokolt ezekben az esetekben.

Ezért kérdezem öntől, hogy tervezik‑e ezekből a szektorokból, akár részben, akár egészben, a meglévő állami vagyon értékesítését, avagy megfontolják a Mi Hazánknak azt a javaslatát, hogy ezt megtartani kell és növelni, nem pedig csökkenteni.

Ehhez kapcsolódóan szóban előterjesztenék önnek, önöknek egy javaslatot, amely ahhoz a logikához kapcsolódna, hogy a törvényhozásnak nem mindig utólag kell ellenőriznie a végrehajtó hatalmat, hanem lehet előzetes kontrollt is gyakorolni. Ezért én azt javaslom önnek, önöknek, hogy vezessünk be egy négyötödös szabályt, amely arra vonatkozik, hogy ha bármilyen, az előbb felsorolt vagy azon kívül eső állami vagyon értékesítése felmerül, akkor ezt csak és kizárólag a parlament előzetes, négyötödös többségű döntésével lehessen megtenni, annak érdekében, hogy akár egy kétharmados erő se tudja önmagában, egyedül eldönteni ennek az állami vagyoni hányadnak a sorsát.

Aztán, mivel kisebb kérdéscsokorral készültem, áteveznék más vizekre: lakossági és vállalkozói energiaárakról szeretném önt kérdezni. Nem várok normaszöveg pontosságú választ, hiszen rövid idő telt el a kormányzás kezdete óta; irányvonalakra közelítő pontosságú válaszra lennék öntől kíváncsi, miniszterelnök úr.

Tudjuk azt, hogy a lakossági áramárak esetében az a helyzet, hogy 2523 kilowattóra éves fogyasztásig 36 forintért adják, extra rendszerhasználati díj mellett, efölött 70 forintért a fogyasztóknak. Ugyanez a gáz esetében 1729 köbméteres éves fogyasztásig 110 forint, afölött 767 forint; körülbelül kéteurós megtorló jellegű gázárak érvényesülnek. Mit kívánnak ezzel kezdeni, milyen irányba kívánnak elindulni? Illetőleg legalább a mikrovállalkozók támogatása érdekében, akár tevékenységi körtől függetlenül, megfontolják‑e a Mi Hazánknak azt a javaslatát, hogy vállalkozói H-tarifát érdemes bevezetni annak érdekében, hogy versenyképessé tudjuk tenni azokat a vállalkozásokat, amelyek megújuló energiaforrást is használnak?

Mi a tervük a szél- és a napenergia hasznosításával? Újranyitják‑e azt a kérdést ‑ ezt is megfontolásra javasoljuk önöknek ‑, hogy akik annak idején úgy létesítettek háztartási napelemes erőműveket, hogy tízéves korlátozással vagy korlátlanul, éves elszámolásban csatlakoztak, azok számára, legalább ennek a körnek a számára megnyitják‑e ezeket a lehetőségeket? Több tíz- vagy talán több százezer önerőből megvalósult beruházáshoz kapcsolódó tulajdonos tapsolna, ha ezt a kérdést újranyitnánk és újratárgyalnánk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Nagy tisztelettel ezekre a felvetésekre, kérdésekre várnék öntől legalább közelítő pontosságú válaszokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)