{"cycle": 43, "id": "4-18", "date": "2026-05-27", "ulnap": 4, "seq": 18, "speaker": "Dr. Bódis Péter (TISZA)", "p_azon": "0026", "faction": "TISZA", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Összevont vita T/71 Az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodás felmondásának visszavonásáról", "iromany": "T/71", "duration_s": 432, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 6249, "paragraphs": ["DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon rövid, mégis komoly jelentőségű. Célja, hogy Magyarország továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja maradjon.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként engedjenek meg némi történelmi kitekintést. Egy állandó nemzetközi büntetőbíróság felállításának gondolata mind az első, mind a második világháború után felmerült, ám a világpolitikai körülmények nem tették lehetővé annak létrehozását.", "A hidegháborút követően a kérdés azonban ismét napirendre került az ENSZ-ben. A büntetőbíróság felállításának szükségességét a volt Jugoszlávia, valamint a Ruanda területén elkövetett bűncselekmények miatt létrehozott, két, „ad hoc törvényszékkel” járó probléma is igazolta. Az ENSZ Közgyűlése ezért arról határozott, hogy diplomáciai konferenciát tartanak a kérdés megvitatására.", "Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának aktív támogatója volt az előkészületek folyamán. A statútum elfogadása céljából 1998 nyarán Rómában ülésezett az ENSZ Diplomáciai Konferenciája, amelyen Magyarország küldöttsége is részt vett.", "Hazánk azt az álláspontot képviselte, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek egy nemzetközi bírói fórumon történő felelősségre vonása feltétlenül szükséges. A Nemzetközi Büntetőbíróság működését és szervezetét szabályozó római statútumot 1998. július 17-én fogadták el 127 ország, köztük Magyarország részvételével.", "Magyarország 1999. január 15-én írta alá a statútumot, amit az Országgyűlés határozatával is megerősített. A statútum a 60. ratifikációt követően, 2002. július 1-jén lépett hatályba, az hazánkra nézve nemzetközi jogilag kötelező erejű.", "A statútum a belső jogban azonban a mai napig nincs kihirdetve, formálisan tehát nem része a magyar jogrendnek. Ezt a lassan negyedszázados elmaradást pótolni kell. Tudjuk, hogy e téren több próbálkozás is történt a múltban, és hogy a statútum kihirdetése több jogszabály, köztük az Alaptörvény módosítását is igényli. Az igazságügyi tárca ezért haladéktalanul megkezdte a jogalkotás előkészítését, és a szükséges egyeztetéseket követően be fogjuk terjeszteni a tisztelt Ház elé a kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot is.", "Nézzük meg, miről is szól a statútum, és hogyan működik a Nemzetközi Büntetőbíróság! A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekményekre korlátozódik, így a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények, valamint az agresszió elkövetésében részes személyek felett rendelkezik joghatósággal. A bíróság által kiszabható büntetések legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztés, pénzbüntetés, valamint a bűncselekményből származó haszon elkobzása.", "A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának helyét a bíróság jelöli ki az erre vállalkozó államok listájából. A Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit a részes államok közgyűlése titkos szavazással választja, kilenc évre. A bíróság összetételénél fontos szempont a világ fő jogrendszereinek képviselete, a méltányos földrajzi eloszlás, a női és férfi bírák megfelelő képviselete, valamint, hogy egy államnak csak egy bírója lehet egyidejűleg.", "(9.50)", "A bíróság szervei: az elnökség, a tárgyalás-előkészítő, az elsőfokú és a fellebbviteli tanácsok, valamint a főügyészség és a hivatal. A bírák, a főügyész, az ügyész, a hivatalvezető és a helyettes hivatalvezető feladataik végzése során a diplomáciai képviseletek vezetőinek kiváltságait és mentességeit élvezik.", "A Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, 2002. szeptember 10-én, New Yorkban elfogadott megállapodást Magyarországon a 2006. évi XXXI. törvény hirdette ki. A megállapodás ezzel a belső jogunknak is a része lett.", "Mindezek mellett a statútum számos fontos büntetőjogi alapelvet nevesít, így a „nullum crimen sine lege” elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát. Kizárja a nevesített bűncselekmények elévülését. A bíróság csak természetes személyek felett ítélkezhet, akiket hivatalos minőségük nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, illetve az nem szolgálhat büntetésük csökkentésének alapjául.", "A statútum tartalmazza a nemzetközileg elfogadott eljárási alapelveket, így a vádlott jelenlétében lefolytatandó nyilvános tárgyalás követelményét és az ártatlanság vélelmének elvét. A vádlottnak jogában áll megismerni a vádat, a védelme előkészítéséhez szükséges eszközökkel, illetve védővel rendelkezni.", "A bíróság elsőfokú tanácsainak határozatai ellen fellebbezésnek van helye. Megengedett továbbá az ítélet felülvizsgálata új, döntő körülmények utólagos felmerülése esetén. A statútum továbbá a sértettek és a tanúk megfelelő védelméről is gondoskodik.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján láthatjuk, hogy a statútum a nemzetközi jog kimagasló eredménye. A Nemzetközi Büntetőbíróság célja a jogállamiság előmozdítása, a legsúlyosabb nemzetközi jogsértések üldözése, és annak biztosítása, hogy a deliktumok elkövetéséért felelős személyeket bíróság elé állítsák.", "Örök érvényű igazságot rögzít a statútum preambulumának negyedik bekezdése, amely szerint azok a legsúlyosabb bűncselekmények, amelyek az emberiség egészét érintik, nem maradhatnak büntetlenül. Az előző kormány mindezzel szembemenve arról döntött, hogy Magyarországot kilépteti a statútumból. A 2025. évi XXX. törvény felhatalmazást adott mind a statútum, mind a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás felmondására, a törvény indokolása azonban nem tartalmaz semmilyen magyarázatot erre a lépésre.", "A kilépési folyamat megindult, és a végéhez közeledik. Az ENSZ-főtitkár 2025. június 2. napján kézhez kapta a felmondásról szóló értesítést, így egy évvel később, 2026. június 2-án válna hatályossá Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból, illetve ezen a napon vesztené hatályát a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény is.", "Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a kilépési folyamat megállítása azzal, hogy hatályon kívül helyezi a 2025. évi XXX. törvényt. Kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA padsoraiból.)"]}