{"cycle": 43, "id": "35-110", "date": "2026-10-13", "ulnap": 35, "seq": 110, "speaker": "Kármán András (TISZA)", "p_azon": "k122", "faction": "TISZA", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "pénzügyminiszter", "event": "Általános vita lefolytatása T/796 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról", "iromany": "T/796", "duration_s": null, "position": "pénzügyminiszter", "chars": 9386, "paragraphs": ["KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mindjárt a legelején leszögezzem, ez a kormány kezdetektől a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének elkötelezett híve, és az is marad. A jegybanki függetlenség a magyar gazdaság stabilitásának egyik sarokköve, amelyhez mi minden körülmények között tartjuk magunkat. A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai feladatai körében ‑ például a kamatok meghatározásában ‑ független, és ebbe a kormány nem szól bele. Ez a függetlenség a garanciája annak, hogy az inflációt a napi politikai érdekektől függetlenül, szakmai alapon lehessen kordában tartani. Ez nem a jegybank kiváltsága, ez a magyar emberek, a magyar családok érdeke.", "Azonban a Nemzeti Bank a tágabb értelemben vett államháztartásnak is a része, tehát közpénzekkel gazdálkodik. A két dolgot élesen szét kell választani. A monetáris politikába senki nem szólhat bele, a közpénzek elköltésébe viszont az Országgyűlésnek nemcsak joga, hanem kötelessége beletekinteni. Ez nemzetközileg bevett gyakorlat, amely nem áll ellentétben a monetáris politika függetlenségével.", "A Fidesz 16 éven át szándékosan összemosta a két kérdést. A monetáris politikába, oda, ahova a kormánynak soha nem lett volna szabad betenni a lábát, beleszólt. Az előző nemzetgazdasági miniszter például rendre kinyilvánította, hogy szerinte túl magasak a kamatok, sőt adminisztratív eszközökkel is nyomást gyakoroltak a kamatok alakulására. A jegybank gazdálkodását viszont tudatosan és szisztematikusan kivonták minden nyilvános kontroll alól. Pontosan ezt a fonák helyzetet kell most helyre tennünk, megteremteni a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését és számonkérhetőségét.", "Tisztelt Országgyűlés! Fő állításom, hogy a közpénzek elköltését az Országgyűlésnek ellenőriznie kell. Nos, ezt az ellenőrzést az Országgyűlés és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nem közvetlenül, hanem egy erre hivatott testületen, a felügyelőbizottságon keresztül gyakorolja. A felügyelőbizottság tehát az MNB tulajdonosi ellenőrzésének szerve. Ez a testület felügyeli, hogy a bank a rábízott közpénzekkel felelősen gazdálkodjon. A Nemzeti Bank alapítványai és ingatlanjai körüli botrányok sora nemcsak arra világított rá, milyen következményekkel jár, ha a hatalmi pozícióban lévő politikai elit tagjai úgy érzik, bármit megtehetnek, hanem arra is rávilágított, milyen kritikus jelentősége van a megfelelő felügyeletnek.", "Ahhoz, hogy az MNB súlyosan megtépázott renoméját helyreállíthassuk, biztosítanunk kell, hogy soha többé ne fordulhasson elő olyan intézményesített rablás, amelynek a közelmúltban szemtanúi lehettünk. Ehhez pedig egy erős, független és a megfelelő eszközrendszerrel felszerelt felügyelőbizottságra van szükség. Éppen ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat.", "(14.20)", "Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan fordulhatott elő a jegybank százmilliárdos kirablása? Három fő oka van, és éppen erről szól a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat. Az első ok az, hogy a felügyelőbizottságnak eddig nem volt saját, független apparátusa. Az ellenőrzés tényleges munkáját nem a bizottság tagjai végzik, hanem a bank belső ellenőrei, azok viszont az igazgatóságtól, vagyis épp a bank operatív vezetésétől kapták a munkarendjüket, és ugyanennek a vezetésnek a kezében volt a belső ellenőrök előmenetele, fizetése, karrierje is. Gondoljuk végig, mit jelent ez: azt az embert, akinek a vezetés gazdálkodását kellett volna átvilágítania, pontosan az a vezetés fizeti, váltja le vagy nevezi ki, akit ellenőriznie kellene. Ez nagyjából olyan, mintha a diák saját magának javítaná a dolgozatát.", "Mondok egy még beszédesebb példát: ha egy kereskedelmi bank állna elő ilyen belső ellenőrzési felépítéssel, ahol az ellenőr a saját fizetését és karrierjét illetően az ellenőrzöttől függ, azt a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság egyetlen percig sem tűrné, a működését ebben a formában nem engedélyezné. Ezért a legjobb nemzetközi gyakorlatot követve olyan struktúrát hozunk létre, amely a monetáris politika függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett végre valódi, érdemi ellenőrzést képes gyakorolni a közpénzek felett. A törvényjavaslat az eddigi megoldás helyett szervezetileg is különválasztja az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság irányítása alatt működő belső ellenőrzést. A kétféle ellenőrzés ezentúl világosan elkülönül: az igazgatóság irányítása alatt álló belső ellenőrzési szervezet a jegybank alapvető, monetáris politikai feladataihoz kapcsolódó kérdéseket vizsgálja, a felügyelőbizottság irányítása alá kerülő önálló ellenőrzési szervezet pedig a közpénzekkel való gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket.", "Tisztelt Ház! A második kérdés, amit ezzel a törvénymódosítással orvosolni kell, az az, hogy a jegybank vagyonának egyre nagyobb részét egész egyszerűen kiszervezték a felügyelőbizottság látóköréből alapítványokba és leányvállalatokba. Ezeknek a szervezeteknek saját testületeik voltak, a jegybank tulajdonosi ellenőrzése pedig nem ért el hozzájuk. Így fordulhatott elő, hogy miközben papíron létezett a felügyelet, a közpénz egy folyamatosan bővülő része gyakorlatilag kikerült minden érdemi, a napi vezetéstől független kontroll alól, és épp ezeken a csatornákon, az alapítványokon és az ingatlanokat kezelő leánycégeken keresztül tűntek el a nemzet bankjának százmilliárdjai.", "Ennek most véget vetünk, a törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy a felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az MNB által alapított alapítványokra is kiterjed. A rendszeres ellenőrzés részeként a felügyelőbizottság legalább negyedévente meghallgatja e gazdasági társaságok vezetőit és az MNB által alapított alapítvány kuratóriumának elnökét. A meghallgatáson az MNB elnöke által kijelölt alelnök is részt vesz. A szabályozás tehát a leányvállalatok és az alapítványok esetében is biztosítja a tulajdonosi ellenőrzés tényleges érvényesülését, nem engedhető meg ugyanis, hogy a szervezeti forma önmagában akadályává váljon annak, hogy a felügyelőbizottság megvizsgálhassa az MNB gazdálkodásához kapcsolódó folyamatokat. A cél az, hogy a jegybanki vagyon leányvállalatba vagy alapítványba kerülése önmagában ne tehesse lehetetlenné vagy részlegessé a felügyelőbizottság törvényben meghatározott ellenőrzési feladatának ellátását, azaz ne fordulhasson elő újra, hogy a közpénz elveszíti közpénzjellegét.", "Tisztelt Országgyűlés! A harmadik ok pedig, ami a törvényjavaslatot indokolja, az, hogy maguk a felügyelőbizottság tagjai sem tették a dolgukat. Az elnök és az Országgyűlés által delegált tagok többsége végigasszisztálta ezt az időszakot, éveken át tétlenül nézték, ahogy a NER kegyeltjei a nemzet bankjából a magyar adófizetők százmilliárdjait szivattyúzták ki, mindezt havi 5-6 millió forintos tiszteletdíjért cserébe. Aki pedig a felügyeletért járó díjat felveszi, de magát a felügyeletet elmulasztja, az elveszítette az erkölcsi alapot a megbízatásához. Ezért új tagokat választunk. Az új testület összetétele a következő lesz: a hattagú felügyelőbizottság négy tagját az Országgyűlés választja meg, két tagját pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter delegálja. Az Országgyűlés által megválasztandó négy tag közül kettőre a költségvetési ügyekért, kettőre pedig a gazdasági ügyekért felelős parlamenti bizottság tesz majd javaslatot, így biztosítva, hogy a testületbe valóban hozzáértő, a Ház bizalmát élvező személyek kerüljenek.", "A tagok megbízatása ezentúl 4 évre szól, és egy alkalommal további 4 évvel meghosszabbítható. A korábbi parttalan mandátumok ideje lejárt.", "A törvényjavaslat emellett jelentősen, a felére csökkenti a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazását, az elnök tiszteletdíja ezentúl az MNB elnöke havi alapbérének 35 százaléka, a további tagoké pedig annak 30 százaléka lesz. Ez önmagában havonta mintegy 16 millió forint, egy teljes parlamenti ciklus alatt pedig több mint 600 millió forint megtakarítást jelent.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A szabályozás célja tehát világos: a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága ténylegesen és következetesen lássa el tulajdonosi ellenőrzési feladatait. Ehhez a törvényjavaslat pontosítja és megerősíti a hatásköreit, rendszeres és rendkívüli ellenőrzési kötelezettségeket ír elő, valamint létrehozza a felügyelőbizottság irányítása alatt álló, az igazgatóság belső ellenőrzési szervétől szervezetileg elkülönült szakmai szervezetet. Egyúttal biztosítja, hogy az MNB szervezeti egységei, érintett gazdasági társaságai és alapítványa teljeskörűen együttműködjenek az ellenőrzés során.", "A törvényjavaslat jelentősége azonban túlmutat az általa eszközölt konkrét változtatásokon, ez ugyanis a Nemzeti Bank súlyosan sérült renoméja helyreállításának egyik kulcsfontosságú lépése, amely egybevág a kormány többi, a magyar gazdaság és a magyar állam iránti bizalom helyreállítását célzó intézkedésével. Ezzel a javaslattal nemcsak erősebb felügyelőbizottságot és megbízhatóbb ellenőrzési struktúrát hozunk létre, hanem üzenetet küldünk a magyar emberek felé: soha többé nem fordulhat elő, hogy a jegybank magánszemélyek érdekét szolgálja az ország érdekei helyett. A nemzeti bank, tisztelt képviselőtársaim, a nemzetért van.", "Mindezeknek megfelelően kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, a szabályozási célt pedig támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiból.)"]}