Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS (Fidesz): Nem fogadom el (Derültség a kormánypárt soraiban.), mert ez nem válasz volt, hanem hablatyolás. (Balla György: Úgy van! ‑ Takács Péter: Ez így van!) Önök berezeltek, miniszter úr, berezeltek a közfelháborodás miatt (Közbeszólások a kormánypárt soraiból. ‑ Taps a Fidesz soraiból. ‑ Takács Péter: Így van!), és helyesen tették. Helyesen tették!

Önök méltatlanok és alkalmatlanok arra, hogy ezzel a múzeummal foglalkozzanak, semmi szükség az önök szakmai kontrolljára. (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Ez egy világhírű intézmény, amelyre büszkének kell lenni, és biztosítani kell a működését. Ne vegye rossz néven, miniszter úr, de ön szellemi értelemben Schmidt Máriához képest egy törpe. (Derültség és hangok a kormánypárt soraiból: Húú! ‑ Taps a Fidesz soraiban. ‑ Tarr Zoltán két kezével megfogja az asztalát, a mennyezet felé néz, majd egyik tenyerét a mennyezet felé emeli.) Önnek semmi joga nincs arra ‑ semmi joga nincs arra! ‑, hogy ezzel a múzeummal foglalkozzon.

Az egész ügyről egyébként, beleértve az ön szánalmas válaszát itt az előbb, egy vers jutott eszembe, ha megengedi, négy sort idéznék belőle (Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Vers! Vers!); hogyha nem ismeri a verset, megkérdezheti az ön mögött ülő államtitkár urat, ő színészember, gondolom, ő ismeri: „Most perc-emberkék dáridója tart, / De építésre készen a kövünk, / Nagyot végezni mégis mi jövünk. / Nagyot és szépet, emberit s magyart.” (Közbeszólások a kormánypárt soraiból, köztük: Volt kitől tanulni!) Köszönöm szépen. (Takács Péter: Bravó! ‑ Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)