Szakács Péter Lajos (TISZA)

SZAKÁCS PÉTER LAJOS, a Közlekedési és Beruházási Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Közlekedési és Beruházási Bizottság kijelölt előadójaként a magyar építészetről szóló törvény módosításáról szóló T/572. számú törvényjavaslat részletes vitájának eredményét ismertetem.

Bizottságunk szeptember 16-án lefolytatta és lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A benyújtott jelentésben megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabály által előírt követelményeknek. A vizsgálat az alkotmányos, tartalmi és formai követelményekre, a jogrendszer egységébe illeszkedésre, a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekre, valamint a jogalkotás szakmai követelményeire terjedt ki.

A bizottság a részletes vita lezárásával egyidejűleg 14 pontból álló módosító javaslatot fogalmazott meg. Az indítvány jogtechnikai pontosításokat és tartalmi kiegészítéseket egyaránt tartalmaz. Mellőzöm az ismertetését a sem a kormány képviselője, sem a Törvényalkotási Bizottság által nem támogatott, ezért a TAB összegző módosító javaslatban már nem szereplő bizottsági javaslatnak, amely a kereskedelmi építményekre vonatkozó szabályozás, közismert nevén a plázastop átalakítását célozta. E téma további tárcaközi egyeztetést igényel.

Kizárólag az összegző módosító javaslatban is megjelenő szakbizottsági módosításaink lényegét foglalom össze, elsőként a fővárosi reklámszabályozásról. Szabályozási hiányként azonosítottuk, hogy a főváros és a kerületek egyaránt alkothatnak a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó előírásokat, az eljárási jogosultságot ezért egyértelműen rendezni kell. A bizottsági javaslat szerint a helyi szabály megsértésekor az azt megalkotó önkormányzat járna el, és egyúttal érvényesítené az országos követelményeket is. Ehhez kapcsolódik a főváros településképi hatáskörének pontosítása. A cél az összhang megteremtése, az általános hatásköri rendelkezés a fővárosi helyi védelem és a reklámszabályozás között. A szövegcserés módosítás ezt a jogrendszeren belüli összhangot szolgálja.

Másodikként említem a kiemelt beruházások környezetvédelmi és természetvédelmi szabályaihoz kapcsolódó pontosításokat. A bizottsági indítvány egyértelműsíti a hatóságok közötti tájékoztatás megfogalmazását, valamint az építési és létesítési engedélyekre vonatkozó rendelkezést. A normaszöveg szerint a környezetvédelmi vagy természetvédelmi eljárás megindulásáról értesíteni kell az építésügyi hatóságot, amely az engedélyezést a döntés véglegessé válásáig felfüggeszti. Az indítvány megőrzi azt a lehetőséget, hogy a kiemelt beruházásra vonatkozó jogszabály engedélykiadási tilalmat írjon elő a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig. A bizottság e rendelkezéseknél nyelvhelyességi pontosításokat végzett.

Az átmeneti rendelkezések rendezése ugyancsak része az indítványnak. A korábbi hatósági döntésekre vonatkozó szabály a törvény átmeneti rendelkezései közé kerülne, és azokra az esetekre is kiterjedne, amelyekben a jogsértést megállapító döntés a hatálybalépést megelőző hat hónapban vált véglegessé, és a jogsértő állapot még fennáll. A folyamatban lévő hatósági ügyekre vonatkozó alkalmazási szabály szintén megmarad.

A magáncélú kiemelt beruházások meghatározott körében a bizottsági indítvány megtartja a december 31-éig tartó engedélykiadási korlátozást. A használatbavételhez szükséges engedély továbbra is kivételt képez.

Végül a bizottságunk több nyelvi, hivatkozási és kodifikációs pontosítást fogalmazott meg, köztük a preambulum, az átmeneti rendelkezések és a szövegcserék körében. A részletes vita eredményét a 4. alszámú jelentés, a szakbizottság módosítását a 3. alszámú indítvány tartalmazza. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)