Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Honfitársaim! Két héttel ezelőtt ugyanitt a TISZA-kormány miniszterei letették az esküjüket, és ezzel megkezdtük azt a munkát, ami részben a mögöttünk hagyott romok eltakarítását, részben a működő és emberséges Magyarország építésének az elkezdését jelenti. Különösnek hathat, fontosnak tartom, hogy beszámoljak az elmúlt két hét munkájáról, de olyan napokat élünk, amikor a legnormálisabb, legegyszerűbb dolgok tűnnek különösnek. Egy teljes generáció nőtt fel úgy, hogy nem látott nyilvános és valóban demokratikus vitát biztosító parlamentet; nem látott a parlamentnek valóban felelős kormányt; nem látott, nem hallott kiegyensúlyozott közmédiát vagy éppen a hazát, és nem csak a miniszterelnököt, a maffiafőnököt szolgáló kormánypárti képviselőket.

Ebben a szokatlan tanulási folyamatban ezért a beszámolóm előtt egy olyan alapvetést kell elismételnem, ami a fiatalabbak számára még nem lehet ismerős, az idősebbek pedig már lehet, hogy elfelejtették. Ilyen alapvetés, hogy a magyar Országgyűlésben megválasztott képviselők a magyar nemzet képviseletére esküdtek fel. Nem úgy szól a képviselői eskü, hogy én az én szavazóimért fogok dolgozni, te pedig a te szavazóidért, hanem úgy, hogy „tisztségemet a magyar nemzet” ‑ a teljes magyar nemzet! ‑ „javára gyakorolom.”

Önök itt minden magyar embert képviselnek: azokat is, akik fideszesek, azokat is, akik TISZA-sok, vagy éppen mi hazánkosok, és azokat is, akik más pártokra szavaztak, vagy éppen nem szavaztak, függetlenül attól, hogy melyik frakcióban ülnek; függetlenül attól, hogy listáról vagy egyéniben nyertek mandátumot; függetlenül attól, hogy sokdiplomások, vagy éppen államvizsga előtt állnak, minden magyar embert képviselnek. Ezért arra kérem önöket, hogy minden vitánk és nézeteltérésünk közben, minden döntésünk idején a magyar emberek felhatalmazása, a velük szembeni történelmi felelősség lebegjen mindannyiuk szeme előtt.

Ez a nemzet, a mi nemzetünk sokféle. Vannak köztünk konzervatívok és liberálisok, városiak és falusiak, hívők és ateisták, de van valami, ami mindannyiunkat összeköt: a magyar nemzetnek, benne minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy a képviselői őket szolgálják; ne uralkodjanak rajtuk, ne meggazdagodjanak belőlük, ne oligarchákat és politikai elitet tartsanak el a béréből vagy éppen a fizetéséből, hanem aki politikai pozíciókra jelentkezik, az tekintse ezt a jövőben szolgálatnak.

Ezért első döntéseink között szerepel a politikai privilégiumok leépítése: csökkenteni fogjuk a miniszterelnök, a miniszterek, az állami cégvezetők fizetését; megszüntetjük az indokolatlan luxuskiadásokat, a felesleges villogós autózásokat, a politikai kifizetőhelyeket; és felülvizsgáljuk a több mint ezer, minden jogi alap nélkül kiadott diplomata-útlevelet ‑ (Az ellenzéki képviselők felé fordulva:) köztük az önök hozzátartozóinak diplomata-útlevelét is.

Továbbá javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy csökkentse a képviselői fizetéseket és a költségkereteket is. Csak egy zárójeles megjegyzés: önök, a fideszes frakcióban ülő képviselők és az előző Országgyűlés több mint 200 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ez a 200 milliárd forint most legalább 50 milliárd forinttal fog csökkenni. És azt tudom mondani, hogy ha egy átlagos magyar munkavállaló nem kap 100 ezer forintos telefonkeretet a munkájához, akkor valószínűleg egy országgyűlési képviselőnek ‑ akinek több millió forintos jövedelme van, és mellette több millió forintos költségkerete ‑ sem kell hogy járjon, valószínűleg neki sem kell automatikusan járjon ez a kiváltság.

Négy év alatt, a most következő négy év alatt minimum egy teljes évnyi parlamenti működési költséget tudunk így megspórolni a magyar embereknek, merthogy, kedves fideszes képviselőtársaim, a csökkentett költségvetési keretet sem kell teljes egészében kihasználni, ez nem egy kötelezettség. Bent is lehet hagyni, vissza is lehet adni a magyar adófizetőknek.

(13.10)

Tudom, hogy nagy a riadtság emiatt, kapom én is a leveleket és az üzeneteket mindenfelől. Én azt tudom önöknek mondani, hogy olyan ember ne jöjjön politikusnak vagy ne maradjon ebben a Házban, aki ebből akar meggazdagodni.

Szeretném önöknek bemutatni Berki Ákost. Itt ül a mi sorainkban. Berki Ákos a magyar Országgyűlés jelenleg legfiatalabb képviselője Balassagyarmatról. 21 éves, ha... (Berki Ákos: 22.) 22, bocsánat. Ő, Berki Ákos megköszönte, de nem veszi igénybe a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadó-mentességet, mert ez az egyébként jó és a fiatalokat segítő adómentesség nem nélkülözhetetlen az ő munkájához. Amikor az ország bajban van, akkor a jelszavunk legyen ‑ a közös jelszavunk, ha kérhetem ‑ az önmérséklet. Ákos, köszönjük szépen a példamutatásodat. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Gulyás Gergely tapsol.)

Ugyanebből az elvből következik az is, hogy Magyarországon a mindenkori miniszterelnök ne birtokolhasson többé korlátlan ideig hatalmat. Az ország vezetése szolgálat, nem hitbizomány. Ezért nyújtottuk be sok millió magyar ember felhatalmazásával a miniszterelnöki ciklusokat korlátozó alaptörvény-, alkotmánymódosítást.

Orbán Viktor kormányzása alatt a Fidesz fokozatosan maga alá gyűrte az állam kulcsfontosságú intézményeit, saját embereivel töltötte fel a közmédia, az ügyészség, az állami vállalatok, a Legfelsőbb Bíróság, a médiahatóság és a gazdasági élet vezető pozícióit, miközben a hatalom körül példátlan vagyonkoncentráció is kialakult. Mészáros Lőrinc ‑ Orbán Viktor strómanja, pénztárcája ‑ néhány év alatt az ország leggazdagabb, mostanra a világ egyik leggazdagabb embere lett, tíz év alatt ötször olyan gazdag lett, mint az angol királyi család 400 év alatt. Eközben Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének a birodalma sorra nyerte az állami több tíz milliárdos vagy éppen százmilliárdos megrendeléseket, irodaházakat építtetett túlárazva a magyar emberek pénzén; Hatvanpuszta pedig, amiről ma éppen új képek kerültek ki, zebrákról is, egy egész romlott, bukott maffiarendszer jelképévé vált, egy politikai elit világává, amely már réges-régen elszakadt a magyar emberek valóságától.

És igen, kedves képviselőtársaim, megvizsgáljuk ezt a cikluskorlátot, ezt a korlátozást más választott tisztségekre is, hogy a hatalom, legyen az helyi vagy országos, ne tarthasson örökké, senki ne képzelhesse azt, hogy örökül kapta a választói felhatalmazást. A korlátlanul gyakorolt hatalom idővel minden demokratikus rendszerben elveszíti az önmérsékletét. Egy ponton már nem marad különbség az állam érdeke, a párt érdeke és az adott vezető személyes hatalmi érdeke között. Ezért is szükséges nyolc évben korlátozni a miniszterelnöki mandátumot, hogy a választott vezető rá legyen kényszerítve, hogy ne magában, hanem esetleg az utána következőkben is gondolkodjon.

Másodjára: minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy igazat mondjanak nekik. Én sajnálom, ha ez az igazság fáj a fideszes képviselőknek, de mi akkor is el fogjuk mondani. Minden szivarszobát, amit találunk, be fogunk mutatni ‑ nem a projektorokat, a szivarszobákat, minden szivarszobát ‑, minden, a magyar emberektől eltulajdonított forintot be fogunk mutatni és azokról be fogunk számolni, a költségvetési csalásokról, a tiltott pártfinanszírozásokról, a hűtlen kezelésekről, az eltitkolt tételekről, hiányról, mindenről. Tudjuk, hogy van, aki számára ez esetleg sok, a szekrényből kihullott százmilliók, milliárdok, billiók ‑ higgyék el, nekem is sok, de éppen ezért kell megmutatnunk és fogjuk megmutatni ezt a magyar embereknek.

Nem azért tesszük ezt, nem azért mondjuk el az igazságot, hogy a politikai ellenfeleinket legyőzzük, ezt már megtettük, ezt már megtették a magyar emberek; nem azért tesszük, hogy megalázzuk őket, megteszik, megteszitek ti ezt a szívességet magatok is helyettünk, hanem abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy minden magyar embernek joga van az igazsághoz.

Az elmúlt két hétben a minisztériumi átvilágítások során már most több száz milliárd forintos fedezet nélküli kötelezettségvállalásokat találtunk ‑ akárhogy tagadod, kedves Gulyás Gergely, ott vannak ezek a fedezet nélküli kötelezettségvállalások ‑, a közlekedési tárcánál 286 milliárd forintnyi, a költségvetésből kifelejtett kiadásokat, a Honvédelmi Minisztériumban pedig ezermilliárdosnál is nagyobb keretszerződéseket, Hankó Balázs exminisztériumában 261 milliárd forintos szerződést. A magyar embereknek joguk van tudni, hogy milyen állapotban vettük át az országot, hogy mi az Orbán-rendszer valódi öröksége.

Azoknak a kritikusoknak pedig, akik szerint az örökség feltárása nem kormányzás, azt tudom mondani, hogy a magyar emberektől ellopott forintok felkutatása, a felelősök megnevezése erkölcsi és törvényi kötelességünk is, olyan kötelességünk, amelyből nem engedhetünk és nem is fogunk engedni.

Ebből következik az is, hogy minden korrupciós és hatalmi visszaélés ügyében teljes nyilvánosságot fogunk teremteni. Ezért kezdeményezi a TISZA-frakció a végrehajtási rendszer visszaéléseit vizsgáló bizottságot, a Magyar Nemzeti Bank körüli, több száz milliárdos közpénzbotrányt feltáró bizottságot, a fideszes kegyelmi botrányt vizsgáló bizottságot és a gyermekvédelmi rendszer válságát és a rendszerváltás időszakában a spontán privatizációt vizsgáló bizottságot, mert a magyar embereknek joguk van tudni, kik profitáltak az ő pénzükből, kik lopták el az ő pénzüket, kik gazdagodtak az emberek kiszolgáltatottságából, és kik asszisztáltak ahhoz, hogy gyermekek maradjanak védelem nélkül.

Meg fogjuk szüntetni a közérdekű vagyonkezelői alapítványok jelenlegi rendszerét is. A magyar egyetemeknek, kutatóintézeteknek és a közvagyonnak nem pártkatonákat kinevező kuratóriumokat kell szolgálniuk, hanem a teljes magyar társadalmat. Vissza fogjuk adni a közvagyont a magyar embereknek, akár tetszik ez önöknek, akár nem.

És igen, meg fogjuk szüntetni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is. Értelmes tevékenységet ez a sóhivatal, a „szuveNERitásvédelmi hivatal” nem végzett. A kormánnyal kritikus megszólalókat vegzálta, fenyegette, de tulajdonképpen még erre is alkalmatlan volt.

(13.20)

Odáig jutott ez a sok milliárd forint közpénzből kitartott hivatal, hogy Balásy Gyulát, Balásy Gyula cégeit szerződtette úgynevezett, ahogy önök fogalmaztak, imázsrombolás elleni védekezésre. Egy állami szerv, amelynek elvileg a magyar állam szuverenitását kellett volna védenie, 1,3 milliárd forintos keretszerződéssel, reklámszerződéssel próbálta megvédeni a saját soha nem létező imázsát a magyar emberektől. Ha valaki már elfelejtette volna ‑ mi nem! ‑, ez volt az a hivatal, amely III/III-as ügynökökkel ‑ igen, Gergő, III/III-as ügynökökkel ‑ védte és szolgálta ki nem a magyar érdeket, hanem az orosz érdekeket.

Végül, kedves képviselőtársaim, mindenkinek joga van egy működő és emberséges Magyarországhoz. Ezért is kezdeményezzük a devizahiteles ügyekben a kilakoltatások felfüggesztését. Ezért indítjuk el az iskolakezdési támogatást a rászoruló családok gyermekeinek és a nyugdíjas SZÉP-kártya-programot azoknak az időseknek, akik az infláció és a megélhetési válság legnagyobb vesztesei lettek. Ezért hozzuk haza az uniós forrásokat, amelyeket az előző kormány korrupciója miatt veszített el ez alatt a három-négy év alatt a hazánk. Igen, és ezért alakítjuk át a végrehajtási, a felszámolási és a közjegyzői rendszert is, hogy az állam végre ne a magyar embereket és ne a kiváltságosokat szolgálja.

Azzal kezdtem a mai beszédemet, hogy a Magyar Országgyűlés tagjainak esküjükhöz híven a magyar nemzet javáért kell dolgozniuk. Sokszorosan igaz ez a magyar miniszterelnökre, jelen esetben rám. Éppen ebből a felelősségből kiindulva arra kérem a bukott kormánypárt itt ülő vagy éppen menekülésben lévő politikusait, hogy tiszteljék meg a Fidesz szavazóit azzal, hogy nem használják őket élő pajzsként saját korrupciós ügyeik, saját bűncselekményeik eltakarására. Üdvözlöm a bukott Fidesz kezdeményezését egy Védvonal kialakítására. Üdvözlöm, amennyiben ez nagyon jó védőügyvédeket jelent a jövőben elkerülhetetlen büntetőeljárások megindulásakor; a szakma legjobbjaira lesz szükségük. De igenis szégyenletesnek tartom, hogy a Fidesz bukott, itt is itt ülő korrupt politikusai saját szavazóikat tartják élő pajzsként maguk előtt, amikor tömegével kerülnek nap mint nap nyilvánosságra azok a bűnök, amelyeket a magyar nemzet ellen elkövettek.

Tisztelt Lázár János! Nem tudott ma megjelenni Lázár János. Az ön választói nem tehetnek arról, hogy a minisztériumi alagsorokban fideszes kampányanyagokat tároltak közpénzből működő intézményekben. Kedves Lázár János, bárhol is van, az ön választói nem tehetnek arról, hogy magát valami fordított Széchenyinek képzelve önkényesen állította le fejlesztések és beruházások százait. Nem tehetnek arról a fideszes szavazók, hogy ön tönkretette a magyar közlekedést, a teljes magyar vasutat.

Tisztelt Tuzson Bence! Hol van? (Tuzson Bence jelentkezik.) Tisztelt Tuzson Bence! Az ön választói nem tehetnek arról, hogy Deák Ferenc minisztériumában ön igazságügyi miniszterként elárulta a magyar jogállamot, és legfőképpen nem tehetnek arról, hogy a Szőlő utcai rémtettek kapcsán legfontosabb dolgának is a hazudozást és nem a történtek, nem a gyermekek, fiatalok ellen elkövetett bűncselekmények feltárását tartotta. Az, hogy ön mindezek után felvette képviselői mandátumát, mindent elmond az önök politikai közösségének erkölcsi állapotáról. Ez igaz Takács Péterre is. (Takács Péter: Már vártam!)

Tisztelt Rétvári Bence! Az ön választói nem tehetnek arról, hogy a hazára felesküdött rendőröket használt politikai kampányra, vagy éppen azt az 50 millió forintnyi közpénzt, amit a Hankó-minisztériumtól kapott. Az ön választói erről nem tehetnek. Az a pénz a Fidesz-szavazók közpénze is volt.

Tisztelt Orbán Balázs! Az ön választói nem tehetnek arról, hogy ön őszintén és mély meggyőződéssel veti meg, vetette meg a nemzetet egybeforrasztó 1956-os forradalmunkat és szabadságharcosainkat, annak hőseit, mártírjait és áldozatait.

Tisztelt Takács Péter! (Takács Péter: Igenis!) Örülök, hogy leteszi a telefont. Az ön választói nem tehetnek arról a szégyenteljes állapotról, amibe a magyar állami egészségügy került, hogy egy ország tanulta meg: a legrosszabb, ami egy emberrel történhet, ha itthon állami kórházba kerül, ahová a hozzátartozóik hordhatják be a szappant, a fertőtlenítőszert, a takarót vagy akár az ehető ebédet. Azon Fidesz-szavazók rokonai, hozzátartozói sem érdemlik meg, akik önre szavaztak.

A jelen nem lévő, láthatóan éppen a kisföldalattin lévő Rogán Antalhoz is szólnék. Az ő választói nem hibásak azért a fényűző luxusért, amit a budai Várban maga köré felépített a gyűlölet minisztériumában. Nem hibásak Tóni, Barbara és Ádám ámokfutásáért a végrehajtói maffia ügyében. Nem hibásak azért a felfoghatatlan mértékű gyűlöletért, hazugságért és agresszióért, amit az országra öntött adófizetői száz- vagy éppen ezermilliárdokból. Az a pénz szintén a Fidesz-szavazók pénze is volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar emberek nem felelősek azért, hogy az elmúlt évtizedekben egy szűk politikai elit saját tulajdonának tekintette ezt a gyönyörű országot. Nem dolguk védvonalat ácsolni, a fideszes szavazóknak sem dolga védvonalat ácsolni bukott, korrupt politikusoknak. (Pócs János: Hazudsz!) Tessék? (Pócs János: Hazudsz!) Minden jobboldali érzelmű ember ugyanúgy megérdemli azt, minden polgárinak mondott ember is megérdemli azt, hogy büszke legyen a politikai otthonára, az őt képviselő politikusokra, kedves Pócs elvtárs. Én azt tudom nekik üzenni, hogy értük is dolgozunk. A polgári oldal megújulásának is jót fog tenni, ha most a fideszes szavazók vagy volt fideszes szavazók is kikérik maguknak, hogy a bukott, részben elmenekült, nők szoknyája mögé bebújt vezetőik most élő pajzsként tartsák őket maguk előtt. Egy soltvadkerti Fidesz-szavazó nem tehet Mészáros Lőrincről, nem tehet Pócs Jánosról, nem tehet Tiborcz Istvánról, vagy nem tehet a zebrákról. Azt kérem önöktől, hogy legalább a saját szavazóikat tiszteljék meg azzal, hogy abbahagyják a hazudozást, és hogy egyszer vállalják a felelősséget, őszintén belenéznek a saját szavazóik szemébe és abbahagyják a hazudozást. (Pócs János: Te hazudsz!)

A magunk részéről a mi feladatunk most az, hogy visszaadjuk Magyarország önbecsülését, hogy újra legyen következménye és valóban arról szóljon, amit jelent a tisztesség, és legyen ára büntetőjogilag a korrupciónak, hogy a politika ismét szolgálat legyen, ne a nemzet elnyomása, hogy a magyar állam újra ‑ végre újra ‑ azok oldalán álljon, akik dolgoznak, tanulnak, gyermeket nevelnek, vállalkoznak, vagy éppen segítségre, gyógyulásra szorulnak.

A mai döntéseikhez az egész Háznak, az összes képviselőnek jó munkát kívánok és jó belátást. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Pócs János tapsol.)

(13.30)