Lannert Judit Orsolya

LANNERT JUDIT ORSOLYA oktatási és gyermekügyi miniszter: Nem tervezzük kistelepülési iskolák bezárását. Az elmúlt 16 év káros gyakorlatával szemben viszont vállaljuk, hogy készítünk egy olyan átfogó jelentést, amely feltárja a hazai iskolahálózatot, bemutatja, hogy hány fővel működnek az iskolák, mit mutat a demográfia, és ennek milyen konzekvenciái lesznek az iskolák minőségére és fenntarthatóságára. Ezt a jelentést nyilvánosságra hozzuk, és szeretnénk az érintettek bevonásával megvitatni a problémákat.

Jelenleg azt láthatjuk, hogy spontán folyamatok zajlanak, amelyek így nem tervezhetők és leginkább a szegregáció és az esélyegyenlőtlenség növekedése irányába hatnak. Ezt a problémát már a pedagógus-szakszervezetek is észlelik. Dacára az önök nagyon hatékony családtámogatási rendszerének, soha ilyen kevés gyerek nem született. Vannak olyan járások, és nem is kevés, ahol száz fő alatt van a születendő gyerekek száma.

A hosszabb távú terv az, hogy megfelelő társadalmi egyeztetésben kialakított indikátorok mentén kiszámíthatóan, transzparensen és az esélyegyenlőség szempontjait is szem előtt tartva legyen finanszírozható és alakítható a rendszer. A legfontosabb itt is a gyermekek szempontja. Remélhetőleg közösen a képviselőkkel, önökkel együtt is tudunk majd munkálkodni egy fenntartható, gyermekközpontú, méltányos és minőségi oktatási rendszer kialakításán.

A testnevelésre annyiban visszatérve: nem akarjuk csökkenteni, hanem jobbá akarjuk tenni. Az adatok azt mutatják, hogy egyelőre nem sikerült elérni azt az állapotot, hogy a gyerekeink fittebbek legyenek, és valóban, ebben a digitális kor is közrejátszik. Itt például az, hogy a pedagógiai módszertan megváltozásával is lehet olyan hatásokat elérni, hogy a gyerekek kevésbé fognak a kütyün lógni.

A szexuális neveléssel kapcsolatban: a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is legyen lehetőség korszerű szexuális nevelésre. Ennek hiánya gyerekek, fiatalok és családok életét teheti tönkre. A szexuális edukációban részesülő fiatalok később kezdik a szexuális életet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak, valamint a nem kívánt terhességnek. Az iskolai nevelés nem helyettesítheti a család szerepét, hanem kiegészíti azt, különösen ott, ahol ezek a témák tabunak számítanak, vagy hiányzik a megfelelő tudás és a kommunikációs biztonság.

Az iskola szakmailag felkészült pedagógusok, védőnők, pszichológusok és más szakemberek bevonásával biztosíthat hiteles, életkorhoz igazított információt. A program egyik fő közegészségügyi indoka a nem kívánt tinédzserterhességek, abortuszok és szexuális úton terjedő fertőzések megelőzése. Magyarországon európai összehasonlításban magas a tinédzserkori szülések száma, az abortuszráta az EU-ban a második legmagasabbak közé tartozik, miközben az óvszerhasználat csökken, és a kutatások szerint csak minden harmadik fiatal használ óvszert.

(16.10)

Ez arra utal, hogy sok fiatal nem jut időben megbízható információhoz a védekezésről, a fogamzásgátlásról és az egészségügyi segítségkérésről. És nem választható el a digitális biztonságtól sem: a gyerekek és kamaszok korán találkoznak pornográf tartalmakkal, online zaklatással és nyomásgyakorlással, és ez torz képet ad számukra a szexualitásról és a kapcsolatokról. Ezért az iskolai nevelésnek ki kell térnie a digitális beleegyezésre, az online önvédelemre, a mesterséges intelligenciával manipulált tartalmakra és az egészséges, illetve bántalmazó kapcsolati minták felismerésére.

Fontos, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ne tabuként használjuk vagy gondoljunk erre, ezért nyilvános kerettantervre van szükség, amit lebontunk óratervekre…