Dr. Porpáczy Krisztina (TISZA)

DR. PORPÁCZY KRISZTINA (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Belülről megélni ezt az elmúlt három évet nagyon nehéz volt. Most megindító, és köszönöm a társaimnak ezeket a szavakat, amiket elmondtak. Szeretnék valamit tisztázni. Amikor az Orvosi Kamara jogait elvették, akkor előtte mi egy nyomásgyakorlásba kezdtünk, amivel az Orvosi Kamara 94 százaléka, az ottani küldöttgyűlés 94 százaléka egyetértett. Ezt a betegek érdekében, elsősorban a szakdolgozók béremelése érdekében tettük. Ez volt az első törekvésünk. Amellett, hogy nagyon sok probléma volt az ügyeleti rendszer átalakításával, amiről tárgyaltunk és tárgyalnunk kellett utána is, amellett az, hogy nem írtuk alá és terveztük az ügyeleti rendszer bojkottját, az egy eszköze volt annak, hogy ennek a nyomásnak eleget tegyünk; egy eszköze volt ennek, egy hangja a kollégáknak. Odaálltunk a sortűz elé, és mi tettük meg azt, hogy megértse a kormány, hogy le kell ülni velünk tárgyalni.

Arra az időre már megromlott a kapcsolat az Orvosi Kamara és az akkori vezetés között, és ezért gondoltuk úgy, hogy ez lesz a módja annak, hogy mi ezt a nyomásgyakorlást megtegyük. A kollégáim kiálltak mellettem, és kiálltak a mellett az eldöntött szándék mellett, hogy a nyomásgyakorlást végigvigyük. Annyira jól sikerült, hogy ezzel megakasztottuk ezt a folyamatot, és ahelyett, hogy leültek volna velünk tárgyalni, egy hazugságot építettek föl, amit végigvittek, és amiből törvényjavaslat lett, amikor elvették a kamarai jogokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárt soraiból.)