Szakács Péter Lajos (TISZA)

SZAKÁCS PÉTER LAJOS (TISZA): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A választókerületemben az emberek nem azt kérdezik, és számomra sem az a fontos, hogy a környezetvédelmi garancia majd a törvény hányadik paragrafusában szerepel. Annak van jelentősége, hogy ha egy kiemelt beruházás veszélyezteti a vizünket, a termőföldünket vagy a lakókörnyezetünket, képes‑e az állam még azelőtt megállítani az engedélyezést, hogy a kár visszafordíthatatlanná válik.

(21.50)

Nyíregyháza és a Felső-Tisza térségében ez nem elméleti kérdés, ma már ott tartunk, hogy a térségben akár vízhiány van, akár vízelvezetési probléma, mindenkinek a Nyíregyházára is betelepült, hatalmas vízigényű akkugyár jut az eszébe. A város biztos azért zárta le a napokban a 36-os főút egy szakaszát, arra hivatkozással, hogy a Simai-főfolyás nem képes elvezetni a megnövekedett vízmennyiséget, mert a hivatkozott többletvízhozam forrása az ipari parkban keletkező e főfolyáson és a Lónyai-főcsatornán a Tiszába vezetett tisztított szennyvíz.

A nyáron kiszáradt a Nyíregyháza környéki bokortanyák élővilágának részét jelentő, pihenőkertes üdülőövezettel ölelt, az Oláhrét védett természeti értékeivel szoros vízháztartási és ökológiai kapcsolatban álló, horgászatra is szolgáló Császárszállás-víztározónk. Itt is felmerült, hogy vajon a közeli ipari park egyelőre felszínalattivízkészlet-használata mennyiben játszott közre a tó soha nem látott állapotának kialakulásában.

Aggódnak a térségben élők a Nyíregyházi Ipari Park vízellátását kiszolgálni hivatott, a Paszab térségében tervezett, a tiszalöki vízlépcső felvízszintjétől és vízkormányzásától függő újabb tiszai vízkivétel miatt is. Ez újabb tehertétel a Keleti-főcsatornán át Debrecen térségébe irányuló vízátadás mellett.

A kérdésnek különös aktualitást ad a tiszalöki vízlépcsőnél 2026. augusztus 27-én a Tisza elégtelen vízszintje és vízhozama miatt bekövetkezett villamosenergiatermelés-leállás, a Nyíregyházi Déli Ipari Park második és harmadik ütemű fejlesztése, ezen belül a Sunwoda építkezése, és hogy a debreceni CATL első cellagyártó épülete 2026. augusztus 27-én használatbavételi engedélyt kapott.

A nyíregyházi és debreceni akkuprojekt brutálisan nagy vízigénye és környezeti terhelése kiemelt kockázat. A nehézfémek, oldószerek, savak, lítiumvegyületek mikroszivárgás esetén is mérgeznek a talajvízen keresztül. Ökológiaivészhelyzet-közeli állapot a térségünkben az alacsonyabb vízszint, a holtágak kiszáradása, az ivóhelyek eltűnése, a kevesebb hal és madár. Mindez párosul a klímaváltozással.

Nekünk, ott élőknek a Tisza maga az élet, nem várhatunk addig, amikor már visszafordíthatatlan a károsodás. Meg kell követelnünk minden nagyipari beruházásnál a vízgyűjtő-hatásvizsgálatot, a nulla toleranciát, a szennyezőanyag-kibocsátásnál az európai szigorúságú szakmaikövetelmény- és -következményrendszert mind az engedélyezésnél, mind a működés során.

Bár a 2026. szeptember 2-án hatályba lépett 140/2026. kormányrendelet több projekt kiemelt jogállását megszüntette, a nyíregyházi Sunwoda és a debreceni CATL akkugyárakkal összefüggő engedélyezési ügyek ma is kiemelt jelentőségűek, ezért számunkra nem elméleti kérdés, hogy működni fog‑e a környezetvédelmi fék. A törvényjavaslat erre világos választ ad: ha a környezetvédelmi- vagy természetvédelmijog-sértés miatt hatósági eljárás indul, az építésügyi hatóságnak fel kell függesztenie az engedélyezést a döntés véglegessé válásáig. Ez a megelőzés elvének gyakorlati érvényesítése: előbb tisztázzuk a környezetijog-sértést, és csak utána engedjük tovább haladni a beruházást.

Egy kiemelt beruházásnál nem elég, ha a fék bekerül a törvénybe, annak minden érintett ügyben működnie is kell. Az eljárás megindulásakor a felfüggesztés automatikus. Ha viszont a hatóság véglegesen megállapítja a jogsértést, a legalább hat hónapos engedélytilalomnak a törvényjavaslat csak a lehetőségét teremti meg, a tilalmat külön bele kell írni a kiemelő rendeletbe. Támogatom valamennyi hatályos kiemelő rendelet felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy ezt a következményt a kormány beépítse minden olyan beruházásnál, ahol a környezetvédelmi- vagy természetvédelmijog-sértés felmerülhet.

A törvényjavaslat szempontjából számunkra fontos kérdés az, hogy a Sunwoda ügyeire alkalmazandó rendelet kiegészítése is megtörténjen azzal, hogy a jogerősen megállapított környezetvédelmijog-sértés esetén legalább hat hónapig ne lehessen újabb engedélyt kiadni.

Reményt keltő számunkra, hogy a kormány az akkumulátorgyárak esetén is megvizsgálta a kiemelt rendeletek alkalmazását, és első körben a debreceni CATL akkumulátorcella-gyár már érintett.

A javaslatot tehát támogatom, és erre kérem a képviselőtársaimat is. A törvény látványos hatása az lesz, amikor egy jogsértés esetén Nyíregyházán is megáll a következő engedély kiadása. Mert a kiemelt beruházás nem jelenthet kiemelt mentességet, ha az állam gyorsítja az engedélyezést, ugyanolyan határozottan kell működtetnie a környezetvédelmi féket is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiból.)