{"cycle": 43, "id": "25-99", "date": "2026-08-28", "ulnap": 25, "seq": 99, "speaker": "Bencsik János (Fidesz)", "p_azon": "b034", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása H/544 Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról", "iromany": "H/544", "duration_s": 503, "position": null, "chars": 5526, "paragraphs": ["BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Alea iacta est. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kocka el van vetve.", "Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, már akkor kipörgették ezt a kockát, amikor Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával megszüntették a Költségvetési Tanácsnak az ország költségvetéséről szóló törvény elfogadásához kapcsolódó előzetes hozzájárulási jogát.", "Korábban a Költségvetési Tanácsnak vétójoga volt a költségvetés elfogadásával kapcsolatosan, ha az államadóssági szabály sérülésével járt volna együtt. Önök ezt a féket iktatták ki az Alaptörvény tizenhetedik módosításával.", "A helyzetet tovább súlyosbította az, amikor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításával a Költségvetési Tanácsnak csupán véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítottak arról, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfelel‑e az államadóssági szabályoknak.", "Az államadósság-szabály az Alaptörvényben gyökerezik, amely alapján az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.", "A fentiektől az Alaptörvény értelmében csak két esetben lehet eltérni. Az egyik a különleges jogrend, a másik pedig a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén. És itt helyeztek el önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az ország stabilitásáról szóló törvényben egy csavart, melynek következtében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényt úgy módosították néhány héttel ezelőtt, hogy az adósságszabály kivételi körét felhígították, és egy értelmező rendelkezéssel az Alaptörvény szerinti, a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése eseteit kibővítették.", "A fentiek következménye, hogy az eddigi adósságszabálytól eltérően el lehet fogadni olyan költségvetést, amely az államadósságot növeli, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken, vagy ‑ és ez a jelentős változás ‑ az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében 1 százalékot meghaladó mértékben.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti értelmezést nemcsak az éves költségvetés tervezésekor, hanem annak módosítása során is lehet alkalmazni, vagyis önök már az elmúlt hetekben megágyaztak a 2026. évi költségvetés olyan jellegű módosításának, hogy az államadósság-növekedést eredményezhessen.", "2023-ban, ’24-ben és ’25-ben összesen 0,4 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, így a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére vonatkozó, kiterjesztett meghatározást tartalmazó fenti szabály már a 2026. évi költségvetési törvény módosításakor is alkalmazható, az a kormányzati szektor tervezett költségvetési egyenlegével kapcsolatban felmentést ad az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogrendszerével szükséges összhang biztosításával, valamint az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége alól. (Sic!)", "(15.00)", "A Pénzügyminisztérium a 2026. évi költségvetés módosításának a tervezetében úgy nyilatkozott, mielőtt megküldte volna a Költségvetési Tanács számára, hogy az államadósság tervezett megnövelésének oka az, hogy az uniós RRF-források beérkezése év végén várható ‑ tudják, az, képviselőtársaim, amit már legalább tizenötször hazahozott a TISZA-kormány ‑, azokat pedig a kormány az indoklás szerint az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt már nem feltétlenül tudja észszerűen az államadósság csökkentésére fordítani.", "Önök most, tisztelt képviselőtársaim, a házszabály módosításával gyakorlatilag már a 2026-os esztendőben az államadósságot mintegy 6600 ‑ 6600! ‑ milliárd forinttal tervezik megemelni. Mindez azt jelenti, hogy a TISZA-kormány további, akár 6600 milliárd forint hitel felvételére is készülhet. Ez a valós helyzet, tisztelt képviselőtársaim, a mintegy 1200 választási ígéretnek részben ez lesz az ára. De ha önök kivezetik a különadókat, melyek az idei esztendőben még több mint 2000 milliárd forinttal gazdagítják az ország költségvetését, akkor felpörgetik majd a megszorítások ismert baloldali, liberális gyakorlatát is.", "Egyre árulkodóbbak Kármán pénzügyminiszter úr megnyilatkozásai, miszerint a különadókból fedezett kedvezmények ne alanyi, hanem rászorultsági alapon járjanak. Már a nyugdíjrendszer esetében is szociális szempontokat szeretne érvényesíteni, holott az elsősorban a ledolgozott évek és a befizetett járulékok alapján kell hogy meghatározásra kerüljön. Nos, tisztelt Ház, ennek a határozati javaslatnak ez a valós tartalma.", "A most tárgyalt házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat gyakorlatilag hozzáigazításra kerül azokhoz a döntésekhez, amelyeket már meghoztak, amelyeknek a középpontjába a Költségvetési Tanács megváltozott feladat- és hatáskörének a legfontosabb üzenete tartozik. A Költségvetési Tanács jogainak csorbítása viszont bizonyítottan ‑ bizonyítottan! ‑ visszahozza, visszahozhatja a már említett baloldali, liberális kormányzás gyakorlatát.", "Tehát a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetése álláspontunk szerint újabb támadás a pénzügyi függetlenség és a felelős gazdálkodás elvével szemben. Ez a szomorú valóság, éppen ezért ezt a határozati javaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}