Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításához kapcsolódó törvényjavaslatnak van a vitája. Ehhez a törvényjavaslathoz egyetlenegy érdemi hozzászólás érkezett a felszólalások közül, ami a tartalmi elemére vonatkozott, Csuzda Gábor képviselő úrtól a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása kapcsán.

2026. január 1-jén módosult az ezzel kapcsolatos szabály, és ezt az időpontot jegyezzük meg; erre vissza fogok térni még a felszólalásomban, és miután itt ülünk már egy jó ideje, vissza is fogok csatolni majd a napirend előtti felszólalásokhoz e vonatkozásban.

Maga a jogszabályi háttér nem tartalmazza azt, hogy a köztársasági elnök akadályoztatása esetén milyen speciális esetkörök vannak. Most az eredeti szabályt állítjuk vissza, és azzal a szabállyal, amit most visszaállítunk az eredeti tartalmi elemeiben, az volt az alapvető probléma, hogy gyakorlatilag az Országgyűlésnek a hatás- és feladatkörét korlátozta, a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetére nem tudta volna az Országgyűlés ezt a feladat- és hatáskörét megfelelően gyakorolni. Másodsorban az az alapvető modell ‑ ha nézzük az Alkotmánybíróság működési modelljét ‑, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatalból, hanem indítványra jár el. Harmadsorban pedig maga az Alkotmánybíróság szervezeti értelemben nem tudja értékelni és értelmezni a köztársasági elnöki akadályoztatás meglétét, illetőleg annak a megszüntetését. Ezért is volt jó az eredeti szabály, ami egy 2026. január 1-jei módosítással lépett hatályba. Ez az egyetlenegy érdemi észrevétel volt ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, az összes többi az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódott, gyakorlatilag az összes hozzászólás.

Higgyék el nekem, én kész és képes vagyok arra, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosításakor meglévő tizenegy és fél órás általános vitát újból lefolytassuk. Erre teljes egészében kész vagyok. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Úgyhogy engedjék meg, hogy néhány reflexiót tegyek mindarra, ami itt elhangzott.

Elhangzottak olyan kijelentések, hogy mintha július előtt semmi nem történt volna; de, sok minden történt. Nagyon sok minden történt az elmúlt 16 évben, és az Alaptörvény tizenhetedik módosítását és ahhoz kapcsolódóan ezt a jelenleg tárgyalt törvénymódosítást is az alkotmányos helyreállítás kontextusában kell vizsgálni. És ennek az alkotmányos megújulásnak és megújításnak a kontextusa azért sok mindent meg kell hogy jelenítsen.

Elhangzott az is Rétvári képviselő úrtól, hogy egyik-másik része egyébként racionális. Ugye, 2026. január 1. az a dátum, amikor módosultak, alapvetően azokkal a rendelkezésekkel az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmi elemei, amelyeket most visszaállítunk, illetőleg egy korábbi időponthoz kapcsolódóan 2010-2013-nak az időszaka.

A mai napon a napirend előtti felszólalásoknál elhangzott az, pont Rétvári Bencétől, miszerint miniszterelnök úr a legnagyobb riogató. Hát, azt kell hogy mondjam önnek, hogy ha ezt a 2026. január 1-jét tekintjük ezen törvény módosítása vonatkozásában, önök nem csupán a gyűlöletkeltő plakátokkal riogattak, hanem saját magukat is riogatták, hiszen a 2026. január 1-jével bekövetkezett törvényi módosításoknak az volt alapvetően az indoka, hogy ha és amennyiben itt kormányváltásra kerül sor, és egyszerű többséget szerez az ellenzék, akkor olyan jogszabályi rendelkezések kerüljenek, és ne haragudjanak, de a „bevarrásra” kifejezést és igét szeretném alkalmazni, mert ez bevarrt volna nagyon sok olyan jogintézményi állandóságot, ami korlátozta volna adott esetben az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát és a feladat- és hatáskörét.

(22.40)

Úgyhogy most ezzel a törvényjavaslattal gyakorlatilag ezt a helyzetet szeretnénk helyreállítani.

Csuzda Gábor képviselő úr: „elfelejtették”, „nem akarták észrevenni”, „egyszer csak átírják” kitételek. 2010-ben kezdődött az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása, amikor is a közpénzügyi tárgyú törvények és a tartalmi elemek vonatkozásában hatásköri korlátozás következett be az Alkotmánybíróság vonatkozásában.

De ez a 2010-es év másról is szólt az Alkotmánybíróság összetétele kapcsán. Az alkotmánybírák jelölési rendszere került módosításra, kizárólagos lehetőséget biztosítva az akkori kormánypártok jelölésre alkalmasság vonatkozásában való megállapítására. ’11-ben az Alkotmánybíróság létszámát növelték 11-ről 15 főre, meghosszabbították a mandátumot 9 évről 12-re. Ugyancsak ’11, hogy az Alkotmánybíróság elnökét nem maguk közül választják ‑ pedig mióta az Alkotmánybíróság létrejött, maguk közül választották ‑, hanem az Országgyűlés. És 2013-ban vezették be az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves nyugdíjkorhatár eltörlését, ami azt eredményezte, hogy teljes egészében átalakult az Alkotmánybíróság összetétele.

Tehát azokra a megjegyzésekre, amelyeket Csuzda Gábor a 13 perc 43 másodperces hozzászólásából 12 perc 58 másodpercig mondott ‑ nézze el nekem; Müller Anna nincs itt. Hozzá hasonlatosan és Bujdosó Annához hasonlatosan imádom a matematikát, magam is matematikafakultációra is jártam. Nem tudtam nem megállni, hogy ne számoljam össze, hogy a törvényjavaslat módosításához kapcsolódóan mennyi volt az, ami egy olyan valóságkép felfestéséhez kapcsolódott, ami vonatkozásában ‑ kapcsolódva Németh Balázsnak a hozzászólásához ‑ azt kell hogy mondjam, az volt a kitétel, hogy önök se higgyék el. Hát, én meg azt gondolom, hogy ön nemcsak elhitte, hanem sok mindent valóságnak is gondolt, és ebben a párhuzamos valóságban élt. Ez a párhuzamos valóság lehetett egy önálló műsorszám is, és egy teljesen más típusú műsor.

Ennek az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatnak az a célja, hogy visszaállítsuk azt az állapotot, amely állapot ezen idővonal mentén 2010-hez kapcsolódó időállapot, amivel garantáljuk az Alkotmánybíróság függetlenségét, autonómiáját. Garantáljuk azt, hogy olyan alkotmánybírák legyenek, akiknél igen, nagyon fontos nemcsak a húszéves szakmai gyakorlat, hanem fontos az, hogy ezt olyan pozícióban, olyan munkakörben töltsék be, amely betöltésének ez feltétele.

Ön említette Hende Csabát. Amikor a jogszabály módosításra került, és kicsikét bővítésre került az alkotmánybírói kinevezés feltételrendszere, rá négy és fél hónapra Hende Csaba már alkotmánybíraként kinevezésre került. Ezt a sajtó is és más fórumok is lehozták, hogy ehhez a feltételhez, ami korábban adott volt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben, az ő életútja kevésbé volt alkalmazható, ha így finoman fogalmazhatok.

És elhangzott az is, azt hiszem, ugyancsak Csuzda képviselő úrtól, hogy az Alkotmánybíróság augusztusi döntésével kapcsolatban is szükséges valamit rögzíteni. Igen, szükséges valamit rögzíteni. Önök következetesen azt mondják, hogy illegitim a döntés, illegitim a köztársasági elnök, mindenki illegitim. Ha ennek az értelmezési tartományát tekintjük, jogi környezetben az „illegitim” jelző azt jelenti, hogy az állami intézkedéseknek nincsen nyilvánosan igazolható, mindenki által megismerhető, mindenki által megérthető célja, vagy pedig formális szempontokból súlyosan hibás.

Ha az elsőt nézzük, a célkitűzést tekintjük. Az Alaptörvény tizenegy és fél órás általános vitája során is egyértelművé tettük, hogy ez a cél az alkotmányos demokrácia helyreállítása, és ebben a kontextusban érdemes ezt vizsgálni és figyelni. Amikor az Országgyűlés megválasztotta a miniszterelnököt, akkor gyakorlatilag ezt a kormányprogramot elfogadta, és felhatalmazást nyert. Akkor, amikor a választópolgárok április 12-én döntöttek, ezt a legitim célt ők maguk is megismerhették, megérthették. Legitim cél a jogállamiság helyreállítása. Ez mindannyiunkhoz kapcsolódóan közös érdek.

Ha nézzük a második kitételt, hogy formálisan súlyos hiba kell hogy fennálljon: az Alaptörvénynek pont a negyedik módosítása az, ami azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítását csak és kizárólag az Alaptörvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási szabályok mentén vizsgálhatja. E vonatkozásban négy kitételt kell vizsgálni: előterjesztők, elfogadás, megjelölés, aláírás, hitelesítés. (Sic!) Az Alkotmánybíróság egyértelműen kimondta, hogy az S) cikkben foglalt feltételek teljesülnek.

Viszont ebből akkor mi következik? Ha ezek ellenére, hogy mind a két kitétel teljesül, és mind a kettő azt támasztja alá, hogy legitim a cél, legitim, mert formailag nem áll fenn súlyos hiba, akkor csak akkor mondhatják azt, hogy ez illegitim, ha magának az Országgyűlésnek az alkotmányozó hatalmát és az alkotmányozó képességét, feladat- és hatásköreit kérdőjelezik meg, és csak és kizárólag akkor, ha ezáltal a választópolgárok felhatalmazását kérdőjelezik meg. Úgyhogy innentől kezdve ez az „illegitim” jelző, miután a legitimitás szempontrendszerével szemben nem áll fenn, csak és kizárólag ezt jelentheti. (Taps a TISZA soraiban.)

Úgyhogy én annak örülök, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat vonatkozásában az hangzott el, hogy alapvetően az összes tartalmi eleme támogatható. Úgyhogy kérem azt, hogy akkor, amikor majd a zárószavazásra sor kerül, ezt az igen gombbal is fejezzék ki. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)