{"cycle": 43, "id": "24-250", "date": "2026-08-27", "ulnap": 24, "seq": 250, "speaker": "Tuzson Bence (Fidesz)", "p_azon": "t687", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/503 Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/503", "duration_s": 897, "position": null, "chars": 14134, "paragraphs": ["TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Valóban egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, aminek a nagy része technikai jellegű javaslat. Engedjék meg, hogy azért néhány szót mondjak erről!", "Az egyik a SLAPP-ellenes irányelv átültetése. Ezt helyesen SLAPP-ellenes irányelvnek nevezik, hiszen a SLAPP ellen szól, tehát az ellen, amikor a közéletben részt vevő személyek esetében olyan pereket indítanak, amelyek kifejezetten csak ezeknek a személyeknek a zaklatására vonatkoznak. Nem szeretném túlszaporítani a szót, igazságügyi miniszter asszony is jól kifejtette ebben a részleteket, viszont egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: ez most kifejezetten csak a határon átnyúló perekre vonatkozik, ami önmagában persze nem lenne probléma, hiszen vannak olyan perek, amelyek magyarországi perek, viszont előáll egy sajátos és alkotmányosan megkérdőjelezhető helyzet, hogy az ugyanolyan megítélés alá eső perek ‑ attól függően, hogy ki a fél, egy külföldi fél vagy pedig egy hazai fél ‑ másfajta anyagi jogi elbírálás alá fognak esni, ami alkotmányos szempontból problémát fog jelenteni. Ezt már most szeretném jelezni, mert a későbbiekben ebből alkotmányjogi probléma adódhat.", "De ettől függetlenül azért nem érdemes erről túl sok szót váltani, mert egy európai uniós irányelv átültetéséről beszélünk. Nem könnyű egyébként átültetni a magyar jogba sem, ezt elismerem, hiszen a magyar jog logikája is egészen más, mint amilyen a SLAPP-ellenes irányelv logikája, és az Európai Unió jogába is nagyon nehéz beilleszteni, hiszen az európai országok közül Dániának opt-outja van, tehát őneki nem kellett átültetnie. 14 olyan európai ország van, amelyik nem tudta határidőben átültetni ezt az irányelvet, hiszen a szabályozás jellege egyébként olyan, hogy nehéz átültetni a nemzeti jogba. És aki teljesen készre jelentette ezt az átültetést, az összesen egyetlenegy ország az Európai Unión belül. Tehát nem véletlen az, hogy késlekednek ezzel az uniós országok.", "Egy olyan szabályozásról beszélünk, ami nehezen illeszthető be a nemzeti jogba a fegyveregyenlőség, a perekben való fegyveregyenlőség elve alapján is. Tehát valóban nem könnyű ez a feladat, és e tekintetben indokolható az, hogy valóban csak a határon átnyúló perekre vonatkozik ez a szabályozás, de ez felvet egy alkotmányossági kérdést is. Ezen kívül a SLAPP-szabályozáson kívül az alkotmányjogi panasz kérdésének rendezésére is sor kerül ‑ ez is elhangzott már itt ‑ ebben a kérdésben; valóban, ez is egy technikai jellegű módosítás.", "Talán a cselekvőképességet érintő perek tartalmilag is fontosabb kérdések. Itt is egy alkotmánybírósági határozatnak felelünk meg azzal, hogy ezekben az esetekben hogyan kell eljárni, illetve hogy kell kinéznie az indokolásnak: ilyenkor is teljes indokolásra van szükség. Szerintem ezek helyes rendelkezések.", "A szavazatelsőbbségi részvény. Ezt csak azért szeretném megemlíteni, mert e tekintetben a magyar jog hagyományosan a többi jog előtt jár, hiszen a szavazatelsőbbségi részvényt egyébként előírja az európai uniós szabályozás, hogy ezt be kell vezetni az uniós országokban. Az uniós országok egy jelentős részében nem volt megengedett a szavazatelsőbbségi részvény használata sem. Magyarországon ez már régóta így van. Elég fejlett volt a szabályozás egyébként már a ’97-es szabályozástól kezdve Magyarországon, de most egyfajta technikai pontosításra kerül sor, hogy az uniós megfelelés teljes legyen.", "Elérkezünk azonban egy olyan ponthoz, amit, engedjenek meg, hogy külön kiemeljek, már csak azért is, mert az én igazságügy-miniszterségem alatt született meg a szabályozás: ez a tárgyalások online nyilvánosságának kérdése. Engedjék meg, hogy erről a kérdésről hosszabban beszéljek, és hogy miért javasolnám a tisztelt Háznak, hogy a tárgyalások online nyilvánosságával kapcsolatos szabályozás maradjon meg Magyarországon. Sokat dolgoztunk és sokat is gondolkoztunk azon, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani.", "Hiszen mi a valóság? Önök közül talán vannak olyanok, akik emlékeznek arra, hogy korábban volt olyan gyakorlat Magyarországon, hogy a bírósági perekre eljártak az emberek. Tehát a hetvenes-nyolcvanas években ez egy rendszeres dolog volt. Volt olyan társadalmi csoport, amelyiknek kifejezetten a programjába tartozott bele, hogy eljárjanak a bírósági tárgyalásokra. Nem volt véletlen ez a szabályozás, hogy mindig nyilvánosak voltak a bírósági perek, hiszen a bíróságok társadalmi kontrolljához rendkívüli mértékben hozzátartozik az, hogy a társadalmi nyilvánosság, a nyilvános ellenőrzés a gyakorlatban is érvényesüljön. És amíg a perek nyilvánossága akként érvényesült, hogy az élet is abba az irányba ment el, hogy emberek vettek részt a bírósági pereken, nos, ezzel nem volt probléma, azonban az utóbbi években már nem ez a helyzet, tehát a bírósági tárgyalásokra már nem járnak el az emberek. Tehát aki ügyvéd, az pontosan tudja ‑ vagy az ügyvéd, jogász kollégák pontosan tudják ‑, hogy a gyakorlatban ez nem érvényesül, de azt is pontosan tudják, hogy abban az esetben, ha valaki mégis elmegy egy bírósági tárgyalásra, mondjuk akár egy egyetemista csoport, akkor a bírósági tárgyalás maga egészen máshogy kezd működni: máshogy viselkedik az ügyvéd, máshogy viselkedik a bíró, máshogy zajlik a bizonyítás, tehát igazából a garanciális szempontok a valóságban is elkezdenek érvényesülni.", "Egy ezzel kapcsolatos kérdéskör vetődött fel, hogy vajon a XXI. században a tárgyalások nyilvánosságát hogyan lehet megfelelő garanciák mellett biztosítani, és vajon az online nyilvánosságot meg lehet‑e teremteni a bíróságon. Valóban nagyon sok garanciális kérdés vetődik fel, és engedjék meg, hogy néhány mondatot beszéljek ezekről a garanciális kérdésekről, mert valóban nem mindegy, hogy a bírósági tárgyalások, ha online nyilvánosak, akkor hogyan tudnak zajlani. Olyan korlátozásokat vezettünk be az online nyilvánossághoz, a tárgyalás online nyilvánosságához ‑ egyfajta virtuális bíróságot, bírósági teret létrehozva ‑, amelyik biztosítani tudja, hogy azok a garanciák, amelyek egyébként a bíróságon megvalósultak, az online térben is meg tudjanak valósulni.", "Elsőként el kell mondanom azt, hogy a bírósági tárgyalás nem teljesen válik nyilvánossá az online térben sem, hanem összesen száz ember van, aki beléphet a bíróságra online módon. Ezeknek az embereknek regisztrálni kell. A regisztrálás a DÁP-regisztráción keresztül történik, tehát egy ellenőrzött regisztráció van, és a felek is jogosultak arra, a jogszabályban feljogosított személyek mind jogosultak arra, hogy megismerjék azt, hogy ki vesz részt magán a tárgyaláson.", "Vannak olyan perek, amelyeknél egyáltalán nem lehetséges az online jelenlét, tehát kiskorúakat érintő perekben, büntetőügyben például, személyállapoti perekben, polgári perekben egyáltalán nem lehet ilyen típusú tárgyalást tartani. Sőt a bíróság jogosult arra is, hogy akár egyes személyeket vagy az online nyilvánosság teljes egészét kizárja egyes perekből.", "Határidők is biztosítják azt, hogy a garanciák érvényesülni tudjanak. A határidők ilyenek, hogy az Országos Bírósági Hivatalnak nyolc nappal a tárgyalás előtt nyilvánosságra kell hoznia azokat a pereket, amikben az online nyilvánosság lehetséges. A bejelentkezésre is határidők vannak: már öt nappal előtte be kell jelentkezni egy bírósági tárgyalásra, ha valaki, mondjuk, egy ilyen bírósági tárgyalást nézni akar; az öt naptól egyébként az előző nap 12 óráig be lehet jelentkezni online. Elsőbbséget élveznek az egyetemi hallgatók, tehát az egyetemi hallgatók vagy az egyetemi csoportok esetében előbb be lehet jelentkezni. Egyébként ott is személyenként kell bejelentkezni a bírósági tárgyalásokra, tehát ott is lehet tudni, hogy ki van jelen online a bírósági tárgyaláson. Kutatók, oktatók is bejelentkezhetnek egészen 50 főig; a másik 50 főt pedig a közönség számára nyitottan kell fenntartani, tehát ők is bejelentkezhetnek a többi helyre.", "(20.40)", "Ez tehát maga a konstrukció, amit technikai védelem is biztosít. Ezt azért szeretném elmondani, mert nyilván az összes tárgyaló nincs felszerelve úgynevezett Via Video rendszerrel. Így hívják azt a bírósági rendszert, amely biztosítja egyébként azt, hogy mondjuk, online meghallgatásokat is lehessen tartani. Büntetőügyekben van ennek nagyon sokszor relevanciája, hiszen sokszor a terhelt nincs jelen, ezért ezen a Via Video rendszeren keresztül lehet meghallgatni a terheltet. De ennek a rendszernek a kiépítésére külön programot szerettünk volna indítani, ami felszerelte volna a bíróságokat először egy pilotprogram keretében, majd egyre szélesebb körben ilyen típusú online rendszerrel, tehát lehet nézni online is ezeket a tárgyalásokat.", "De ami a technikai érdekesség, az az, hogy minden egyes sugárzott adás, tehát amit az egyes emberek néznek, akiket beengedtünk a tárgyalásra, azok egyedileg azonosított adások lennének, amelyek mind képi, mind hangi szempontból azonosíthatók. Tehát olyan jel van elrejtve a képben meg a hangban, hogy ha ezt a későbbiek során bárki, mondjuk, lemásolja, közvetíti, és ez a közvetített videó előkerül, vagy lefényképezi, lefilmezi, akkor ezek a jelek azonosíthatók, és tudjuk azt, hogy pontosan melyik stream az, amelyiket sugározták, és kinek a számára, tehát pontosan azonosítható az a személy, aki számára ezt az engedélyt megadta a bíróság, tehát részt vehetett a tárgyaláson, és azt is tudjuk, hogy ki adta ezt tovább. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a büntető törvénykönyvnek is van erre vonatkozó rendelkezése, mert a büntető törvénykönyv alapján, ha így személyes adattal való visszaélés van, akkor az egyébként a büntető törvénykönyv hatálya alá kerül.", "Tehát úgy gondolom, hogy teljes egészében körbe lett bástyázva minden szempontból, mind személyiségi jogi szempontból, mind a tárgyalás gyorsasága szempontjából, rövid határidők vannak, mind pedig a bizonyítás szempontjából és a bizonyítás védelme szempontjából az eljárásrend, mind a polgári perekben, mind a büntetőperekben, hogy indokolatlan ennek a szabályozásnak a hatályon kívül helyezése.", "Ez egy februári hatálybalépési szabályozás, február 6-án, ha jól emlékszem fejből... (Jelzésre:) Bocsánat, akkor február 9-én lépett hatályba ez a mostani szabályozás, igazságügyi miniszter asszony kisegített, tehát egy nem régi szabályozásról beszélünk. Én azt javasolnám a tisztelt Háznak, hogy nézzük meg ennek a szabályozásnak az érvényesülését, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesül ez a szabályozás. Ennek azért is jelentősége van, mert a világ az online világ irányába fog elmenni. A bírósági tárgyalások is egy idő után az online térben kell hogy megvalósuljanak. Az online térben megvalósuló bírósági tárgyalásoknál is biztosítani kell a nyilvánosságot. Ennek az első lépése az, hogy a tárgyalótermi nyilvánosságot is képesek legyünk online biztosítani.", "Gondolják csak el azt, ha tovább tudunk lépni ezen az úton, akkor milyen segítséget tud ez a felek számára és mondjuk, egy polgári perben meg az ügyvédek számára is biztosítani, hiszen ha egy miskolci ügyvédnek, mondjuk, Győrben van tárgyalása, és ezt online meg fogja tudni tenni, hogy egy online tárgyalást tartsanak, a feleknek nem kell személyesen feltétlenül ott lennie, és mellette a nyilvánosságot is tudjuk biztosítani, akkor a bírósági eljárások fel tudnak gyorsulni, egy egészen másik térben leszünk, és ebben a térben sokkal gyorsabban lehet az ügyeket intézni. Azt hiszem, mindannyiunk közös érdeke és közös célja az, hogy a bírósági tárgyalások gyorsabbak legyenek. Ez az első lépés rendkívül fontos ebben a kérdésben.", "Ha erről az online nyilvánosságról beszélünk, akkor ki kell térnünk arra is, hogy bár bizonyos szempontból az online térben és a bíróságok online terében, sőt az igazságszolgáltatás területén a digitalizációban, bármilyen furcsán is hangzik, Magyarország igen jól áll, élmezőnyben is vagyunk, még akkor is, ha féllábas a digitalizációnk még a bíróságok tekintetében, de sokkal jobb, mondjuk, mint Németországban, pedig arra gondolnánk, hogy ott mennyivel nagyobb a digitalizáció, mégis a magyar bírósági rendszer, igazságszolgáltatási rendszer sokkal jobban digitalizált.", "De ha nemzetközi példákról beszélünk, akkor meg kell említeni, hogy ilyen típusú szabályozás vagy ehhez nagyon hasonló szabályozás létezik máshol is a világon, mondjuk, Angliában például vagy Walesben, tehát ezeken a területeken is van ilyen típusú szabályozás, és ott működik is az online nyilvánosság. A bíró megengedheti az online nyilvánosságot, akár ki is zárhatja az online nyilvánosságot bizonyos esetekben. Persze ez egy angolszász jog, ott a bíró mozgástere sokkal nagyobb vagy egészen más, mint a mi kontinentális jogunkban, de működik maga a rendszer.", "Felsőbb bíróságok esetében, bár tudom, ott a bizonyítási szabályok egészen mások, mint az alsóbb bíróságokon, ott egyébként európai szinten is megvalósul más megoldással, de akár az Európai Unió Bíróságán vagy az Emberi Jogi Bíróságon is van ilyen típusú szabályozás, ott a streamet egy késleltetett módon közvetítik, ott bárki megnézheti egyébként magát a bírósági tárgyalást, kicsit késleltetettebben. De mindenhol a világon és az Igazságügyi Miniszterek Tanácsában is folyamatos a beszélgetés arról, hogy az online világot hogy lehet áthozni a bíróságra, illetve a tárgyalások világát hogy lehet az online világba áthelyezni. De anélkül, hogy a garanciális szabályokat, mint például a nyilvánosság, ne vinnénk át az online térbe, nos, nem lehet megvalósítani a bírósági tárgyalások online térbe való teljes átvitelét sem.", "Ezért javaslom tisztelettel, hogy ezt az első lépést, az online térben való jelenlétet, hogy a közönség ott lehessen és nézhesse a bírósági tárgyalást, tartsuk meg, nézzük meg ennek a szabályait, és ne hozzon a tisztelt Országgyűlés egy elhamarkodott, gyors döntést, és ne helyezze hatályon kívül ezt a szabályozást, hanem várjuk meg a tapasztalatait, és a tapasztalatok alapján lehet csiszolni a jelenlegi szabályozáson. Azt gondolom, hogy ez egy olyan komoly előrelépés európai szinten is, amely érték, egy külön magyar érték, és ezt a magyar értéket semmiképpen sem szabad kidobni az ablakon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}