{"cycle": 43, "id": "24-220", "date": "2026-08-27", "ulnap": 24, "seq": 220, "speaker": "Nacsa Lőrinc (KDNP)", "p_azon": "n048", "faction": "KDNP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/438 A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosításáról", "iromany": "T/438", "duration_s": 904, "position": null, "chars": 14988, "paragraphs": ["NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! A ma előttünk fekvő, most tárgyalt törvényjavaslat első olvasatra egy szervezeti átalakításról, különböző vezetési struktúrák átalakításáról szól. A kormány, miniszter asszony azt mondja, hogy egyszerűbb, rugalmasabb és hatékonyabb működést szeretne a szakképzési centrumokban.", "Ha ezzel a céllal kellene vitatkozni, azt nehezen tudnám megtenni, ezzel a céllal önmagában egyet is lehetne érteni. Szerintem minden olyan törekvés támogatandó, amely valóban javítja az oktatás színvonalát, csökkenti a bürokráciát, és közelebb viszi a döntéseket azokhoz, akik nap mint nap ezekben a rendszerekben dolgoznak.", "(19.10)", "Csakhogy a jogalkotásban nem elég egy célt megfogalmazni, azt is bizonyítani kell, hogy a régi helyett választott új eszköz valóban alkalmas ezeknek a céloknak az elérésére. Márpedig szerintem ez a törvényjavaslat ezen a ponton adós marad. Reméljük, a vitában majd miniszter asszony felszólalásai tisztába teszik, hogy hogyan tudja ezeket a célokat elérni ez a törvényjavaslat.", "Mert ha valóban egyszerűbb és hatékonyabb rendszert szeretnénk, akkor először azt kellene megmutatniuk, hogy a jelenlegi rendszerben pontosan mi az, ami nem működik. Miniszter asszony expozéjában mondott egy érdekeset, hogy azért jó, ha megszűnik a kancellári rendszer, mert amúgy is egy áramvonalasításra, egy költséghatékony rendszerre törekszik a TISZA-kormány, ezáltal kevesebb vezető lesz. Miután a negyvenvalahány szakképzési centrumban a negyvenvalahány kancellárt megszüntetik, létrehoznak negyvenvalahány főigazgató-helyettesi, miniszter asszony által is bevallott vezetői pozíciót. Tehát pont ugyanannyi vezető beosztású, magasabb fizetéssel rendelkező, komoly hozzáértéssel rendelkező ember lesz a szakképzési centrumokban, mint eddig volt. Tehát nem állja meg a helyét az az érv, hogy itt akkor majd kevesebb vezető lesz, mert darabra pont ugyanannyi vezető lesz, mint korábban volt.", "Tehát meg kell mutatni, hogy a jelenlegi rendszerben önök szerint mi az, ami lassú. Hol lassú a döntéshozatal? Hol akad el önök szerint az intézmények működése? Milyen bürokratikus akadályokat okoz a jelenlegi vezetési struktúra önök szerint? Milyen problémák merültek fel egyáltalán, ha felmerültek a gazdasági szereplőkkel való együttműködésben? És milyen konkrét tapasztalatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a kancellári rendszer megszüntetése és a vezetési struktúra teljes átalakítása jelenti ezekre a problémákra a legmegfelelőbb választ? Ezekre a kérdésekre, ha elolvassuk a törvényjavaslatot, nem kapunk érdemi választ.", "Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt azonban magáról a módosításról beszélnék, érdemes felidézni, hogy milyen rendszerhez nyúlnak most hozzá. A 2019-ben elfogadott új szakképzési törvény, azt gondolom, hogy az elmúlt évek szakképzésben történő egyik legjelentősebb oktatáspolitikai reformja volt. A célunk az volt, hogy a szakképzés ismét valódi életpályát jelentsen a fiatalok számára, piacképes tudást, biztos megélhetést és társadalmi megbecsülést kínáljon, miközben a képzés sokkal szorosabban kapcsolódik a gazdaság igényeihez. Ennek érdekében megerősítésre került a duális rendszer. Ez a német-osztrák-svájci modell, ami, azt gondolom, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Fontos, jó és nagyon kérem a TISZA-kormány illetékeseit, hogy ebben a rendszerben ehhez ne nyúljanak. A duális képzés fontos, a német-svájci-osztrák modell pedig jó.", "A reform célja az volt 2019-ben, hogy a szakmai tudást ne csak iskolai tanműhelyekben, ne csak az iskola falai között, hanem a munka világában is elsajátítsák a fiatalok, megismerkedve egy vállalat munkafolyamataival, technológiájával, a munkakultúrával, a való élettel, hiszen a gazdaság igényeit is ki kell hogy elégítse a szakképzés, és ha ott tanulják, konkrétan a tűz mellett tanulják meg a diákok azt a tudást, amire szükségük lesz ahhoz, hogy a szakmájukban megállják a helyüket, akkor ez mindenképpen jobb, mint ha egy sterilebb, a való életet nem modellező iskolai tanműhelyben kerül erre sor. Ebben segített egyébként a szakképzési centrumok országos hálózatának kialakítása is, amely következtében sokkal közvetlenebb átmenet jött létre az iskola és a munkahely között.", "Mindezek mellett ösztönzők is bevezetésre kerültek ‑ például a munkáshitel ‑, amelyek egyértelművé tették, hogy Magyarország megbecsüli a szakmát tanuló fiatalokat. Az elmúlt években az előző kormány több mint 488 milliárd forintot fordított a szakképző intézmények fejlesztésére. Kívánom miniszter asszonynak, hogy sikeres tárgyalásai legyenek a Pénzügyminisztériummal, és legalább ekkora összeget tudjon a következő időszakban is a szakképző intézmények fejlesztésére fordítani, mert igenis egy óriási nagy összegről beszélünk: 488 milliárd forint, amely ezen szakképző centrumok és iskolák fejlesztésére költődött el az elmúlt években.", "A XXI. századi szakképzőintézmény-fejlesztési programnak köszönhetően ma számos helyen korszerűbb környezetben tanulhatnak a diákok. És igen, mondjuk ki, mert ez is közös siker, és azt gondolom, hogy minden magyar sikere, hogy a magyar szakképzés Európa élvonalába tartozik, nemzetközi összehasonlításban a harmadik legjobb, az OECD felmérése szerint pedig Magyarország a munkaerőpiaci megfelelőség tekintetében szintén a harmadik helyen áll Norvégia és Izland után.", "Fontos mutató, hogy az EuroSkills-versenyeken a magyar csapat sok arany-, ezüst- és kiválósági érmet szerzett, összesítettben pedig ‑ 9,5-10 milliós országról beszélünk ‑ második, harmadik helyen végzett Európában a szakmai versenyeken, amire méltán lehetünk büszkék mindannyian, hiszen ez egy kézzelfogható eredmény is, remek szakmai műhelyeket, kiváló oktatókat és szorgalmas diákokat mutat. Egy olyan korban, amikor a szakemberhiány európai szinten is óriási kihívást jelent, amikor a szakmunka megbecsültsége sajnálatos módon lecsökkent, és egész társadalmakat, nemzetgazdaságokat tesz kiszolgáltatottá, különösen fontos megbecsülni ezeket az elért eredményeket és azt a szakképzési rendszert, ami ehhez alkalmas, rugalmas és a fiatalokat motiváló, számukra inspiratív ösztöndíjrendszert biztosító és környezetében is megújult keretet teremtett. A szakképzési ágazati tudásközpontok létrehozása is e célt szolgálta, amelyek keretében a centrumok, a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők együttműködése valósulhat meg a fiatalok korszerű, a változásokhoz alkalmazkodni képes és versenyképes tudását szolgálva.", "A rendszer sikerességét támasztja alá az a tény is, hogy a nyáron befejeződött 2025/26-os tanévben a nappali középfokú oktatásban részt vevő 421 ezer tanulónak több mint a fele érettségit is adó, technikumi, szakgimnáziumi és érettségit nem adó szakképzési intézményekben tanult ‑ több mint a fele.", "Ezek nem önmagukért való statisztikák. Nem azért hozom ide önöknek, hogy statisztikákat pufogtassunk, hanem mert ezek azt mutatják, hogy a magyar fiatalok versenyképesebb tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra, a vállalkozások könnyebben találnak megfelelően képzett szakembereket, és a szakképzés presztízse is jelentősen erősödött és erősödhet a további következő években is.", "Ahogy említettem, a német-svájci-osztrák típusú szakképzési rendszer kialakítása pedig hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az előző korszakban egymillió új munkahely jöhetett létre. Mindezt azért fontos felidézni, mert a mostani törvényjavaslat nem egy válságban lévő rendszert alakít át. Egy olyan rendszerhez nyúl hozzá, amely az elmúlt években bizonyított, és amelynek eredményeit még a kormány és az önök saját indoklása sem vitatja. A törvényjavaslat indoklása maga mondja ki, hogy a jelenlegi vezetési modell megfelelő alapot biztosított a gazdasági szereplőkkel való együttműködéshez ‑ önök mondják ezt ‑, a munkaerőpiaci igényekkel harmonizáló működéshez is megfelelő alapot biztosított, és javította a gazdálkodás hatékonyságát. Ezeket nem mi mondjuk, ezek az önök szavai. Ez egy fontos mondat, mert innentől kezdve már nem arról vitatkozunk, hogy sikeres volt‑e a rendszer. Önök is azt mondják, hogy igen.", "És itt kezdődik a valódi vitánk. Ha a rendszer működik, ha a saját indoklásuk szerint is eredményes, akkor mi indokolhatja az ilyen gyorsaságú és ilyen mélységű átalakítását? Hol vannak, miniszter asszony, azok a szakmai elemzések, amelyek szerint a jelenlegi vezetési struktúra gátolja a további fejlődést? Mert a további fejlődésben mindannyian, szerintem önök is és mi is érdekeltek vagyunk. Kérdezem a miniszter asszonyt, készült‑e olyan, a törvény által előírt előzetes hatásvizsgálat, amely kimutatja, hogy a kancellári gazdálkodás mekkora adminisztratív többletet vagy döntéshozatali késedelmet okozott a centrumokban?", "A most tárgyalt törvényjavaslatban azt olvashatjuk, hogy az elmúlt időszak eredményei és a változó szakmai, gazdasági és társadalmi kihívások miatt önök szerint időszerűvé vált a vezetési struktúra átalakulása.", "Tisztelt Miniszter Asszony! Ezek általános megállapítások, nem pedig konkrét érvek, amelyek egy működő rendszer alapvető átalakítását indokolnák. Sokkal inkább az merül fel, hogy a szakképzés rendszere is a kormányzat sajátos eltörléskultúrájának és tisztogatásának lesz elszenvedője, ráadásul ‑ és azt gondolom, hogy ebben konszenzust kellene teremtenünk ‑ éppen a tanév kellős közepén.", "Azt gondolom, hogy ebben a javaslatban egy rendkívül veszélyes elem, amit önök is beláthatnak, hogy hiba. Ha át szeretnék alakítani a rendszert ‑ szerintem nem kellene ‑, akkor alakítsák át úgy, hogy egy tanévet végigvisznek a jelenlegi vezetők, és nyáron van idő átmeneti rendelkezéseket hozni, az új vezetőket beszoktatni a munkahelyükre, felvenni a ritmust, megtenni azokat a lépéseket, ami egy ilyen szintű vezetőváltáshoz kell, mert január 1-jén megszűnik a kancellári rendszer. Megvannak az iskoláknak a szabályzatai, megvannak a beszerzési útvonalai, megvannak a különböző olyan gazdálkodási szabályzatai, amelyek alapján a kancellár írja alá ezeket a beszerzéseket, ezeket a gazdasági döntéseket, és január 1-jétől majd egy kinevezett vagy éppen addig még nem kinevezett vezetőnek kell ezeket átvenni, ami egy-két-három hónapos csúszásokat, nehézségeket eredményezhet pont vizsgára készülő diákok esetében, pont végzős hallgatók esetében, pont a szakvizsgájukra és az érettségire készülő diákok esetében. Azt gondolom, hogy amit ebben a törvényben, ebben a passzusban leírnak, az szerintem egy hiba. Önök sem tudnak arra érvet mondani, hogy miért egy tanév kellős közepén kell egy iskolai vezetési rendszert átalakítani.", "Én arra kérem a miniszter asszonyt, hogy ezt a részét gondolják át. Megértettem miniszter asszony expozéjából, hogy a mi érveink is biztos fontosak, de nem eszerint fog dönteni.", "(19.20)", "De azt gondolom, hogy a tanév közben átalakítani egy iskolának a vezetési rendszert… Mert miniszter asszonynak kéne tudnia a legjobban, hogy teljesen mindegy, hogy egy költségvetési év mikor kezdődik, egy naptári év mikor kezdődik, egy iskolánál mindig a tanévet kell nézni, és a tanév közben az iskola vezetésébe ‑ hacsak nem ég a ház és nincs valami óriási probléma ‑ nem szabad szerintem ilyen módon belenyúlni.", "Tehát a valódi tapasztalatokra, a hatástanulmányokra és az elemzésekre szeretnék rákérdezni, mert az, hogy a gazdaság változik, amit önök érvként hoznak, önmagában szerintem nem érv a vezetési struktúra átalakítására. Az, hogy a társadalmi kihívások változnak, önmagában szintén nem érv és az sem, hogy egy rendszer működése során természetesen új tapasztalatok gyűlnek össze.", "A kérdés sokkal inkább az, hogy ezek a változások milyen konkrét működési problémát okoztak, ha okoztak egyáltalán. Amennyiben valóban vannak olyan tapasztalatok, amelyek szerint a jelenlegi struktúra nem megfelelő, akkor tudnunk kellene, hogy pontosan milyen problémák merültek fel, milyen döntési vagy működési nehézségek igazolták a változás szükségességét, és miért éppen ez a modell jelenti ezekre a problémákra a megoldást. Miért éppen az a modell, amit korábban a hatékonyság, a sikeresség érdekében már egyszer meghaladtunk? Miért egy régebbi modellhez térnek vissza, amikor az új modell sikerességét egyértelműen adatok és statisztikák, számok bizonyítják. Egy működő rendszer lebontásához mindenesetre szerintem a mostani indoklásnál több kell: problémák, tapasztalatok, konkrét indokok és hatástanulmányok.", "A javaslatnak tehát a legfontosabb eleme így a szakképzési centrumok vezetésének teljes átalakítása. Fontos megemlíteni, hogy a kettős vezetési modellnek világos szakmai indoka volt, és miniszter asszony is az expozéjában célszerűnek nevezte ezt a vezetési modellt. Fontos megemlíteni, hogy az volt a célunk, hogy elkülönüljenek a szakmai és a gazdálkodási, üzemeltetési feladatok. Ennek megfelelően a főigazgató elsősorban a szakképzésszakmai feladatokért, oktatási feladatokért, míg a kancellár a gazdálkodási, pénzügyi, vagyongazdálkodási, működtetési feladatokért felelt. A modell alapját az a szemlélet adta, hogy a két eltérő szakterület különböző kompetenciákat igényel. A szakképzés szakmai irányítása más jellegű felkészültséget kíván, mint egy több intézményből álló szervezet gazdasági és szervezeti működésének vezetése.", "A kettős vezetési rendszer így arra épül, hogy a szakmai és menedzsmentfeladatokat eltérő szakértelemmel rendelkező vezetők lássák el. Az új javaslat gyakorlatilag a korábbi rendszerbe visszatérve megszünteti a kancellári tisztséget, a főigazgató feladatköre kibővül, de jön egy újabb vezető, a főigazgató-helyettes, és a régi módszert ‑ az önök módszerét ‑ követve, a törvény erejénél fogva megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, hogy új pályázatokat lehessen kiírni, mindezt a tanév kellős közepén.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nem előremegyünk, hanem egy visszalépés, ha egy olyan vezetési struktúrába megyünk vissza, amelyet már magunk mögött hagytunk, és amelyet az idő nem igazolt. Ezért is vet fel komoly kérdéseket, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz érdemi átmeneti szabályokat, nem rendelkezik arról, hogy milyen garanciák illetik meg az érintetteket, nem rendelkezik kompenzációról, nem rendelkezik semmiről, és arról sem, hogy a jelenlegi vezetők számára milyen feltételekkel biztosított az újbóli kinevezés lehetősége.", "És engedjen meg még egy kérdést, miniszter asszony, remélem, a vitában majd fog válaszolni: miért kell lecserélni azokat a főigazgatókat is, akik egyébként megfelelnek a szakmai feltételeknek és eddig is jól végezték a munkájukat önök szerint is és mindenki szerint is? Ezek lennének a kérdéseim: a tanév közepe, a hatástanulmányok, a problémák, az elemzések és a jól működő, jól dolgozó főigazgatók, akik szakmailag is el tudják látni a feladataikat, miért kell fűnyíróelv alapján mindenkinek megszüntetni a státuszát? Jelen formában, ebben a formában szerintem ez a törvény visszalépés, ezért így, ebben a formában, ha nem módosítanak rajta, nem tudjuk támogatni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)"]}